Benkő Tibor: Az agresszort ne keverjétek már össze a segítővel

Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint a kialakult biztonsági környezet megköveteli, hogy újra erős Magyar Honvédség legyen.

Csernyihiv, 2022. március 5. Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata által közreadott kép egy lelõtt orosz repülõgép maradványairól az észak-ukrajnai Csernyihivben 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata Fotó: Az ukrán rendkívüli helyzetek állami szolgálata

– Szükségünk van arra, hogy erős honvédség legyen, de arra nem leszünk felkészültek, hogy bárki ellen ezt az országot meg tudjuk védeni. Most gondoljunk bele! Ha Oroszország velünk szemben támadna, irreális elvárás lenne – fogalmazott a magyar NATO-tagság fontossága kapcsán Benkő Tibor, aki Bányai Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjének a fórumán mondott beszédet Kiskunhalason, szombaton. A honvédelmi miniszter a Telex beszámolója szerint leszögezte: a NATO alkotja azt politikai-katonai erőt, amellyel Magyarország szembe tud nézni akár Oroszországgal is. Azt is kihangsúlyozta, hogy a békét nem erőszakos eszközökkel kell kiharcolni, hanem tárgyalással, majd megismételte a kormány álláspontját: „a szövetséggel egyetértésben távol kell tartanunk magunkat ettől a háborútól, ameddig csak lehet”.

Elmesélte a közönségnek, hogy december 21-én járt nála Ukrajna védelmi minisztere, akivel a két ország közti feszültségekről is beszéltek. Benkő hosszasan sorolta, hogy 

a Krím félsziget 2014-es orosz megszállása után Magyarország volt az első, amely segítséget nyújtott Ukrajnának, és Magyarország az elsők között volt, aki Ukrajnát megpróbálta bevonni a V4-es országok közé. Katonai együttműködés volt, közös katonai szervezetet hozott létre a két ország, és anyagilag finanszíroztuk Ukrajna kiberbiztonsági központjának megépítését. 

– Minden segítséget megadtunk – fogalmazott a honvédelmi miniszter, majd emlékeztetett: ezzel szemben az ukránok korlátozták a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát és nem engedélyezték a kettős állampolgárságot. – Nekem hiába mondja az ukrán védelmi miniszter, hogy de hát ezt nem ellenetek hoztuk. Azért hoztuk ezt a törvényt, mert sok orosz anyanyelvű él Ukrajnában. De hát mondom, az agresszort ne keverjétek már össze a segítővel. Hát tegyünk már különbséget, nem olyan nehéz megkülönböztetni – folytatta Benkő.

Fotó: honvedelem.hu

A magyar honvédelmi miniszter figyelmeztette az ukrán kollégáját, hogy szerinte rossz úton járnak. Példaként a magyarok 1956-os történetét ajánlotta a figyelmébe, amikor biztatást, szóbeli támogatást kaptunk a nyugatiaktól. „Azt mondták, hogy csak menjetek az oroszoknak, csak harcoljatok, majd mi itt vagyunk. Aztán senki nem jött, senki nem tartotta fontosnak. És akkor mondtam neki, hogy ez a példa legyen intő számotokra. Ne akarjatok Magyarország sorsára jutni! – mondta Benkő, aki szerint egy jó szomszéd sokkal többet ér, mint a távolról érkező ígéretek halmaza.

Benkő arról is beszélt, hogy délről az instabil államok, az illegális migráció és a terror veszélye fenyegeti a NATO-tagállamokat és köztük Magyarországot. A magyar honvédség katonái 2015 óta dolgoznak a déli határon, hogy megakadályozzák a menekültek illegális belépését az ország területére. Benkő szerint tévedés azt gondolni, hogy a délről érkező menekültek integrálódnak a nyugat-európai civilizációba. Az elöregedő társadalommal szemben az elsődleges cél szerinte az, amit Magyarország is tesz: támogatni és segíteni kell a fiatalokat, hogy gyereket vállaljanak, ezzel lehet ugyanis megteremteni a jövő nemzedékének alapjait.

A kialakult biztonsági környezet megköveteli, hogy legyen erős honvédség

– ismételte meg Benkő, aki szerint Magyarországon évtizedeken keresztül a honvédség tudatos, szándékos leépítése történt. Beszélt a honvédelmi haderőfejlesztési programról, amelyre évről évre több forrás jut a központi költségvetésből. Ennek meg is van az eredménye: 2010 óta 13 ezer fővel nőtt a katonaság létszáma, és eszközökben is jelentős előrelépés történt szerinte.

Az április 3-i országgyűlési választásra rákanyarodva arról beszélt, hogy csak akkor tud a megkezdett program folytatódni, ha a magyar állampolgárok is így gondolják. Szerinte a baloldali politikusok nyilatkozatai azt mutatják, ők másra fordítanák azokat a forrásokat, amik az elmúlt években a honvédelemre mentek, és olyan fejlesztéseket ígérnek, amik már megvalósultak.