„Mindemellett folytattuk a versenyképességet és ezen keresztül a gazdasági növekedést hosszú távon meghatározó tudástermelő rendszereink átalakítását és megszilárdítását. Átalakítottuk a szakképzést és a felnőttképzést is, mindkét tudástermelő rendszerünket közelebb vittük a vállalkozásokhoz, hogy igényeiknek megfelelő képzések valósulhassanak meg” – magyarázta. „A magyar gazdaság újraindításával egy időben elindított új felnőttképzési rendszerben arra képezhetik a cégek a munkavállalóikat, amire csak akarják, és kaphatnak hozzá munkavállalónként akár félmillió forintot is. A szakképzésben 2021 szeptemberétől a vállalkozások a náluk dolgozó és tanuló diákok után havi 200-250 ezer forintot kapnak, ami fedezi a diákok bérét és a taníttatásuk költségét. A Tanítsunk Magyarországért programmal elérjük a távoli kistelepülésen élő általános iskolásokat is, és ezzel közel került az a célunk, hogy 2030-ra minden most általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával, és a képességeinek megfelelően boldoguljon” – ismertette.
György László kiemelte: a válság alatt közel megduplázták a kutatás-fejlesztési és innovációs alap forrásait, és sikeres nemzetközi példák alapján végrehajtották az innovációs és az egyetemi rendszerek modellváltását.
„Hosszú előkészítés után az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése vette kezdetét Magyarországon 2021 augusztusában. A válság alatt egyik évről a másikra közel megdupláztuk egyetemeink működési költségvetését, és 2700 milliárd forintos fejlesztésbe kezdtünk” − tette hozzá.
Borítókép: épül az új Néprajzi Múzeum. Ezt a beruházást is támadták a balliberális politikusok. (Fotó: Nagy Balázs)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!