Békepárti, a valóságra reflektáló beszédet mondott Orbán Viktor

Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt felszólalása rendkívül enerváltra, fásultra sikeredett, a kampány utolsó nagy hajrájára mintha eltűnt volna a lelkesedés a baloldal részéről, ezzel szemben Orbán Viktor felsorolta az eredményeket és világos választás elé állította hallgatóit – fejtették ki politikai elemzők lapunk megkeresésére. Simon János politológus, Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója elemezték lapunknak Orbán Viktor és Márki-Zay Péter március 15-i beszédét.

Békemenet 2022. Fotó: Kurucz Árpád

Simon János politológus szerint Orbán Viktor miniszterelnök átgondolt, bölcs, jól felépített beszédet tartott. A szakember lapunk megkeresésére hangsúlyozta, hogy a kormányfő a valóságból indult ki, minden mondata fajsúlyos volt, és a beszéd a valóságra is reagált. Simon János rámutatott arra, hogy az Orbán-beszéd lényeges gondolata volt a béke és hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból. A politológus fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Orbán Viktor nem szimbólumokban és jelképekben beszélt, hanem rendkívül konkrétan, mindenki számára követhetően fogalmazott. A végén pedig – mint kifejtette – lelkesítette a híveit. 

Simon János úgy nyilatkozott, ha valaki idegen nyelvre lefordítja a beszédet, akkor is látszanak a világos üzenetek határon innen és határon túl. Véleménye szerint egyértelműen kiderült, hogy mit akar az Orbán-kormány, ha a Fidesz–KDNP megnyeri az április 3-i országgyűlési választást, és a kabinet folytatja a munkát. A beszéd éppen ezért a felelősségről szólt.

Simon János politológus úgy véli, a baloldal miniszterelnök-jelöltje populista beszédet mondott, amelyben a vágyakról, a hitekről, a fantázia világáról volt szó. A baloldali politikus arról beszélt, hogy mit szeretne, és az egész szónoklat frázisok pufogtatásával volt tele. Simon János szerint Márki-Zay Péter érdekes módon önmagát ártatlan amatőr politikusnak mutatta be.

Orbán Viktor győzelemre készülő politikusként szólalt fel

A miniszterelnök március 15-i beszédében – csakúgy, mint az összes eddigiben – a magyar nemzet egészéhez, a határon innen és túl élőkhöz szólt – fejtette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a miniszterelnök beszéde megerősítette, hogy február 24-én új időszámítás kezdődött Magyarországon és a világban is. Orbán Viktor helyzetértékelése szerint bár mindenkinek megvan az orosz–ukrán konfliktusban az érdeke, a magyaroké még tisztábban látszódik, mint korábban: a jobboldal békét, biztonságot akar, ehhez azonban erő és egység szükséges. Ezért Orbán Viktor világossá tette azt is, hogy mi az április 3-i választás tétje: vagy a Magyarországot háborúba sodorni képes, dilettáns és kapkodó baloldal kerül hatalomra, vagy a már sokat látott, tapasztalt, erős Magyarországot építő, békepárti jobboldal. 

Aki a Fideszre szavaz, a békére szavaz

– idézte a kormányfői intelmet az elemző, aki szerint nem sokat, de annál határozottabban beszélt politikai ellenfeleiről a miniszterelnök. Márki-Zay Pétert egy kihűlt, erejét vesztett, kezdetben üstökösként látszó kődarabhoz hasonlította, a baloldal mögött álló nemzetközi csoportok erejét azonban ezúttal sem becsülte alá. Orbán Viktor összességében egy lelkesítő, győzelemre készülő politikusként szólalt fel, aki a béke megtartását és Magyarország biztonságának újbóli megőrzését ígérte meg a szavazóknak, de egyben kiállt a kabinet politikájának korábbi sarokkövei mellett is: az illegális bevándorlás elutasítása, a nemzeti szuverenitás védelmezése, a jobboldali gazdaságpolitika folytatása, a családtámogatási rendszer építése mind ilyen pontok voltak a beszédben – emelte ki a vezető elemző.

Tóth Erik szerint ezzel szemben Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt felszólalása rendkívül enerváltra, fásultra sikeredett, a kampány utolsó nagy hajrájára mintha eltűnt volna a lelkesedés a baloldal részéről. 

Hangsúlyozta: a hódmezővásárhelyi polgármester és beszédírói egy kimért, unalmas, az elmúlt 12 évben már megszokott üzenetekkel tudtak csak előrukkolni. 

Ráadásul a „szeretetországot” építeni akaró Márki-Zay beszédének jelentős részében nem a programjával vagy a közös ellenzéki koalíció ambícióival volt elfoglalva, hanem a jobboldallal és Orbán Viktor személyével. Újdonságot, meglepő fordulatot egyáltalán nem tartogatott a beszéde, és arra is elfelejtett reagálni, hogy az általa csak „tiszták koalíciójának” nevezett közös baloldali listára hogyan férhetett fel az antiszemita mozdulatokat korábban magának megengedő jobbikos politikus vagy a korrupciógyanúba keveredő Horváth Csaba és Molnár Zsolt – vetette fel az elemző. Mint mondta, a legnagyobb hiba azonban az volt Márki-Zay és csapata részéről, hogy képtelenek az új, megváltozott bel- és külpolitikai helyzetekre reagálni.

A baloldal még most is könnyen azonosítható azzal a korábbi kijelentésével, mely szerint a miniszterelnök-jelölt katonákat és fegyvereket küldene a háborúba, és ezen az utóbbi hetekben sem tudtak javítani. 

Egy biztos: Márki-Zay nemcsak a közvélemény-kutatások számaiban, hanem a meggyőzőképességet tekintve is lefelé megy – szögezte le Tóth Erik.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje az esendő, de szerethető karaktert hozta

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, hogy a Kossuth téren elhangzott Orbán-beszéd nem lepte meg. A szakember úgy véli, a mostani szónoklat a tavaly október 23-án elhangzott beszéd felturbózott változata volt. Horn Gábor kiemelte, hogy bár a rendezvényt igyekeztek egyfajta állami ünnepségként feltüntetni, az sokkal inkább egy erős kampányrendezvény volt, ahol a miniszterelnök szavazásra biztatta az övéit. 

Szavai szerint az volt újdonság, hogy Orbán Viktor meglehetősen harcias hangot ütött meg, valamelyest visszatért régi önmagához. Horn Gábor furcsának tartotta a kormányfő azon kijelentését, hogy hazánk nem tartozik sem a nyugati, sem a keleti szövetséghez, mert mi függetlenek vagyunk, mivel szerinte ez nincs így. 

A szakember hasonlóan vélekedett a miniszterelnök azon gondolatáról is, hogy „a szépségből, a nagylelkűségből csak akkor lesz valami, ha előbb erőnk van, és aztán igazunk”. A politológus szerint ezt eddig mindannyian fordítva gondoltuk. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke megdöbbent azon is, ahogy Orbán Viktor beszédében a földbe döngölte Donald Tuskot, Lengyelország második legfontosabb politikusát, aki a baloldal rendezvényén vett részt.

Horn Gábor a baloldal március 15-i rendezvényéről úgy fogalmazott, hogy az sokszínű volt, ami abból is fakadt, hogy az összefogást hat párt adja. 

A politológus szerint Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje ezúttal visszafogott volt, és egy szerethető, kicsit esendő, néha hibázó karaktert igyekezett közvetíteni a hívei felé.

Úgy véli, Márki-Zay a beszédében sokat foglalkozott Orbán Viktorral, és igyekezett megmutatni azt a különbséget, hogy a regnáló kormányfőhöz képest miként képzeli el másként Magyarország jövőjét.

Márki-Zay helyett „sztárvendég”

A miniszterelnök egyértelműen a háború és béke kérdését helyezte a beszéde középpontjába, illetve azt, hogy ebben a helyzetben a tapasztalatot kell választani a dilettantizmus helyett – ezt már a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Kiszelly Zoltán kifejtette, a kormányfő beszédében a már ismert álláspontok is elhangzottak, mint hogy ki kell maradnunk a háborúból és hogy ezen a háborún csak veszíthetünk. 

Márki-Zay Péter beszéde kapcsán az elemző arról beszélt, hogy már eleve úgy tűnt, mintha nem ő lett volna a rendezvény fő vendége, hanem Donald Tusk. Rá irányult a figyelem, mintha Márki-Zay Pétert nem tartotta volna elég erősnek a hatpárti szövetség.

A baloldal miniszterelnök-jelöltjének beszéde Kiszelly Zoltán szerint meglehetősen furcsa volt, hiszen arról beszélt, hogy már csak a csoda segíthet, illetve az is kiderült, hogy energiáit leginkább az köti le, hogy igyekszik egyben tartani az ellenzéki szövetséget. Beszédében a belpolitikai témák domináltak, és bár a háború témakörét is említette, de nem annyira hangsúlyosan, mint a kormányfő.

Márki-Zay Péter a beszédében azt is említette, hogy négy éve még nem politizált, ebből a szempontból nagy különbség, hogy Orbán Viktornak van rutinja, érzi a hangsúlyokat, hogy mi az, ami fontos, és mi az, ami kevésbé fontos

– hívta fel a figyelmet az igazgató, aki arról is beszélt, hogy bár a szakpolitikai kérdéseket igyekeztek kiszervezni a többi felszólaló politikushoz, hogy Márki-Zay úgymond a lényegről beszélhessen, de pont az ő mondanivalója nem tűnt igazán erősnek. Kiszelly Zoltán szerint Márki-Zay a szokásos paneleket mondta fel, nem lehet markáns mondatokat felidézni tőle, illetve beszédéből az is kitűnt, hogy 

még mindig nem egyértelmű az ellenzék programja.

Az elemző meglátása szerint a legfontosabbról a baloldal elterelte a figyelmet, vagyis arról, hogy egy nagyhatalmi játszma zajlik, és ezeket a nagyhatalmi érdekeket szolgálta és szolgálja ki most is a baloldal. Az ő vezetésükkel minden bizonnyal a sötétbe ugranánk, ezzel szemben Orbán Viktor felsorolta az eredményeket és világos választás elé állította hallgatóit: 

vagy a baloldalt választják, amelyről nem tudjuk, mit is akar pontosan, de inkább a külföldi érdekeket képvisel, vagy a kormánypártokat, amelyek azt mondják, hogy a magyar érdek az első és ki kell maradni a háborúból. Ez a két világos alternatíva körvonalazódott 

– zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Borítókép: Békemenet 2022. Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád