– Háború, anarchia, egy ország fizetőeszközének a bedöntése – ahogy a filmjéből kiderül, a Soros-féle hálózat nem válogatja meg az eszközeit nagyszabású céljaihoz. Ön pedig már családapa. Nem félt belevágni egy ilyen veszélyes témába?
– Amikor kitaláltam, hogy Sorosról szeretnék filmet forgatni, akkor többen – még a családtagjaim közül is – jelezték, legyek tisztában vele, ha valaki Soros György ügyeit bolygatja, annak általában megvannak a következményei. Soros Györgynek egy kiterjedt hálózata van, amely álcivil szervezetekből (NGO-kból), médiumokból áll, de a politikáig is elér a keze. Feltették nekem már akkor is a kérdést: nem félek-e attól, hogy ezek az emberek, akik Soros hálózatának részei, egy egész pályás lejáratást indítanak ellenem? Bevallom őszintén, nem féltem. Nem vagyok egy félős alkat.
– Az egyik Facebook-bejegyzésében azt írta „megfenyegettek, le akartak állítani, elzavartak, de nem érdekelt”. Kik és hogyan fenyegették?
– Már az ötlet megszületésénél is volt, aki jelezte, hogy „engedjem el”. Aztán magánál a forgatásnál is, amikor meglátogattunk bizonyos NGO-kat, akkor ők is mondták, nem annyira örülnek, hogy mi itt vagyunk. Ne készítsünk felvételt, ne foglalkozzunk a témával. Többször előfordult a film készítése alatt, hogy interjút kértem amerikai politikusoktól, szakértőtől, és azt a választ kaptam, hogy ők erről az emberről nem mernek nyilatkozni, véleményt mondani.
Volt olyan egyetemi oktató, aki bevallotta, hogy ha beszél Sorosról, akkor másnapra elveszítheti az állását. Nyugaton nagyon komoly bátorság kell ahhoz, hogy az ember Soros Györgyről bármit is mondjon. Mi, magyarok már nemcsak beszélünk, hanem filmet is forgattunk róla.
– Több nyugati megszólalója is volt. Ők készséggel nyilatkoztak?
– Igen, voltak ilyenek is. Norman Lamont annak idején – amikor Soros György bedöntötte a brit fizetőeszközt – pénzügyminiszter volt a John Major vezette kormányban, az Egyesült Királyságban. Nem sokkal később meg is bukott, elveszítette a pozícióját. Nyíltan nem mondta ki az előbb elmondottak miatt, de azért nyilvánvaló volt, hogy nem kedveli Soros Györgyöt.
– Mi motiválta a film elkészítésére?
– Aki ismeri a munkásságomat, tudja jól, hogy a migráció egy olyan témakör, amellyel mindig nagyon szívesen foglalkoztam. Sokat olvastam, forgattam róla, hiszen ez a folyamat jelentősen meghatározza az életünket. Ha jobban belemerülünk ebbe a témakörbe, nem sokkal később már ott is találjuk magunkat Soros Györgynél. Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon csinált-e már valaki olyan filmet Soros Györgyről, amit nem ő rendelt meg? Kiderült – nincs ilyen film. Az előbb elmondottak miatt Nyugaton senki nem mer bátran belenyúlni a témába. Az emberek féltik a megélhetésüket, az állásukat meg egy csomó mindent. Kíváncsi voltam, ki az az ember, aki a migráció egyik – ha nem legfontosabb – főszereplője, és ezt szerettem volna megmutatni a nézőknek is.
– A migrációs hullám kezdetén vált nyilvánvalóvá az is, hogy Soros György a nyílt társadalom elkötelezett támogatója. Mit tapasztalt a film készítése során? Valóban egy nyílt emberről van szó?
– Elmentem New Yorkba, ahol Sorosnak üzleti vállalkozásai, ingatlanai vannak, és az alapítványa is ott működik. Az amerikai metropoliszban tevékenykedő milliárdosoknak csak csekély töredéke lakik a városban. Soros sem ott él. Van egy ingatlana Long Islanden, ahol a világ leggazdagabb emberei élnek. Hatalmas villák vannak itt. A nyitottságot vígan hirdető Soros György pedig egy olyan birtokon él, amelyet egy háromméteres betonfal vesz körbe. A magyar határzár szerinte nem oké, de az, hogy ő a luxusparadicsom közepén fekvő ingatlanát betonfallal veszi körbe, az teljesen rendben van. A házánál biztonsági őrök, kamerák voltak. Maximum fél órát voltunk ott. Tartottunk tőle, hogy kijönnek a rendőrök, akik ott azért mások, mint Magyarországon. Magántulajdonnál forgatni necces. A rendőrök ugyan nem, de Soros György biztonsági őrei azonnal kijöttek. Fotóztak, videóztak minket, kérdezték, mit csinálunk. Amikor a reptérre értünk, nagyon izgultunk, hogy kiengednek-e minket az USA-ból, de aztán felszálltunk, és megnyugodtunk.
– Mennyi időt dolgozott a filmen? Hol forgattak?
– Az ötlet, a tervezés, a forgatás, az írás, a vágás: nagyjából egyéves periódus volt. Forgattunk az Egyesült Államok több városában, majd Brüsszelben, Londonban meg Budapesten. Körbejártuk azokat a helyeket, amelyek kulcsfontosságúak voltak Soros György életében.
– Ezen időszak alatt mi volt a legizgalmasabb felfedezés Soros Györgyről?
– Bevallom őszintén, a film készítése előtt nem voltam egy „Soros György-szakértő”. Rengeteg interjút, cikket áttanulmányoztam. Ahhoz például, hogy kiderítsem, Soros György az OTP Bank támadásánál mit mondott pontosan, nagyon sok kutatómunka kellett. A kiemelhető felfedezés az volt, hogy bárhová nyúltam – ott volt Soros György.
Ha beszélünk a font bedöntéséről, a migrációs válságról, a mostani ukrán válságról, ott volt vagy van Soros György.
A spekuláns a rendszerváltás óta, illetve a Szovjetunió szétesése óta jelen van Ukrajnában. Folyamatosan üzleti tevékenységet folytat, és próbál befolyásolni komoly politikusokat. Volt olyan időszaka az ukrán politikának, amikor Petro Olekszijovics Porosenkonak hívták az elnököt, és az ő pénzügyminiszterét Soros György választotta ki. Megbeszélte Porosenkóval, hogy támogatja az elnökségét, pénzt ad – vagy bármit, amit szeretne –, de ennek a feltétele, hogy az ő embere legyen a pénzügyminiszter. Mint említettem, egy évig készítettem a filmet, tehát még jóval az orosz–ukrán konfliktus kezdete előtt kutattam az ország történéseit, de a háború most teljesen újraértelmezte ezeket.
