Húsvéthétfő: a locsolkodás napja

Régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.

Hollókõ, 2021. április 1. A hollókõi néptánccsoport tagjai palóc népviseletben locsolkodnak a hollókõi ófaluban tartott sajtórendezvényen 2021. április 1-jén. A településen a járványügyi helyzet miatt nem rendezik meg a húsvéti fesztivált. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása.A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.

A locsolóvers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól datálható.

A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással.Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

Borítókép: A hollókői néptánccsoport tagjai palóc népviseletben locsolkodnak (Fotó: MTI/Komka Péter)