Orbán Viktor a többség, Márki-Zay Péter a kisebbség véleményét artikulálja – Mire számítsunk vasárnap? + videó

Márki-Zay Péter „politikusnak nem biztos, hogy a legalkalmasabb”. Míg ő a kisebbségi véleményeket hangsúlyozza hatékonyan, addig Orbán Viktor rendre a többség szükségleteire érez rá és azokat építi be politikájába, hangzott el szerdán este Budapesten, a Mandiner, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Prokon Ifjúsági Szervezet Gyújtópontok '22 című sorozatának elemzői vitaestjén. Az alábbiakban a Mandiner tudósítását olvashatják.

MANDINER ELEMZŐI VITAEST Forrás: MANDINER.HU

Horn Gábor szerint az ukrajnai háború teremtette új kommunikációs helyzetet a kormánypártok nyerték meg, ez azonban alapjaiban nem érintette a táborok nagyságrendjét. Beismerte, nyolcszáz fős telefonos kutatás alapján messzemenő következtetéseket nem szabad és nem is lehet levonni, sok ugyanis a bizonytalan tényező. Szerinte az ellenzék legalább azt a lehetőséget megteremtette saját maga számára, hogy „egyáltalán odaállt a startvonalra”.

Nálunk 47:42 arányban vezet a Fidesz a biztos szavazók körében

– ecsetelte a Nézőpont Intézet friss eredményeit Nagy Dániel. Az elemző szerint azok, akik még nem hozták meg döntésüket, nem feltétlenül ellenzéki érzelműek, így nem tartja kizártnak, hogy a kormánypártok 50 százalék feletti eredménnyel zárják majd a vasárnap estét. Horn Gáborral vitatkozva arra mutatott rá, ez nem tűnik szoros állásnak. A Nézőpont Intézet végső becslését azonban pénteken adja majd ki, náluk még zajlanak az utolsó kutatások.

Felfelé, vagy lefelé?

Márki-Zay Péter szerepét értékelve Horn Gábor arról beszélt, árnyaltan látja a baloldali miniszterelnök-jelölt szerepét. Szerinte nem lesz olyan ellenzéki szavazó, aki azért nem szavaz majd a pártja politikusait is felsorakoztató listájára, mert azt a hódmezővásárhelyi polgármester vezeti. Orbán valóban többet hoz, mint a Fidesz, ismerte el, de „olyat, hogy ellenzéki szavazókat vinne Márki-Zay, olyat nem tapasztaltunk” – tette hozzá.

„A maradék jobbikosoknál” sem tapasztalható ez a jelenség, érvelt, ugyanakkor a bizonytalan szavazók a legutolsó pillanatban hoznak majd döntést – mondta Horn Gábor, aki nem látja azt, hogy demoralizáló tényező lenne a baloldalon a közös lista vezetője. Ugyanakkor Márki-Zay nem tudta jól bemutatni azt sem, hogy a politikán kívülről érkező szereplő – ismerte el.

Valószínűleg hozott annyit, amennyit azóta elvesztett

– mondta Hann Endre a baloldal listavezetőjéről. Az ő szemében pozitív érték az, amiért Márki-Zay Pétert általában megmosolyogják, 

de „politikusnak nem biztos, hogy a legalkalmasabb, és nem biztos, hogy előnyös az, hogy mindig kimondja, amit gondol”.

Szerinte az elkötelezett fiatalok nagy többsége ellenzéki szavazó, akiket Márki-Zay tudott mobilizálni.

Ha Orbán Viktort és Márki-Zay Pétert versenyeztetjük, a miniszterelnök 60, a baloldali kormányfőjelölt 25 százalék körüli eredményt ér el

– mutatott rá Nagy Dániel.

A baloldal kettéosztott, a peremszavazók 45-50 százalékát adják a tábornak (miközben ez a Fidesz-KDNP esetében csupán 10 százalék), csak szavazóik másik fele számít törzsszavazónak. Úgy látja, Márki-Zay Péter felelőtlen kijelentései az előbbit erodálhatják.

Kiszelly Zoltán szerint a számok alapján a Fidesz-KDNP támogatottságánál jóval többen mondják azt, hogy stabilitást szeretnének, Márki-Zay kétséges kijelentései pedig rögzültek a választók memóriájában.

Míg Márki-Zay jól artikulálja a kisebbség véleményét, addig Orbán Viktor a többség érzéseire rezdül jól és azokat képviseli hatékonyan

– tette hozzá Nagy Dániel.

Gyurcsány, a húzónév

Horn Gábor szerint Gyurcsány Ferenc azért lehet ma politikai tényező, mert a Fidesz azzá tette.

Kiszelly Zoltán szerint a felmérésekből egyértelműen látszik, hogy nem valósult meg a Márki-Zay Péter által ígért ellenzékváltás, a Medián és a Századvég előrejelzése szerint a DK bír majd az ellenzéki térfél legnagyobb frakciójával az új Országgyűlésben. Gyurcsány Ferenc, aki a mai napig a legnépszerűtlenebb politikus, a legnagyobb ellenzéki pártot vezeti, a választók pedig egyre kevésbé látnak különbséget közte és a listavezető között – tette hozzá.

Önmagában tragikus, hogy a kutatókat is oldalakra osztják, osztotta meg véleményét Hann Endre, aki szerint a közvélemény-kutató és -elemző szakma maga liberális, nem jobb- vagy baloldali. Kiszelly Zoltán ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a média természeténél fogva szeret címkéket ragasztgatni, ami nem mindig szerencsés, de néha hasznos, ugyanakkor mindezt arra vezette vissza, hogy a politikai marketing inkább az érzelmekre akar hatni, mint az észre. Nagy Dániel azt reméli, a másik oldal sem fogja rendszeresen „kormányközelizni” például a Nézőpontot vagy éppen a Századvéget.

Karlendítés-ügy a kampányhajrában

Z. Kárpát Dániel friss ügyével kapcsolatban Kiszelly Zoltán rámutatott: elképzelhetőnek tartja, hogy nagy számban lesznek olyan ellenzéki szavazók, akik éppen az ilyen ügyek miatt nem voksolnak végül az ellenzéki listára. Végeláthatatlanok az ellenzék botrányos ügyei, amelyek a választási kampányban látnak napvilágot, utalt Nagy Dániel Szabó Tímea kokain-ügyére és Z. Kárpát karlendítésére.

Hogy Szabó Tímea kokainügye egy ilyen beszélgetés során mit jelent, azt nem tudom

– válaszolta Horn Gábor, aki kikerülte Z. Kárpát ügyét és visszatért a háborúhoz: mint mondta, nem tudja pontosan, hogyan fog hatni az ukrajnai helyzet a választás végeredményére. Ugyanakkor a nyugat-kelet-dilemma szerinte ott él a választók emlékezetében, ami nehezebbé teszi a kormánypártok helyzetét. Hann Endre szerint a kormánypárti szavazók többsége követte a keleti nyitás politikáját, ezért jobb vélemény alakult ki Oroszországról körükben a korábban tapasztalható attitűdnél.

A beszélgetés a „Merre tartunk?” kérdése felé kanyarodott, erre reflektálva Kiszelly Zoltán azt hangsúlyozta, számos nyugati és déli tagállammal ellentétben a magyarok kifejezetten Európa-pártiak és szívesen tartoznak az Európai Unióhoz.

Magas azonban az ukrajnai fegyverszállítás gondolatának elutasítottsága, amivel szemben Márki-Zay Péter, de baloldali és liberális politikusok is mégis a szállítások megkezdését szorgalmazzák.”

Vlagyimir Putyin minden szavazói csoportban negatív megítélésben részesül, ezt mindenki látja, mondta Kiszelly Zoltán, Nagy Dániel pedig arra figyelmeztetett, „a keleti nyitás nem jelentett nyugati zárást”. Ugyanő amellett érvelt, a kormánypártok jellemzője, hogy folyamatosan jól éreznek rá a többségi elvárásokra és ezekre építik politikájukat, az elsöprő többség pedig támogatja a béke és biztonság gondolatát. Természetesnek látja, hogy egy választási kampányban nem azokat a témákat emeli fel a kormánypártok koalíciója, ami a saját táborukban sem esik egyértelmű megítélés alá.

Mindenki nyerni akar?

Nincs olyan politikai erő, aki ne akarna nyerni, egyik oldalon sem látok ilyen szereplőket

– mondta két évtizedes politikai pályával a háta mögött Horn Gábor. Vele egyetértésben Hann a „sokat emlegetett”

Gyurcsány Ferencről is úgy vélekedett, revansvágya miatt győzni akar vasárnap.

„A jövő azonban baromi nehéz” – összegzett a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója.

Ritkán szoktam egyetérteni Horn Gáborral, de ebben abszolút: aki politikus, az nyerni akar. Gyurcsány Ferenc azonban mindenképpen jól jár, mert vasárnap 19:01-től ő lesz a legnagyobb ellenzéki párt vezetője

– mondta zárszóként Kiszelly Zoltán.

Márki-Zay Péter pedig mindenképpen vesztes lesz, tette hozzá Nagy Dániel, aki szerint, ha az ellenzék győz vasárnap, akkor a már beharangozott komoly megszorítások az ő nevével kapcsolódnak majd össze. Úgy látja, a választások után legalább két részre szakad majd a mostani ellenzék, amelynek mostani listavezetője új párt alapításával próbálkozik majd, de politikai karrierje rövid lesz.

A legizgalmasabb napokat éljük

Egy négy éves periódus legélesebb és legizgalmasabb időszakában vagyunk – hangsúlyozta köszöntőjében Szalai Zoltán. A Mandiner lapigazgatója szerint nehéz helyzetben vannak azok, akik a számok világában akarnak most tájékozódni, óriási eltérések vannak ugyanis egyes kutatási eredmények között. Felhívta a figyelmet, hogy a Mandiner hetilap csütörtökön megjelenő friss számában részletes elemzéseket és helyzetértékelést olvashatnak az érdeklődők.

Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány programvezetője köszöntőjében a vita fontosságát hangsúlyozva kiemelte: örömmel és büszkeséggel tölti el, hogy ennek az izgalmas rendezvénynek az alapítvány székháza, a Lónyay-Hatvany-villa adhat otthont. Mint kiemelte: az alapítvány célja, hogy az épület a közéleti, tudományos és kulturális eseményeknek iránt érdeklődők számára egyaránt egy találkozópont, és véleménycsere tér legyen - olvasható a Mandiner cikkében.

Fotók: Mandiner/Ficsor Márton

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.

A teljes vitaest itt visszanézhető: