Kik vannak a hatpárti ellenzékben?
Orbán Viktor kihívójának szerepében az ellenzéki előválasztás győztese, a sokak szerint Gyurcsány Ferenc által irányított, a meggondolatlan nyilatkozataival a fél országot magára haragító hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter áll.
Mögötte egy sajátos koalíció, az Egységben Magyarországért névre keresztelt ellenzéki összefogás áll, melynek főbb szereplői: a Párbeszéd színeiben az előválasztáson leszerepelt, a polgármestersége kapcsán is számos botrányba keveredett Karácsony Gergely.
- a legerősebb ellenzéki oldal, a DK képviseletében Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára;
- a Párbeszéd színeiben korrupciógyanús ügyekbe keveredő, önmagának időnként trágár stílust megengedő Karácsony Gergely;
- a Jobbikot a baloldal színeibe öltöztető, korábban szélsőjobboldalinak számító, parizeres képeiről elhíresült Jakab Péter;
- a lejtmenetben lévő ellenzéki párt, a Momentum leváltott elnöke, Fekete-Győr András.
A fenti nevekkel tarkított ellenzék legismertebb ügyeivel bizonyára legtöbb olvasónk már tisztában van. Mégis úgy gondoltuk, hogy minden választópolgár hasznára válhat egy, a magyar ellenzéket átfogóan bemutató gyűjtemény, melyben az ellenzéki koalíciót és annak tagjait legjobban körülíró anyagokat és információkat találhatja meg – mindent egy helyen.
Hogyan jött létre a balliberális ellenzék szivárványkoalíciója?
2020. december 20-án megállapodás született hat magyar ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) között, a 2022-es országgyűlési választáson történő együttműködésről. Ennek tartalma, hogy a választáson közös listát és mind a 106 választói körzetben közös jelöltet állítanak, valamint hogy a jelölteket, és a miniszterelnök-jelölt személyét előválasztáson fogják eldönteni. Az ellenzék közös szlogenje a következő lett: Legyen Magyarország mindannyiunké! És hogy mit jelent az ellenzéki kék szalag? Márki-Zay elmondása szerint az összefogás közös szimbólumát a kitűzőként hordott szalag a korrupcióellenességet és az elszámoltatást hirdeti.
Mi történt az előválasztáson, avagy hogyan került az összefogás élére Márki-Zay?
Az előválasztás első fordulóját 2021. szeptember 18–28. között, a másodikat október 10–16. között tartották. Az egyéni képviselőjelölteket egy, a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választották meg.
Az első forduló öt miniszterelnök-jelöltjéből hárman jutottak tovább, viszont október 1-jén bejelentették, hogy a második és a harmadik helyezett (Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter) közül egyikőjük kormányfőjelöltként, másikuk pedig kormányfőhelyettes-jelöltként folytatja a versenyt. Két nappal a második forduló előtt, október 8-án Karácsony Gergely komoly ellenzéki belviszályok után bejelentette visszalépését – közvetlenül azután, hogy azt nyilatkozta, hogy ezt legfeljebb akkor teszi meg, ha elüti a villamos.
Deák Dániel 2021. októberi nyilatkozata szerint mindössze annyi történt, hogy lecserélték Karácsonyt Márki-Zayra, minden más maradt a régi.
Ellenzéki politikusok intellektuális válsága
Bárki lesz a miniszterelnök-jelöltjük, az nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke osztja a lapokat
– fogalmazott még az ellenzéki előválasztás előtt, 2021 szeptemberében Deák Dániel a Magyar Nemzetnek.
– Amikor 2009-ben Gyurcsány Ferenc lemondott a kormányfői pozícióról és megbukott, akkor az elemzők, de egy átlag választópolgár is azt hitte, hogy ezzel véget ért a politikai pályafutása. A támogatottsága rendkívül alacsony volt a szavazók és a szocialista párt körében is. Hatalmas volt az elutasítottsága – idézte vissza a korábbi időszakot a Magyar Nemzetnek Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: senki nem gondolta, hogy ezek után most is porondon lesz, ráadásul évek óta ő a balliberális oldal vezetője.
– Ez arra vezethető vissza, hogy Gyurcsány Ferenc kihasználja azt az intellektuális válságot, ami eluralkodott a balliberális térfélen. A kilencvenes években olyan miniszterelnök-jelölttel tudtak nekifutni a választásoknak, mint Horn Gyula, aki négy nyelven beszélt és komoly nemzetközi kapcsolatrendszere volt – hangsúlyozta a politológus.
Összességében látszik: a balliberális oldalon nincsen előremutató gondolat, nincsen olyan szereplő, akinek lenne országvezetési víziója, hosszabb távú stratégiája.
Ezt a kiüresedést hajtja a saját malmára Gyurcsány Ferenc, aki már az ötödik és hatodik lépést is előre látja.
Ezzel együtt a bukott kormányfőnek sincsenek mély gondolatai az országról. Fontos kérdésekben pillanatok alatt megváltoztatja az álláspontját, ha a politikai érdekei úgy kívánják. Ez pusztán hatalomtechnika. Csak ebben ügyes.
Láthattuk, hogy 2011-ben kilépett az MSZP-ből, majd létrehozta a saját pártját, amiről senki nem gondolta, hogy életképes lesz. Ehhez képest nyolc év alatt a Demokratikus Koalíció lett a balliberális oldal vezető ereje – magyarázta az elemző. Az elmúlt hónapok eseményei már azt mutatják, hogy ügyes hatalomtechnikusként elérte:
várhatóan a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója azon a térfélen 2022-ben.
Fordult a helyzet, már nem más pártok viszik be az Országgyűlésbe Gyurcsányékat, hanem nekik köszönheti majd a frakcióját az LMP, az MSZP és a többi kisebb párt. A volt kormányfő kegyén múlik, hogy ki mennyi helyet kap a közös választási listán.
– Ez jelenleg nem mindenkinek egyértelmű, a túloldalon ugyanis pont ezt akarják elhomályosítani. A DK is titkolja, hogy az ellenzék Fideszt váltó pártjának szerepébe kíván felnőni, amit Gyurcsány Ferenc vezet. A volt kormányfő azt akarja elérni, amit 2006-ban nem sikerült az MSZP-vel. Akkor ledarálta a liberális koalíciós társat, átvette az SZDSZ témáit, a szavazóbázisát. Jöttek azonban a megszorítások, az őszödi beszéd, majd a 2006-os véres események a rendőri erőszakkal. Ezek tették népszerűtlenné és hiteltelenné. Tizenöt év szívós munkájával azonban mára elérte, hogy ő tudja létrehozni a Fidesz lehetséges váltópártját – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány igazgatója. Jelezte: a Jobbik és a Momentum azért ment bele a játékba, mert azt remélik, hogy a baloldali összefogáson belül a DK nem nyeli le őket, és megerősödhetnek. A Jobbik megpróbálta korábban önállóan legyőzni a Fideszt, nem sikerült.
Brüsszelben és Soros György köreiben azonban rájöttek arra, hogy ha a Jobbik külön méreti meg magát a választásokon, akkor elvisz húsz százalékot. Ez pedig hiányzik az összefogásból
– tette hozzá Kiszelly Zoltán.
Az ellenzéki pártok listája: összeállt a Gyurcsány-lista
2022. február 25-én – hónapok óta tartó civakodás után – véglegesedett a szivárványkoalíció közös választási listája, ami hemzseg a Gyurcsány Ferenchez köthető személyektől, így nem túlzás a Demokratikus Koalíció elnöke után azt Gyurcsány-listának nevezni. Az első tizenöt helyen több olyan nevet is találni, akik a baloldal bukott miniszterelnökének a politikáját képviselik.
A sort Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje vezeti, őt követi Dobrev Klára, Karácsony Gergely, Jakab Péter és Fekete-Győr András, tehát az első öt helyen a baloldali előválasztáson induló pártok kormányfőjelöltjei szerepelnek. Ami figyelemre méltó, hogy mindegyikük ilyen vagy olyan módon, de kapcsolódik Gyurcsány Ferenchez és a bukott miniszterelnök politikájához. Dobrev Klára helyzete – mint a DK tagja és Gyurcsány Ferenc felesége – egyértelmű.
Márki-Zay Péter az elmúlt hónapokban a megszólalásaival többször bizonyította, hogy Gyurcsány elképzeléseit képviseli: elég csak arra gondolni, hogy fizetőssé tenné az egészségügyet, valamint támadta a gyermekvédelmi törvényt és a hozzá kapcsolódó népszavazást is.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere 2002 és 2008 között, az MSZP–SZDSZ-kormányok idején a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadójaként dolgozott, továbbá a családi cége is több tíz millió forint értékű tanácsadói megbízást kapott a Gyurcsány-kormánytól.
Emellett már szinte nem is számít meglepőnek, hogy Karácsony Gergely tavaly októberben arról beszélt, hogy „hosszú azoknak a politikusoknak a listája, akik megpróbáltak megzsarolni, rajta van Gyurcsány Ferenc is”.
„Én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni” – nyilatkozta két évvel ezelőtt, közvetlenül megválasztása után Jakab Péter, a Jobbik elnöke, aki most már a Gyurcsány-lista negyedik helyén, biztos befutó pozícióban találhatja magát. Hasonló pálfordulást vitt véghez Fekete-Győr András, a Momentum exelnöke is, aki évekkel ezelőtt még úgy fogalmazott, hogy a DK elnöke „már igazán eltakarodhatna a közéletből”.
2020-ban viszont már azt mondta Fekete-Győr, hogy megbékélt Gyurcsány személyével.
A közös lista hatodik helyén szerepel Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, akivel kapcsolatban vannak olyan vélekedések, miszerint egy Gyurcsány-kompatibilis politikus. Ezt erősítheti, hogy Tóth Bertalan tavaly nyáron arról beszélt, hogy nem haragszik Gyurcsány Ferencre, miután a feltételezések szerint a DK átcsábította a szocialisták soraiból a párt korábbi elnökét, Molnár Gyulát. Ugyanakkor Molnár elmondása szerint Tóth Bertalan, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc állapodott meg a sorsáról. A listán szerepel a szocialisták budapesti elnöke, Molnár Zsolt is, aki korábban szintén elismerte, hogy Gyurcsány Ferenc is fontos szereplője a baloldali együttműködésnek.
Ugyancsak a Gyurcsány-lista elején szerepel Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője is, aki szintén megértő a DK elnökével, mivel pár hónapja kijelentette, hogy Gyurcsány Ferencre szükség van a baloldalon.
A baloldali közös lista első 45 helyének a megoszlása a következők szerint alakult: DK – 14; Jobbik – 12; Momentum – nyolc; MSZP–Párbeszéd – nyolc; LMP – három. Mindez Gyurcsány Ferencék és a Jobbik brutális erőfölényét igazolja a baloldalon.
A jelek szerint Márki-Zay Péter hiába kérte Gyurcsány Ferencet, hogy a kampányban húzódjon hátra, a DK elnöke „Itt a Feri” címmel önálló korteskedésbe kezdett. Ez azt jelenti, hogy a baloldal vezére már teljesen vállalhatatlannak tartja Márki-Zay Pétert, és újra nyíltan hirdeti, ő a főnök a baloldalon, Márki-Zay csak egy utánzat. Mindez egyértelműen igazolja a „mini Feri” plakátok létjogosultságát.
Kik az ellenzék legfontosabb szereplői?
Márki-Zay Péter
Ellenőrizhetetlen pénzfolyosóként funkcionálhat Márki-Zay mozgalma
– Márki-Zay Péter a civil szervezeti formát felhasználva kívánja megkerülni a párt- és kampányfinanszírozási szabályokat, amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem terjednek ki – fogalmazott ifjabb Lomnici Zoltán. A Századvég szakértője úgy látja, a baloldali pártok a választási kampányukat akár külföldi szervezetektől származó pénzügyi forrásokból is finanszírozhatják, valamint megkerülhetik a törvényben rögzített költési plafonokat és egyéb, politikai kampányokat érintő törvényi előírásokat, így végső soron ellenőrizhetetlen pénzfolyosóként funkcionálhatnak.
A Századvég elemzője úgy fogalmazott, bár a baloldal konstans hangoztatja a transzparencia fontosságát, ennek ellenére a mozgalom költéseinek eredete és részletei továbbra sem átláthatók.
– Ugyanezen koncepció és stratégia mentén szerveződhet a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) is, hiszen a baloldal kormányfőjelöltjének Facebook-hirdetéseit szintén többségében a mozgalma fedezi – vélekedett a szakértő, aki kiemelte, a baloldal tehát a civil szervezeti formát felhasználva kívánja megkerülni a párt- és kampányfinanszírozási szabályokat, amelyek az egyesületekre és az alapítványokra nem terjednek ki.
– Ennek eredményeképpen a választási kampányukat akár külföldi szervezetektől származó pénzügyi forrásokból is finanszírozhatják, valamint megkerülhetik a törvényben rögzített költési plafonokat és egyéb, politikai kampányokat érintő törvényi előírásokat, így végső soron ellenőrizhetetlen pénzfolyosóként funkcionálhatnak – hangsúlyozta ifjabb Lomnici Zoltán.
Hozzátette, az NGO-k vonatkozásában érdemes megemlíteni az Európai Uniót is mint finanszírozót, ugyanis az EU a 2021–2027-es időszakban 1,86 milliárd eurót fordít a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, amelynek részeként jelentős anyagi forrást juttatnak a nyílt társadalmak eszmerendszerét propagáló, politikai tevékenységet végző és a nemzetállami keretek lebontásán fáradozó NGO-k számára.
Ismert, Márki-Zay Péter kedden közzétett vagyonnyilatkozatából kiderült, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének nincs anyagi fedezete a közösségi oldalán közzétett mintegy ötvenmillió forintos hirdetésre.
Márki-Zay kedden az ATV-ben azzal magyarázta a több tízmillió forint forrását, hogy – noha saját nevét tüntette fel finanszírozóként – az nem az ő vagyona, a Facebookra költött összeget elsősorban az általa vezetett MMM kampányszámlájáról fizették. Márki-Zay Péter azt is jelezte, saját kampányköltéseivel el fog számolni, azonban – mint fogalmazott – az MMM által felhasznált milliókról nem ő fog nyilatkozni. Hozzátette: nem szegtek meg pártfinanszírozási szabályt, ami azért érdekes kijelentés, mert Márki-Zay Péternek nincs pártja, így a pártfinanszírozási törvény nem vonatkozik rájuk.
Ennek megfelelően az MMM-nek nincs semmilyen elszámolási kötelezettsége, így az egyesület tökéletesen alkalmas lehet tiltott kampánytámogatási összegek befogadására, kifizetésére.
„Évtized-értékelő”
Az összeborult hat baloldali párt vezetői és az ellenzék 106 egyéni jelöltje előtt tartott negyvenperces beszédet 2022. február 22-én délután Márki-Zay Péter. A baloldal miniszterelnök-jelöltje „évtized-értékelőt” ígért, de inkább a 2018-ban megalakult negyedik Orbán-kormányt kritizálta szónoklatában. Az első harminc percben Márki-Zay lényegében csak Orbán Viktorról beszélt, néha megemlítve, hogy Románia „elhúzott mellettünk” , gyakorlatilag mindenben 2010 óta.
A baloldal jelöltje beszédje utolsó tíz percében felsorolta választási ígéreteit is, a családi pótlék megduplázása és a minimálbér adójának csökkentése mellett Márki-Zay azt is megígérte, hogy egyes esetekben
a magánegészségügyet is ingyenesen elérhetővé teszik, ha őt alakíthatnak kormányt április 3-a után. Szerinte a magyaroknak hosszabb lesz a születéskor várható élettartamuk egy baloldali fordulat esetén.
Az oktatás területén megígérte, hogy visszaadják az iskolákat az önkormányzatoknak, emellett bejelentette azt is, hogy nem építenek több stadiont. Mint mondta, az EU és a NATO hűséges szövetségesei lenne Magyarország, ha ők kerülnének hatalomra, és visszaszereznénk szövetségeseink bizalmát.
– A sors és a Jóisten fogta meg a kezem, és százezrek látták meg bennem a reményt. Meg akarom szabadítani az országot a gonosztól – értékelte saját szerepét a baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Új alkotmányt is ígért, amiről állítása szerint népszavazáson dönthetnének a magyarok, emellett újra beszólt a kis pártoknak, szerinte csak a baloldalra leadott szavazat a kormányváltó szavazat.
Belekényszerítené hazánkat az ukrán–orosz háborúba, ha a Nyugat erre utasítaná
Márki-Zay Péter többször is kinyilvánította, hogy katonákat küldene Ukrajnába. A Patrizánnak adott február 13-i interjúban Gulyás Márton műsorvezető kérdésére, miszerint ha kirobban a konfliktus, miniszterelnökként biztosítana-e katonai segítséget, a baloldal jelöltje azt felelte:
– Hát hogyha a NATO úgy dönt, akkor akár katonait is.
Márki-Zay úgy fogalmazott:
– Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be… hogyha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség ketein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának.
Hozzátette: „Nyilvánvalóan azt, hogy milyen kötelezettséget vállal a NATO, amelynek Magyarország a tagja kell legyen, nyilván Magyarország hasonló misszióban már részt vett Afganisztántól a Közel-Keletig és Afrikáig és a többi. Sőt, Orbán maga ajánlott NATO-együttműködést különböző külföldi missziókban. Nem lehet kizárni, hogy lesz ilyen majd egyszer Ukrajna vonatkozásában is.”
Márki-Zay fegyvereket is küldene Ukrajnába. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában, február 22-én kijelentette:
– Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk.
Arról is beszélt, hogy ezt a döntést is a NATO-val való együttműködés, a NATO-tagság kell hogy meghatározza.
Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc
Kommunista családi örökség
Dobrev családjának szinte minden tagja szorosan kötődik a kommunista pártállamhoz. Nagyapja, Apró Antal, hírhedt kommunista politikus, akinek az egykori szovjet titkosszolgálathoz, a KGB-hez fűződő viszonya máig tisztázatlan. A politikus jellemzően a háttérember szerepét töltötte be, mégis komoly karriert futott be a kommunista pártban – írta Dobrev Kláráról készített átfogó portré-anyagában a Mandiner.
Mező Gábor, a PestiSrácok újságírója korábban megtalált egy állambiztonsági feljegyzést, amelyet Apró Piroska beszámolója alapján készítettek egy állambiztonsági célkeresztbe került német újságíróról, miután fiatalon a házaspár közelébe került a KGB-hez tartozó Nemzetközi Újságíró-szervezet balatoni nyaralójában.
Épp családi háttere miatt keltett megütközést sokakban, amikor Dobrev a kommunizmus áldozatainak emléknapján kiposztolta a Facebookra, hogy „soha többé kommunizmust!”
Dobrev Klára már egyetemistaként kifejezetten aktív volt a baloldali politikai közegben. 1994 őszén például közreműködött Baráth Etele szocialista főpolgármester-jelölt választási kampányában. Alighanem könnyű dolga volt a kapcsolatépítésben azért is, mivel anyja, aki ugyebár Horn Gyula kabinetfőnöke volt, számos informális kapcsolattal rendelkezett a szocialisták legmagasabb köreiben.
Talán nem véletlen, hogy Apró Piroska lánya épp annak a Medgyessy Péternek lett később a kabinetfőnöke, aki közgázos évei alatt Apró évfolyamtársa és párja volt. Dobrev Klára 2001-től dolgozott Medgyessy mellett. A későbbi miniszterelnök kampánystábjának vezetésében az alábbi tagokat találjuk: Ron Werber, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Baja Ferenc, Levendel Ádám, Gál J. Zoltán, Suchmann Tamás és Erős János. Sok az ismerős név – írta a Mandiner.
Az MSZP választási győzelmét követően, 2002-ben Dobrev Klára az EU-pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál kapott vezető pozíciót, miközben férje 2003 május és 2004 október között gyermek-, ifjúsági és sportminiszter volt. A NFH-nál betöltött posztjáról csak férje miniszteri lemondását követően távozott, ám az akkoriban történtek miatt máig fájhat a feje.
Klára és Ferenc
Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 1994 augusztusában ismerkedtek meg. Dobrev családja révén Gyurcsány értékes kapcsolati tőkére tehetett szert, amelyet a privatizáció során is felhasználhatott.
Egy tavalyi interjúban Dobrev így vallott kapcsolatukról:
Én imádok Gyurcsány Ferenc felesége lenni. Valószínűleg annak köszönhető az is, hogy jól működik a házasságunk és nagyon intenzív a kapcsolatunk, hogy nagyon hasonló az érdeklődési körünk is, benne a politika, általában a közélet.
Több mint „politikusfeleség”
Bár Dobrev politikai szerepvállalása nem tegnap kezdődött, a hazai politika „nagyszínpadára” csak 2019-ben lépett ki, amikor a DK listavezetőjeként elindult az európai parlamenti választáson. Az úgynevezett „Európai Egyesült Államok” elképzelésével kampányoló politikus pártja pedig sikerrel járt, legalábbis korábbi eredményét megduplázva 19 százalékot ért el, ezzel – legalábbis látszólag – a legerősebb hazai ellenzéki formációvá vált. Dobrev pedig mehetett Brüsszelbe.
Ahol aztán a 2019-es választás után felálló új Európai Parlament egyik alelnökévé választották. Persze jó kérdés, hogy miért éppen a mindössze négy képviselőt küldő, a szocialista EP-frakció pártjai közt is gyengének számító DK politikusából lett az Európai Parlament alelnöke. (Sőt, majdnem elnöke, hiszen az európai szocialisták belső szavazásán csak 71-39 arányban maradt alul az olasz David Sassolival szemben.)
Mindenesetre tény, hogy Dobrev politikusi karrierje az elmúlt években felívelő pályán van. Sokan már az EP-választás idején felvetették a lehetőségét, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének indulása valójában arról szól, hogy „felépítsék” mint politikust, akit majd a saját társadalmi elfogadottságát eljátszó férje helyett jelölhetnek 2022-ben.
Erre utalt az is, hogy Dobrev a legtöbb EP-képviselőtől megszokott viselkedéssel szemben korántsem vonult vissza a hazai közéleti szereplésektől. Sőt EP-alelnöki munkája ellenére kifejezetten sok időt tölt Magyarországon, rendszeresen szerepel a balliberális médiában, és a közelmúltban kampánykörutat is tett az országban.
Az EP-választás előtt a 24.hu-n megjelent interjúban erről így fogalmazott:
A magyar EP-képviselő valójában Magyarországon politikus. Programunk lényege, hogy a magyar belpolitika és az európai politika között nincs különbség.
Állítása szerint a Fidesz–KDNP 2018-as választási győzelmének hatására döntött úgy, hogy „beszáll a politikába” – olvasható a Mandiner összeállításában.
Karácsony Gergely
Az ember, aki soha nem fejez be semmit
Ha végignézzük Karácsony Gergely eddigi pályafutását, azt láthatjuk, hogy egy dolog mindenben megegyezik; amihez hozzáfog: soha nem fejezi be, minden feladat elől elmenekül. Most épp a főpolgármesterségtől menekülne. Karácsony korábban egy egyetemet, a doktori iskoláját, az autóvezetést hagyta abba. Zuglóból is inkább elmenekült, miután öt év alatt vezetésével lenullázták a kerület tartalékait – írta Budapest főpolgármesteréről készített összefoglalójában az Origó.
2004-ben elkezdte a szociológia PhD-t az ELTE-n, amit azóta sem fejezett be. Ennek körülményeiről Lánczi András számolt be röviden.
Karácsony 2012-ig tanított a Corvinuson, de elbocsátották, mert lejárt a törvényben előírt nyolc éve, amíg az egyetemi oktatói munka feltételeként előírt doktori fokozatot meg kellett volna szereznie. Önéletrajzában azt írja, tíz éven keresztül tanított választási rendszerekről.
Karácsonynak egyébként a jogosítványt sem sikerült megszereznie, mivel többször megbukott a vizsgán.
Budapest főpolgármestere korábban azt mondta, 2009-ben az LMP-től keresték meg, hogy csatlakozzon hozzájuk. Mivel az LMP átlépte az ötszázalékos küszöböt, így Karácsony országgyűlési képviselő lett. Az LMP egy harmadikutas politikát tűzött ki célul, egyenlő távolságra a Fidesztől és a baloldaltól is, Karácsony viszont ettől is megrettent, belső fórumokon társaival már arról kezdett beszélgetni, hogy a 2014-es választáson elkerülhetetlen lesz az együttműködés a baloldallal – idézi fel az Origó.
Pedig nem is olyan sokkal korábban, 2012-ben még kijelentette, jobban utálja a szocialistákat, mint a Fideszt. A mostani főpolgármester vezetésével az LMP-t 2013 elején szakították ketté. Vagyis Karácsony az LMP-t is otthagyta, ahogyan a doktori iskolát, vagy éppen a Károli Egyetemet.
Ekkor szakadár társaival létrehozta a Párbeszédet, de ezzel sem foglalkozott. A 2014-es választás után Zuglóba ejtőernyőzött. Hálából azért, mert felrobbantotta az LMP-t, Gyurcsány nem indított jelöltet ellene az önkormányzati választáson. Bár papíron társelnöke maradt a Párbeszédnek, a valóságban a pártvezetésből is kivonta magát. Később ezt a pártot is otthagyta az általa alapított 99 Mozgalom kedvéért (melyet a köznyelv így hívott: 99 százalék Gyurcsány, 1 százalék Karácsony).
A 2014-es választáson nagyot bukott az összefogás, a Párbeszéd támogatottsága pedig továbbra is nulla és egy százalék között maradt (ez azóta sem változott érdemben). Az őszi önkormányzati választáson Karácsony pedig már Zugló polgármestere lett Gyurcsány segítségével.
A kerület vezetésével sem foglalkozott azonban, a kétmilliárd forintos tartalékkal átvett kerület kasszájában a ciklus végére, 2019-re csak 50 millió forint maradt. Közben a kerület semmit nem fejlődött, például egyetlen önkormányzati bérlakást sem újítottak fel. Közben megszállták az önkormányzatot a politikai kinevezettek, jórészt Gyurcsány és az MSZP-s Tóth Csaba emberei, akiknek a fizetése néhány év alatt a sokszorosára nőtt.
Mivel Zuglóban nem sikerült semmilyen látványos eredményt elérnie, ezért innen is menekülőre fogta. 2018-ban már miniszterelnök-jelölt lett a baloldalon az MSZP segítségével, azonban még a parlamentbe is éppenhogy csak sikerült bejutnia. 2019-ben pedig végképp otthagyta Zuglót. Ha a főpolgármester-választáson nem fut be, akkor sem ő lenne Zugló polgármestere, de szerencséje volt.
Karácsony főpolgármestersége pedig semmi másról nem szólt eddig, hogy minden felelősséget a kormányra próbált hárítani, másrészt mindenre nemet mond. Emlékezetes az is, hogy sorozatos mulasztásai miatt addig csúszott a Lánchíd felújítása, amíg életveszélyes lett – hogy a mindent elborító szemétről és az elhatalmasodó káoszról ne is beszéljünk.
„Egy könnyen befolyásolható személyiség”
A Városháza feltételezett eladása körüli botrányt (becenevén Városháza-gate) vizsgáló bizottság úgy működik, mintha a nagymama írná meg az unoka bizonyítványát, hiszen többségben vannak benne a Karácsony-féle emberek – fejtette ki Tarlós István a Mediaworks–Hírcentrum Narratíva című podcast műsorában.
A korábbi főpolgármester Heiter Dávid Tamással beszélgetve kifejtette:
a Városháza-botrány kapcsán csak a rendőrségi vizsgálat vezethet bármiféle eredményre. Tarlós arról is beszélt, hogy az ingatlanok értékesítése önmagában nem bűncselekmény, itt azt kell vizsgálni, milyen módon történtek az értékesítések. Szerinte nagyon kínos, hogy a főpolgármester sorozatos önellentmondásba keveredik, és számtalanszor bebizonyosodott már, hogy valótlanságot állított. Mint fogalmazott: ez rettentően kínos és politikailag nehezen védhető.
– Van épelméjű ember, aki azt gondolja, hogy a vagyonkezelő igazgatója a főpolgármester tiltása ellenére tárgyal a Városháza eladásáról?
– tette fel a kérdést a volt városvezető. Tarlós István arról is beszélt, hogy már 2018-ban azt gondolta, hogy Karácsony Gergelyt valakik kinézték erre a pozícióra, mert egy rendkívül könnyen befolyásolható és vezethető személyiség. Éppen ezért az sem lepte meg, hogy elindul az előválasztáson mint miniszterelnök-jelölt, sem az, hogy végül visszalépett.
Tarlós szerint, ha az ellenzék nyerné meg a választást, abból nem következik, hogy Márki-Zay Péter lenne a miniszterelnök, ugyanis a miniszterelnököt a leendő parlamenti többség választja meg. Tehát az is legitim lenne, hogy ha az ellenzék nyer 2022 áprilisában, akkor Gyurcsány Ferencet választanák miniszterelnöknek.
Jakab Péter
Jakab Péter elnöksége alatt a Jobbik a jobboldalról végleg áttért a baloldalra, ezzel pedig a párt végleg be fog simulni ebbe az ellenzéki tömbbe – fogalmazott Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet munkatársa a párt elnökének elmúlt két évét elemezve.
Én Gyurcsány Ferenccel nem tudok közösséget vállalni
– nyilatkozta két évvel ezelőtt, közvetlenül megválasztása után Jakab Péter. A Jobbik elnökét 2020-ban választotta meg az országos választmány, nem zökkenőmentesen. A párt jelenlegi elnöke ugyanis kvázi ultimátumot adott a tagságnak azzal, hogy a párt alapszabályát módosítva ne két évre szóljon megbízatása, hanem a 2022-es országgyűlési választásokig. Ezzel Jakab elérte azt, hogy ő maga vezesse a Jobbikot, egyenesen a baloldal karjaiba.
Ráadásul akkor kizárólag Jakab embereit szavazták be az elnökségbe, amivel – elemzők szerint – minden Gyurcsány Ferenc-ellenes jobbikos alelnökjelölt kiszorult. Jakab elnöksége első lépései során párton belüli tisztogatásba kezdett, és olyan embereket – köztük országgyűlési képviselőket – tett ki a pártból, mint Varga-Damm Andrea vagy Bencsik János, nem beszélve Sneider Tamás korábbi pártelnökről.
A Jakab vezette Jobbikról először 2019-ben az európai parlamenti (EP-) választáson mondhattak véleményt a választók. Az eredmény beszédes volt, a Jobbik mindössze hat százalékot ért el, amivel a korábbi három helyett csak egy képviselőt küldhetett Brüsszelbe. Mégpedig annak a Gyöngyösi Mártonnak a személyében, aki 2012-ben a zsidó származású képviselőket listázta volna, 2019-ben pedig azt mondta: „Nem csak Gyurcsánnyal, az ördög öreganyjával is együttműködünk, ha szükséges.”
Az együttműködés Gyurcsánnyal pedig mára teljes lett, a baloldal a Jobbikkal kiegészülve, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel megy neki az áprilisi választásnak. Jakab Péter és pártja egyébként a tavaly őszi baloldali előválasztáson sem brillírozott, a pártelnök be sem jutott a kormányfőjelöltek második fordulójába, országosan pedig mindössze 24 helyen nyert jobbikos jelölt.
További öt jelölt meg sem mérettetett, ott a baloldali megállapodás értelmében nem is volt másik jelölt.
A párt elmúlt két évéről, jelenéről és kilátásairól Nagy Ervin elemző úgy fogalmazott: Jakab Péter elnöksége alatt a Jobbik további változásokat élt meg, a jobboldalról végleg áttért a baloldalra, aminek két következménye van: morális és politikai. – A kettő ugyan összefügg, de külön is értelmezhető. A morális következmény mindenképpen az, hogy az értelmiségi holdudvar, ami sosem volt erős a Jobbik környezetében, végképp elfordult a párttól, a tagság lemorzsolódása pedig folytatódott – mondta a XXI. Század Intézet munkatársa, aki szerint Jakab Péter egyre inkább olyan helyzetbe kerül, hogy a megítélése jobb- és baloldalon egyaránt teljes mértékben negatívvá vált.
– Erre találta ki azt a botránypolitizálást, amit a tavalyi évben láthattunk, és ami rövid távon ugyan sikeres volt, hiszen a protest szavazók körében ideig-óráig szimpátiát tudott kiváltani, sőt a nyáron még vezette is a miniszterelnök-jelölti versenyt, ám ez nem volt hosszú távú és kifizetődő. Ez meg is bosszulta magát
– fogalmazott az elemző. Mint mondta, a politikai következmény ezzel összefügg, hiszen a tagság lemorzsolódásával, az identitásválsággal a párt szavazói is elfordultak. – A közvélemény-kutatások – míg külön mérték a pártot – azt mutatták, hogy még tovább zsugorodott a választói bázisa, aminek a legfontosabb oka, hogy azok a szavazók, akik 2018 után még megmaradtak a Jobbik mellett, már egyáltalán nem kötődtek olyan erősen a párthoz, mint a régi nemzeti radikálisok – mondta Nagy Ervin, hangsúlyozva, ezért nem csoda, hogy Jakab Péter vezetésével válságba került a párt.
A Jobbik jelenéről az elemző azt mondta, ma már nemcsak szövetségi politikájában, hanem politikai mondanivalójával is belesimult a baloldalba.
– Ezáltal a Jakab vezette párt teljesen elvesztette a mozgásterét és a szuverenitását. Nem képes olyan politikát megfogalmazni, amely megkülönböztetné a baloldaltól, nem tud saját ötleteket, célokat adni, hiszen egy olyan összefogás része, ahol mindenben együtt kell működni, közösen kell eldönteni, milyen politikával vágnak neki az áprilisi választásoknak.
Egy párt életében a legveszélyesebb pillanat akkor jön el, amikor megszűnik ez a fajta mozgástér, a döntési szuverenitás.
Ezáltal borítékolható, bárhogy is alakul a választás, a Jobbik végleg be fog simulni ebbe az ellenzéki, baloldali tömbbe – hangsúlyozta Nagy Ervin, hozzátéve, Vona Gábor korábbi Jobbik-elnök hidat akart építeni a jobb- és baloldal között, de ez az elképzelés kudarcot vallott. A hídon nem lehetett megállni, át kellett kelni, de Vona ezt már nem vállalta. Ezt a Jobbik oldaláról Jakab Péter tette meg, a baloldalon pedig Gyurcsány Ferenc.
Fekete-Győr András
Elég hamar eljött a Momentum elnökénél az úgynevezett burnout-szindróma, legalábbis, ami a politikát illeti, hiszen tavaly októberben úgy döntött, lemond a pártelnöki posztról. A PestiSrácok.hu összegyűjtötte a volt pártelnök legemlékezetesebb megmozdulásait.
A Momentum az olimpiaellenességével robbant be a köztudatba. Aláírásgyűjtést indítottak, NOlimpia címszóval. A magyarellenes politika azonban később is felütötte a fejét, hiszen 2019-ben a magyar párt helyett a román pártnak kampányolt a román elnökválasztáson Fekete-Győr, amit azzal magyarázott, hogy az ő testvérpártjuk az USR–PLUS. Arról is beszélt akkoriban, hogy ő és családja is korábban Fidesz-szavazó volt, de kiábrándultak, a családi asztalnál pedig „szitokszó” volt az SZDSZ. Nagy csalódás lehetett ezek szerint a családnak, amikor Fegyőr beleásta magát a politikába, hiszen nagyon hasonló irányba vitte a pártot, mint amilyen az SZDSZ is volt (sokszor csak utódpártként emlegették a Momentumot) – írja a PestiSrácok.
Fekete-Győr nagyapja Heves megye tanácselnöke volt a Kádár-rendszerben. Aztán az elvtársak lebuktatták, mert korrupciós ügybe keveredett. Bukás lett a vége: Budapestre került a nagyapa, a mezőgazdasági minisztériumba.
Annak ellenére, hogy nem volt túl hosszú a magyar politikában a vezető szerepe, sok emlékezetes pillanatot hagyott a háta mögött Fekete-Győr. 2017-ben például besétált az Origó szerkesztőségébe és az egyik újságírót abuzálta verbálisan.
Egy évvel később pedig füstgránátot dobott 2018 telén a Parlament előtti ellenzéki tüntetésen a rendőrök felé, amit elmondása szerint nem bánt meg. Ezért viszont a bíróság elé került.
Az átláthatóságot hirdető pártnak az Állami Számvevőszékkel is meggyűlt a baja, hiszen a 2018-as kampányköltései nem voltak átláthatók, ötszázmillió forinttal nem tudott elszámolni.
A pénzzel, mint kiderült, korábban sem tudtak bánni, ugyanis egy kiszivárgott dokumentum szerint nagy balhé volt abból, hogy a párttá alakulásuk előtt nem sokkal elpocsékolták a pénzüket. Az anyagiak viszont úgy tűnik, különösebben sosem érdekelték a jólétben felnőtt fiatalt, hiszen azt sem tudta korábban, hogy mennyibe kerül egy liter tej. Később ezt azzal magyarázta, hogy inkább kefirt eszik. Viszont az is elhangzott Fekete-Győr Andrástól, hogy egy atomerőmű-ország vagyunk, ugyanis szerinte a napelem atomerőmű. Emellett egy elektromos rollert is a zuhany alá tett, hogy lemossa, mert piszkos volt – olvasható a PestiSrácok.hu publicisztikájában.
Fekete-Győr Partizánnak adott emlékezetes interjúja kapcsán találóan írja a Mandiner újságírója, hogy a politikus elment megsemmisülni Gulyás Mártonhoz, és az egyórányi szekunder szégyent csak fokozta a Momentum-elnök utólagos magyarázkodása.
Ellenzéki botrányok és viták: borul a baloldali összefogás
Baloldali előválasztás ide, több tíz milliós ellenzéki kampány oda, egyre több helyen szakad a szivárványkoalíciós egység. Veszprém megye tapolcai választókerületében például Navracsics Tibor kormánypárti képviselőjelölt összbaloldali kihívója Rig Lajos, de most Takács Lajos volt LMP-s politikus is ringbe száll. Számos budapesti kerületben is a baloldal közös jelöltje mellett újabb ellenzéki politikusok indulnak az országgyűlési választáson. Hegyvidék és Óbuda mellett már Józsefváros-Ferencvárosban is egymásnak feszültek a baloldalon, miután a Magyar Kétfarkú Kutya Párt egyik (MKKP) vezetője is megméreti magát.
Vagyis hiába az egy az egy elleni baloldali elképzelés, mely szerint az ellenzék hat pártja egy jelöltet állít a kormányzó pártok aspiránsával szemben, egyre több helyen akad olyan személy, aki a hat baloldali párt megállapodásával szembemenve elindul ellenzékiként a választókerületekben.
Tapolcai összecsapás
A Veszprém megyei tapolcai választókerületben a baloldal közös jelöltje az eredetileg jobbikos Rig Lajos, az előzetes tervek szerint ő száll szembe Navracsics Tiborral, a Fidesz–KDNP jelöltjével. Azonban a terv borult, miután Takács Lajos, Badacsonytomaj önkormányzati képviselője, összerúgva a port pártjával, az LMP-vel, úgy döntött, ő is elindul a baloldalon Rig mellett. Takács a Telexnek azt mondta, az ellenzéki előválasztás óta sokan keresték meg azzal, hogy nem volt valódi verseny, mert a tapolcai körzetben csak egy jelölt, Rig Lajos neve szerepelt az úgynevezett szavazólapon, viszont többen nem szívesen szavaznának a Jobbik politikusára április 3-án. Arra a kérdésre, hogy miért nem indult el akkor az előválasztáson, azt mondta:
az előválasztáson nem éreztem úgy, hogy részt kell vennem. Azt sem tudtam, hogy hány jelölt lesz és kik fognak indulni.
Döntése miatt az LMP azonnal kizárta soraiból. Indoklásként közölték, Takács Lajos az LMP tagjaként és képviselőjeként elfogadta azt a döntést, hogy a párt minden körzetben az előválasztás nyertesét támogatja. „Indulásával egyértelműen szembefordult a párttal, ezért Takács Lajos a mai naptól nem tagja az LMP-nek” – érvelt a párt.
Borít a viccpárt
Nem Takács az egyetlen, aki az LMP-vel szakítva független képviselőjelöltként az indulás mellett döntött, gyengítve ezzel a baloldal esélyeit. A főváros XII. kerületében, ahol a momentumos, magát közgazdásznak tituláló, diplomával azonban nem rendelkező Hajnal Miklós indul a kormánypárti Fürjes Balázzsal szemben, a baloldali egység romokban hever. Hajdu Mária, az LMP ma már csak volt tagja, helyi önkormányzati képviselő ugyanis megkérdőjelezte Hajnal tisztességét, ezért pártja ki is zárta soraiból. Hajdu ezután úgy döntött, maga is elindul a Hegyvidéken, szembemenve az ellenzék akaratával. Tovább erősíti Fürjes Balázs esélyeit, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is bejelentkezett. Kovács Gergely pártelnök – noha korábban azt mondta, csak ott indítanak egyéni jelölteket, ahol egyértelmű a választás kimenetele, nehogy bezavarjanak a billegő körzetekben az ellenzék győzelmébe – közölte, elindul a XII. kerületben.
Az MKKP-nek köszönhetően egyébként a VIII–IX. kerületben is egymásnak feszült a baloldal, miután a viccpárt bejelentette, hogy korábbi álláspontjukkal ellentétben a billegőként azonosított körzetekben is indítanak jelölteket.
Így Döme Zsuzsa, Ferencváros alpolgármestere – borítva a remélt egységet – elindul Jámbor András mellett a fideszes Sára Botonddal szemben.
A dolog érdekessége, hogy a kutyapártos politikus Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester kegyeltje, aki alpolgármestert csinált belőle, míg a korábbi újságíró Karácsony Gergely és Pikó András VIII. kerületi polgármester támogatását élvezheti. Döme egyébként egy helyi lapban robbantotta a hírt, hogy indul a VIII. kerületi központtal rendelkező 6-os választókerületben jelöltként.
Indulásáról Döme azt mondta a kerületi újságnak,
egy tagsági döntés nemrég felülírta a billegő körzetektől szóló távolmaradásukat, nem figyelik, hogy melyik a billegő körzet és melyik nem, mert ez gyakran ellentmondásos,
amúgy ezek a jellemzően nem budapesti vagy Pest megyei kerületek. Hanem gyűjtik és harcolnak a jelöltek aláírásaiért, és ha megvan a 71 egyéni indulónak a szükséges 500-500 ajánlás, akkor majd lehet, hogy fontolóra veszik a taktikai „nem indulásokat”. Azaz az MKKP mindenképpen szeretne bejutni az Országgyűlésbe, amihez minimum 70 indulóra lesz szükségük. Ha több jelöltjük kapna elegendő ajánlást, a párt talán egy-két helyen visszalépne a baloldal javára.
Óbudán is elvérezhet a baloldal
Nem túl rózsás a baloldal helyzete Budapest III. kerületében sem, ahol nem várt kihívói akadtak Szabó Tímeának. A Párbeszéd társelnöke mellett ugyanis a Demokratikus Koalícióból (DK) kilépett helyi önkormányzati képviselő, Rózsa László Péter, valamint a Jobbik volt politikusa, Varga-Damm Andrea is megméreti magát április 3-án. Így Bús Balázs volt polgármesternek, a Fidesz–KDNP jelöltjének egyszerre több baloldali kihívója is lesz az óbudai választókerületben.
Emlékezetes, Rózsa Péter egy társával együtt egy éve lépett ki Gyurcsány Ferenc pártjából. Rózsa a kilépés okairól korábban azt mondta,
a Demokratikus Koalícióban minden van, ami szem-szájnak ingere, csak demokrácia nincs.
Az egykori DK-s ugyanis elárulta, hogy Hazai Iván Andrással együtt mindketten szerettek volna elindulni a baloldali előválasztáson, de „Gyurcsány Ferenc és Kiss László nem engedték meg”. Véleménye szerint Gyurcsány és Óbuda DK-s polgármestere attól tartott, hogy
végre olyan emberek indulnának a választáson, akik valóban képviselnék az emberek érdekeit.
Néhány nappal később Hazai Facebook-bejegyzéséből továbbá kiderült, hogy Kiss Lászlóék azt is megtiltották az önkormányzat munkatársainak, hogy szóba álljanak velük.
Rózsa mellett a minap Varga-Damm Andrea egykori jobbikos politikus is bejelentette, hogy indul a budapesti 10. számú egyéni választókerületben. A ma már független országgyűlési képviselő a közösségi oldalán közzétett videójában úgy fogalmazott:
a fejlődés megállt, az összellenzék pártjai között pedig semmilyen egység sincs Óbudán.
A ReforMerek párt alapítója szerint a választókerület nemcsak az elhanyagoltság emblémája, hanem egyúttal az összellenzék széttartásáé is, ő pedig nem engedi tovább, hogy pártmutyik emberei próbálják képviselni a III. kerületet.
Nagyobb a tét, mint valaha
Az április 3-i választáson arról kell döntenie a választópolgároknak, hogy a népben-nemzetben gondolkodó, a globalista célkitűzéseket és értékrendet elutasító jobboldalt bízzák meg hazánk irányításával a következő négy évre, vagy pedig a velük mindenben homlokegyenest ellenkező neoliberális, baloldali ellenzéki összefogást.
Azt is tartsuk szem előtt, hogy az ellenzék adóemelést tervez, így ellenzéki győzelem esetén rövid időn belül mindenki a saját bőrén érezheti az ellenzék gazdasági programjának hatását.
Borítókép: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és az ellenzék közös képviselőjelöltjei az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
