Megállapította a választás országos listás eredményét az NVB

Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.

Nyíregyháza, 2022. április 3. Egy nõ leadja szavazatát a nyíregyházi Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti Telephelyén az országgyûlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. MTI/Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

Megállapította az április 3-i országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A parlamenti választáson a magyarországi választók egyrészt szavazhattak az egyéni választókerület jelöltjére, másrészt a pártlistákra (illetve nemzetiségi választók a nemzetiségi listákra). A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben szavazhattak a pártlistákra.

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lett képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok múlt pénteken és szombaton meghozták az egyéni választókerületek választásának eredményét megállapító határozataikat, ezek április 12-én jogerőre emelkedtek.

Ismert: az országos listáról kiadható 93 mandátumnál az országos listákra leadott voksokat (a Magyarországon, illetve levélben leadottakat) és az egyéni választókerületekben nem hasznosuló, úgynevezett töredékszavazatokat veszik figyelembe. Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.

Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Az NVB megállapította: a küszöböt a Fidesz–KDNP, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd és a Mi Hazánk Mozgalom pártlistája érte el, ezek a pártok részesülhettek az országos listás mandátumokból. A pártlistákra leadott összes szavazatszám 8 587 628 volt. A Fidesz–KDNP-nek összesen – a töredékszavazatokkal együtt – 4 390 962 szavazata volt, a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd-listának 3 526 480, a Mi Hazánk Mozgalomnak 639 551. A pártlisták között (a kedvezményes mandátum számával csökkentett) 92 országos listás mandátumot osztott ki az NVB, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az úgynevezett D’Hondt-módszer alapján.

A DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–Párbeszéd-lista 38, a Fidesz–KDNP 48, a Mi Hazánk Mozgalom pedig hat országos listás mandátumot tudott szerezni. 

Ezt követően az NVB összevetette az országos listákon szereplő, illetve az egyéni választókerületekben mandátumot szerző jelöltek neveit, és ennek alapján állapította meg, mely képviselők kaptak mandátumot az országos listáról, a listán szereplő sorrendben (azok a jelöltek, akik egyéni választókerületben mandátumot szereztek, az országos listán nem juthatnak mandátumhoz). Az országos listás eredménymegállapító határozat ellen három napon belül a Kúriához lehet fordulni bírósági felülvizsgálati kérelemmel.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)