Továbbtanulás a felsőoktatásban: még tizenöt napig lehet jelentkezni

A legnépszerűbbek a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus-, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területek – mondta lapunknak Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Covid, járvány, szájmaszk, vírus, védekezés, közösség, ELTE Feszt Pályaválasztó fesztivál az ELTE Astoria - Trefort-kerti Campus egyetem egyetemista felsooktatas felsőoktatás tanuló tanár diák hallgató fiatalok tanulás oktatás 2021.10.08 fotó: Németh András Péter / Szabad Föld Fotó: Nemeth Andras Peter [phone]

A felvételizők az E-felvételi rendszerben jelentkezhetnek alap- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre, és legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg február 15-ig. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a Magyar Nemzet megkeresésére azt mondta, a hatályos jogszabály alapján egy jelentkező három szakra (ösztöndíjas és önköltséges párra) jelentkezhet díjmentesen és további három szakra (szintén mindkét finanszírozási formára) kiegészítő díj – szakonként kétezer forint – megfizetése ellenében.

– Általánosságban elmondható, hogy a jelentkezők többsége kihasználja a három lehetőséget, de természetesen mindig jelentős számban vannak olyanok, akik az összes lehetőséget igénybe veszik és hat szakra jelentkeznek, illetve olyanok is, akik csak egy-két helyet jelölnek meg – fejtette ki Vanó Renáta, hozzátéve: az átlagos jelentkezési szám ennek megfelelően általában 3,5 körül alakul.

A jelentkezők között a legnépszerűbb képzési területek a gazdaságtudományi, a műszaki, a pedagógus-, a bölcsészettudományi és az egészségtudományi képzési területek. Vanó Renáta szerint az adatokból az látszik, hogy a jelentkezési tendenciák meglehetősen állandók, nagy változások nem jellemzők.

A jelentkezők száma többek között függ az adott érettségiző korosztály létszámától, a felvételi eljárás során meghatározott feltételektől és az az esetleges kedvezményektől is. 

Ennek fényében 2020-ban 91 458-an, 2021-ben 101 881-en jelentkeztek a múlt szeptemberben induló képzésekre általános eljárásban.

A tavaszi felvételit követően, augusztus elején pótfelvételi eljárást is meghirdethetnek azoknak, akik jelentkeztek az általános eljárás során, de nem vették fel őket vagy nem adtak be jelentkezést egyetlen felsőoktatási intézmény által meghirdetett, szeptemberben indított képzésre sem. Akiket a pótfelvételi során felvesznek, szintén szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat. A pótfelvételin már csak egyetlen helyre lehet jelentkezni.

– A pótfelvételi meghirdetése minden esetben a felsőoktatásért felelős miniszter döntésétől függ – hangsúlyozta az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. 

Vanó Renáta megerősítette, a pótfelvételi célja az, hogy akit nem vettek fel a felsőoktatási intézmények vagy esetleg nem is jelentkezett februárban, az a még meglévő intézményi kapacitást kihasználva megkezdhesse tanulmányait. Ebben az eljárásban jellemzően önköltséges képzésre lehet jelentkezni – esetenként néhány kivétellel – jegyezte meg az elnökhelyettes, aki szerint hangsúlyozni kell, hogy a magyar állami ösztöndíjas mesterképzésekre két alkalommal lehet jelentkezni egy évben, a keresztféléves és az általános eljárásban. A miniszter is mindig egy naptári évre határozza meg az ösztöndíjas felvehető keretszámot, amely alapvetően a három évvel korábban alapképzésre felvett ösztöndíjas létszám egyharmada – magyarázta az elnökhelyettes.

Vanó Renáta arról is tájékoztatott, hogy a legnépszerűbb mesterképzési szakok jelenleg a vezetés és szervezés, a pszichológia, a marketing és a gépészmérnök szak. Vezetés és szervezés mesterképzésre 1073-an, pszicholó­giára 1030-an, marketingre 568-an, gépészmérnökire pedig 339-en jelentkeztek a tavalyi évben.

Emellett az idei évtől összesen 794 új képzést hirdettek meg általános eljárásban, elsősorban azért, mert egységesen ötéves képzéssé alakult át a tanárképzés – mutatott rá az elnökhelyettes. Egyes szakokat új néven hirdetnek meg, és elindul egy teljesen új osztatlan tanárszak, a természettudomány-környezettan szakos tanár. Átalakult a művészeti, azon belül elsősorban a zeneművészeti tanárképzés is. Vanó Renáta néhány példát is említett az új alapszakokra, ilyen például a mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnoló­giai mérnöki, a biotechnológia, az agrár- és üzleti digitalizáció, a digitális fogászati tervezés, a tesztmérnöki és a vizuális művészet alapszak. Új mesterszakként jelenik meg az építményinformatikai mérnöki, a radiográfia, a Kelet-Ázsia-tanulmányok, a geoinformatika, a gyermekkultúra, az alapanyaggyártási folyamatmérnöki, a kortárs művészetelméleti és kurátori ismeretek, a sportmérnöki, a művészeti instruktor és az űrmérnöki szak.