– Néhány ország megint felvetette, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az energiára, szénre, gázra, olajra. Sőt, maga az ukrán elnök, aki videókapcsolaton keresztül vett részt a megbeszélésen, is ezt kérte tőlünk. Mi ezt megfontoltuk, majd elutasítottuk, tekintettel arra, hogy Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból érkezik, az olajnak pedig több mint hatvan százaléka – fogalmazott Orbán Viktor pénteken a Facebookra feltöltött videóüzenetében. A brüsszeli uniós csúcs központi témája az Ukrajnában zajló háború volt. A miniszterelnök jelezte, az energiaszektorra kiterjesztett szankció azt jelentené, hogy a magyar gazdaság pillanatok alatt lelassul, majd megáll.
– Ez elfogadhatatlan, ez ellentétes a magyarok érdekével, sőt azt jelentené, hogy valójában velünk fizettetik meg a háború árát – húzta alá.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke a brüsszeli csúcson két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első az volt, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába. Hazánk ezeket a követeléseket utasította vissza.
A háború is kampányeszköz a baloldal számára
A magyar kormány az orosz–ukrán háború kitörése óta következetesen békepárti politikát folytat annak érdekében, hogy hazánk semmilyen módon ne sodródjon bele a háborúba és annak árát ne a magyarok fizessék meg.
Szomorú, de sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy a hazai baloldal ezzel szemben kizárólag saját politikai érdekeit tartja szem előtt és a külföldi érdekeknek megfelelni akaró politikát folytat.
Így fordulhatott elő, hogy Márki-Zay Péter korábban úgy nyilatkozott, fegyvereket és katonákat küldene Ukrajnába. Az ügyről lapunk részletesen is beszámolt.
Sokatmondó, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje azóta is igyekszik kimagyarázni hatalmas felháborodást keltő szavait, inkább kevesebb, mint több sikerrel.