Szinte nincs olyan állami beruházás, amelyet a balliberális oldal ne támadna meg. Idetartoznak a városligeti múzeumok, a budavári fejlesztések, ahogy a gellérthegyi siklóprojekt is. A sportlétesítmények építése is folyamatos össztűz alá került, holott olyan nemzetközi rendezvényeknek adhatott otthont ezek miatt Magyarország, amelyekre korábban soha nem volt példa. Mindezek a fejlesztések hozzájárulnak a turizmus fellendítéséhez, az építőipar erősítéséhez, a foglalkoztatás bővítéséhez és így a gazdaság növekedéséhez is.
Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje már beszélt arról, hogy kormányváltás esetén az állami beruházások közül többet leállítanának. Még azon az áron is, ha visszaesik a gazdaság teljesítménye. Ha azonban fékezik a bővülés motorjait, akkor olyan juttatásokra sem lesz fedezet, amelyeket most a kampányban megígértek.
Az Orbán-kormány kiemelt fontosságúnak tartja a beruházásokat, amelyeket korántsem csak az állam, hanem a piaci szereplők is pörgetnek. Ehhez vonzó adókörnyezet, képzett munkavállalók és állami ösztönzés áll rendelkezésre. Ez segített abban is, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult válságot gyorsan maga mögött hagyhatta az ország. Így a gazdasági növekedés olyan mértékű lehetett tavaly, amellyel ismét visszakerültünk az unió élvonalába, valamint soha nem látott állami juttatások előtt nyílt meg az út. Ilyen a családi adó-visszatérítés vagy éppen a 13. havi nyugdíj visszaépítése. A további tervekben szerepel a gyermektelen családok adókedvezménye is, amelyet egy esetleges kormányváltás akadályozhat meg.
„A magyar beruházási ráta a válság alatt is a 27-28 százalékos rekordsávban mozgott. A válság két évében negyven százalékkal több beruházást valósítottak meg a cégek Magyarországon, mint visegrádi vetélytársainknál, sőt a lengyelekhez képest nálunk hatvan százalékkal több fejlesztés valósult meg 2021-ben. A különbség még sose volt ekkora. A jelen beruházása pedig a jövő növekedése” – írta közösségi oldalán György László.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára emlékeztetett rá, hogy a kormány két feltétellel adott pénzbeli támogatást a vállalkozásoknak már a válság legelejétől: ha megtartják a munkavállalóikat és ha nem halasztják el a beruházásaikat.
„Mindemellett folytattuk a versenyképességet és ezen keresztül a gazdasági növekedést hosszú távon meghatározó tudástermelő rendszereink átalakítását és megszilárdítását. Átalakítottuk a szakképzést és a felnőttképzést is, mindkét tudástermelő rendszerünket közelebb vittük a vállalkozásokhoz, hogy igényeiknek megfelelő képzések valósulhassanak meg” – magyarázta. „A magyar gazdaság újraindításával egy időben elindított új felnőttképzési rendszerben arra képezhetik a cégek a munkavállalóikat, amire csak akarják, és kaphatnak hozzá munkavállalónként akár félmillió forintot is. A szakképzésben 2021 szeptemberétől a vállalkozások a náluk dolgozó és tanuló diákok után havi 200-250 ezer forintot kapnak, ami fedezi a diákok bérét és a taníttatásuk költségét. A Tanítsunk Magyarországért programmal elérjük a távoli kistelepülésen élő általános iskolásokat is, és ezzel közel került az a célunk, hogy 2030-ra minden most általános iskolás rendelkezzen legalább szakmával, és a képességeinek megfelelően boldoguljon” – ismertette.
György László kiemelte: a válság alatt közel megduplázták a kutatás-fejlesztési és innovációs alap forrásait, és sikeres nemzetközi példák alapján végrehajtották az innovációs és az egyetemi rendszerek modellváltását.
„Hosszú előkészítés után az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése vette kezdetét Magyarországon 2021 augusztusában. A válság alatt egyik évről a másikra közel megdupláztuk egyetemeink működési költségvetését, és 2700 milliárd forintos fejlesztésbe kezdtünk” − tette hozzá.
Borítókép: épül az új Néprajzi Múzeum. Ezt a beruházást is támadták a balliberális politikusok. (Fotó: Nagy Balázs)
