Mi vár Magyarországra a jogállamisági mechanizmus élesítése után?

A hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott, ezért kellett egy hatékonyabb eszköz Brüsszel kezébe – véli az Alapjogokért Központ. Kovács István stratégiai igazgató szerint a helyreállítási alapból származó pénzek rövid időn belül megérkezhetnek Magyarországra.

Kovács István Jogász Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Kovács Attila Közgazdász Alapjogokért Központ projektvezetője 20211216 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATE

Jelenleg is megvannak a jogi eszközök az uniós költségvetés vagy az európai értékek védelmére – hívta fel a figyelmet Kovács Attila az Alapjogokért Központ mai workshopján, melynek témája a tegnap elindított uniós jogállamisági mechanizmus volt. Az intézet projektvezetője szerint a hetes cikkely szerinti eljárás zsákutcába jutott. – Ezért kellett egy hatékonyabb eszköz a bizottság kezébe – magyarázta Kovács Attila. 

Elmondta, hogy éves jogállamisági jelentéseket már korábban publikált a bizottság, várhatóan ezekre fognak visszamutatni majd a most élesített eljárás során. Ezekben a dokumentumokban a már jól ismert szervezetek – Amnesty International, Transparency International és különböző korrupciókutató szervezetek – véleményére hivatkoznak.

Hivatkozási alapot kreálnak, majd ezek alapján állítanak pellengérre tagállamokat

– jelentette ki Kovács Attila. 

Korrupciós vádak

Mint mondta, nincs olyan korrupciós mutató ma az EU-ban, amelyben Magyarország az utolsó helyen lenne. – Ha pedig ez így van, akkor miért minket állítanak pellengérre? – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ munkatársa. Szerinte azért, mert kettős mércét alkalmaz a bizottság.

Felháborító, hogy amikor Magyarország az ukrán háború humanitárius terheinek jelentős részét viseli, eddig segítettünk több mint 600 ezer emberen, akkor támad hátba minket az unió

– mondta Kovács Attila.

Az eljárás kifutásáról azt mondta, hogy a kormány válaszolni fog a tegnap megkapott levélre. A bizottság elfogadhatja a válaszokat, vagy fenntartja kritikai észrevételeit. Ha utóbbi történik meg, akkor az Európai Tanács részére fogalmaznak meg javaslatot büntető, pénzügyi szankciókkal.

– Ezt a javaslatot még véleményezheti a magyar kormány, majd várhatóan ez után megküldik az Európai Tanácsnak – vetítette előre Kovács Attila. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországnak joga van újra az Európai Bírósághoz fordulnia, döntést kérhet arról, hogy a bizottság által javasolt büntetés arányos-e a tagállam által okozott sérelemmel.

Már csak minősített többség kell

A tanács ezután minősített többséggel dönt, Kovács Attila szerint ez a lényeg, mert 

a hetes cikkely szerinti eljáráshoz abszolút többség kellett volna. A szakember szerint 9-10 hónap múlva dőlhet el, 

hogy végül megbüntetik-e hazánkat. 

– A bizottság mindent meg fog tenni ezért, mert így erősnek tűnhet majd a tagállamok előtt

– vélekedett.

Szerinte a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. – Az ottani balliberális többség és a magyar ellenzék képviselői is mindent megtesznek azért, hogy hazánkat megbüntessék – hívta fel a figyelmet az Alapjogokért Központ projektvezetője. 

Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan. 

– A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok

– ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá. Szerinte elhúzódó jogi vita, csűrés-csavarás várható, ami gumicsontként fog szolgálni az európai közvélemény számára.

Fotó: Alapjogokért Központ / Facebook

Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a Magyarország ellen megrekedt hetes cikkely szerinti eljárás Lengyelország esetében még végződhet szankcionálással is. 

– A lengyelek nyakán eddig is ott volt a kés, a mi halántékunkhoz most viszont egy automata fegyvert szorítottak 

– szemléltette a kialakult helyzetet Kovács István. 

Az Alapjogokért Központban is érzékelik, hogy a jogállamisági problémákat most a lengyelek esetében háttérbe szorítja a háborúellenes retorika, de az EU vezetése nem annyira oroszellenes, mint ahogyan mutatni próbálja magát. – Saját szankcióit is kijátssza, például az orosz gázért rubelben való fizetés esetén – hívta fel a figyelmet a stratégiai igazgató. 

Egységet kellene mutatni

Kovács István szerint azt is fontos vizsgálni, hogy miért most élesítették az eljárást. Véleménye szerint egyértelműsíthető, hogy megvárták vele az április 3-i választások végeredményét. – Tudjuk, hogy a bizottság legfőbb problémája a gyermekvédelmi törvény, aminek csak a legvitásabb pontjait bocsátotta népszavazásra a kormány. Ezzel együtt többen szavaztak a gyermekek védelmére, mint ahányan Magyarország uniós csatlakozására annak idején, ezt kétségbe vonni antidemokratikus – jelentette ki az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. 

Mint mondta, 

a helyreállítási alap pénzeit immáron nem tarthatja vissza tovább az Európai Unió, így az abból nekünk járó hétmilliárd euró hamarosan megérkezhet a magyar gazdaságba.

– Kellett azonban egy új politikai zsarolásra alkalmas eszköz a bizottság kezébe, ezért lehetett szükség a jogállamisági mechanizmusra – vélekedett Kovács István. 

Azt is elmondta, hogy Európa 2008 óta sorozatos válságokat él át, most pedig, hogy az unió közvetlen szomszédságában háború tört ki, 

az EU-nak egységesnek kellene lennie. 

– Oroszország előző fegyveres konfliktusánál, a Krím annektálásakor már megmutatkozott, hogy az EU mennyire gyenge, képviselőjét meg se hívták a konfliktust lezáró tárgyalásokra – emlékeztetett Kovács István. 

– Amikor egységesnek kellene lennie Európának, erőt kellene felmutatnia, akkor egy ilyen lépés politikai megosztottságot szül

– mutatott rá a stratégiai igazgató.

Borítókép: Kovács István és Kovács Attila. Fotó: Bach Máté