Jelenleg is megvannak a jogi eszközök az uniós költségvetés vagy az európai értékek védelmére – hívta fel a figyelmet Kovács Attila az Alapjogokért Központ mai workshopján, melynek témája a tegnap elindított uniós jogállamisági mechanizmus volt. Az intézet projektvezetője szerint a hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott. – Ezért kellett egy hatékonyabb eszköz a bizottság kezébe – magyarázta Kovács Attila.
Elmondta, hogy éves jogállamisági jelentéseket már korábban publikált a bizottság, várhatóan ezekre fognak visszamutatni majd a most élesített eljárás során. Ezekben a dokumentumokban a már jól ismert szervezetek – Amnesty International, Transparency International és különböző korrupciókutató szervezetek – véleményére hivatkoznak.
Hivatkozási alapot kreálnak, majd ezek alapján állítanak pellengérre tagállamokat
– jelentette ki Kovács Attila.
Korrupciós vádak
Mint mondta, nincs olyan korrupciós mutató ma az EU-ban, amelyben Magyarország az utolsó helyen lenne. – Ha pedig ez így van, akkor miért minket állítanak pellengérre? – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ munkatársa. Szerinte azért, mert kettős mércét alkalmaz a bizottság.
Felháborító, hogy amikor Magyarország az ukrán háború humanitárius terheinek jelentős részét viseli, eddig segítettünk több mint 600 ezer emberen, akkor támad hátba minket az unió
– mondta Kovács Attila.
Az eljárás kifutásáról azt mondta, hogy a kormány válaszolni fog a tegnap megkapott levélre. A bizottság elfogadhatja a válaszokat, vagy fenntartja kritikai észrevételeit. Ha utóbbi történik meg, akkor az Európai Tanács részére fogalmaznak meg javaslatot büntető, pénzügyi szankciókkal.
– Ezt a javaslatot még véleményezheti a magyar kormány, majd várhatóan ez után megküldik az Európai Tanácsnak – vetítette előre Kovács Attila. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak joga van újra az Európai Bírósághoz fordulnia, döntést kérhet arról, hogy a bizottság által javasolt büntetés arányos-e a tagállam által okozott sérelemmel.
Már csak minősített többség kell
A tanács ezután minősített többséggel dönt, Kovács Attila szerint ez a lényeg, mert
a hetes cikkely szerinti eljáráshoz abszolút többség kellett volna. A szakember szerint 9-10 hónap múlva dőlhet el,
hogy végül megbüntetik-e hazánkat.
– A bizottság mindent meg fog tenni ezért, mert így erősnek tűnhet majd a tagállamok előtt
– vélekedett.
Szerinte a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. – Az ottani balliberális többség és a magyar ellenzék képviselői is mindent megtesznek azért, hogy hazánkat megbüntessék – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ projektvezetője.
Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan.
– A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok
– ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá. Szerinte elhúzódó jogi vita, csűrés-csavarás várható, ami gumicsontként fog szolgálni az európai közvélemény számára.
Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Magyarország ellen megrekedt hetes cikkely szerinti eljárás Lengyelország esetében még végződhet szankcionálással is.
– A lengyelek nyakán eddig is ott volt a kés, a mi halántékunkhoz most viszont egy automata fegyvert szorítottak
– szemléltette a kialakult helyzetet Kovács István.
Az Alapjogokért Központban is érzékelik, hogy a jogállamisági problémákat most a lengyelek esetében háttérbe szorítja a háborúellenes retorika, de az EU vezetése nem annyira oroszellenes, mint ahogyan mutatni próbálja magát. – Saját szankcióit is kijátssza, például az orosz gázért rubelben való fizetés esetén – hívta fel a figyelmet a stratégiai igazgató.
Egységet kellene mutatni
Kovács István szerint azt is fontos vizsgálni, hogy miért most élesítették az eljárást. Véleménye szerint egyértelműsíthető, hogy megvárták vele az április 3-i választások végeredményét. – Tudjuk, hogy a bizottság legfőbb problémája a gyermekvédelmi törvény, aminek csak a legvitásabb pontjait bocsátotta népszavazásra a kormány. Ezzel együtt többen szavaztak a gyermekek védelmére, mint ahányan Magyarország uniós csatlakozására annak idején, ezt kétségbe vonni antidemokratikus – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Mint mondta,
a helyreállítási alap pénzeit immáron nem tarthatja vissza tovább az Európai Unió, így az abból nekünk járó hétmilliárd euró hamarosan megérkezhet a magyar gazdaságba.
– Kellett azonban egy új politikai zsarolásra alkalmas eszköz a bizottság kezébe, ezért lehetett szükség a jogállamisági mechanizmusra – vélekedett Kovács István.
Azt is elmondta, hogy Európa 2008 óta sorozatos válságokat él át, most pedig, hogy az unió közvetlen szomszédságában háború tört ki,
az EU-nak egységesnek kellene lennie.
– Oroszország előző fegyveres konfliktusánál, a Krím annektálásakor már megmutatkozott, hogy az EU mennyire gyenge, képviselőjét meg se hívták a konfliktust lezáró tárgyalásokra – emlékeztetett Kovács István.
– Amikor egységesnek kellene lennie Európának, erőt kellene felmutatnia, akkor egy ilyen lépés politikai megosztottságot szül
– mutatott rá a stratégiai igazgató.
Borítókép: Kovács István és Kovács Attila. Fotó: Bach Máté
