Mi vár Magyarországra a jogállamisági mechanizmus élesítése után?

A hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott, ezért kellett egy hatékonyabb eszköz Brüsszel kezébe – véli az Alapjogokért Központ. Kovács István stratégiai igazgató szerint a helyreállítási alapból származó pénzek rövid időn belül megérkezhetnek Magyarországra.

Kovács István Jogász Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Kovács Attila Közgazdász Alapjogokért Központ projektvezetője 20211216 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

a hetes cikkely szerinti eljáráshoz abszolút többség kellett volna. A szakember szerint 9-10 hónap múlva dőlhet el, 

hogy végül megbüntetik-e hazánkat. 

– A bizottság mindent meg fog tenni ezért, mert így erősnek tűnhet majd a tagállamok előtt

– vélekedett.

Szerinte a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. – Az ottani balliberális többség és a magyar ellenzék képviselői is mindent megtesznek azért, hogy hazánkat megbüntessék – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ projektvezetője. 

Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan. 

– A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok

– ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá. Szerinte elhúzódó jogi vita, csűrés-csavarás várható, ami gumicsontként fog szolgálni az európai közvélemény számára.

Fotó: Alapjogokért Központ / Facebook

Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Magyarország ellen megrekedt hetes cikkely szerinti eljárás Lengyelország esetében még végződhet szankcionálással is. 

– A lengyelek nyakán eddig is ott volt a kés, a mi halántékunkhoz most viszont egy automata fegyvert szorítottak 

– szemléltette a kialakult helyzetet Kovács István. 

Az Alapjogokért Központban is érzékelik, hogy a jogállamisági problémákat most a lengyelek esetében háttérbe szorítja a háborúellenes retorika, de az EU vezetése nem annyira oroszellenes, mint ahogyan mutatni próbálja magát. – Saját szankcióit is kijátssza, például az orosz gázért rubelben való fizetés esetén – hívta fel a figyelmet a stratégiai igazgató. 

Egységet kellene mutatni

Kovács István szerint azt is fontos vizsgálni, hogy miért most élesítették az eljárást. Véleménye szerint egyértelműsíthető, hogy megvárták vele az április 3-i választások végeredményét. – Tudjuk, hogy a bizottság legfőbb problémája a gyermekvédelmi törvény, aminek csak a legvitásabb pontjait bocsátotta népszavazásra a kormány. Ezzel együtt többen szavaztak a gyermekek védelmére, mint ahányan Magyarország uniós csatlakozására annak idején, ezt kétségbe vonni antidemokratikus – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. 

Mint mondta, 

a helyreállítási alap pénzeit immáron nem tarthatja vissza tovább az Európai Unió, így az abból nekünk járó hétmilliárd euró hamarosan megérkezhet a magyar gazdaságba.

– Kellett azonban egy új politikai zsarolásra alkalmas eszköz a bizottság kezébe, ezért lehetett szükség a jogállamisági mechanizmusra – vélekedett Kovács István. 

Azt is elmondta, hogy Európa 2008 óta sorozatos válságokat él át, most pedig, hogy az unió közvetlen szomszédságában háború tört ki, 

az EU-nak egységesnek kellene lennie. 

– Oroszország előző fegyveres konfliktusánál, a Krím annektálásakor már megmutatkozott, hogy az EU mennyire gyenge, képviselőjét meg se hívták a konfliktust lezáró tárgyalásokra – emlékeztetett Kovács István. 

– Amikor egységesnek kellene lennie Európának, erőt kellene felmutatnia, akkor egy ilyen lépés politikai megosztottságot szül

– mutatott rá a stratégiai igazgató.

Borítókép: Kovács István és Kovács Attila. Fotó: Bach Máté