időjárás 32°C Mária 2022. augusztus 15.
logo

Orbán Viktor Esztergomban mond beszédet vasárnap

Magyar Nemzet
2022.04.29. 12:26 2022.04.29. 21:17
Orbán Viktor Esztergomban mond beszédet vasárnap

Május elsejétől újabb két megyei jogú városa lesz Magyarországnak, az előző Országgyűlés utolsó ülésén megszavazott kormányzati javaslat alapján ugyanis Esztergom és Baja is megkapja a rangot. A két korábbi megyeszékhelyet a kommunista megyerendezés idején sorolták vissza. Esztergomban egész napos programmal ünneplik a megyei jogot, amelynek során a miniszterelnök is beszédet mond.

Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond vasárnap Esztergomban, a település megyei jogú várossá nyilvánításának ünnepén – derült ki a város polgármesterének közösségi oldalán közzétett bejegyzésből. Hernádi Ádám posztjában olvasható, hogy Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek délelőtt fél tizenegytől szentmisét celebrál a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-székesegyházban, majd a kormányfő és a városvezető is beszédet mond.

A város egész nap programokkal várja az érdeklődőket és a megyei jogú várossá nyilvánítás alkalmából oda látogatókat. Gyermekprogramokkal, kiállításokkal és koncertekkel is találkozhatunk a kínálatban.

Esztergom és Baja megyei jogú várossá nyilvánításáról még a 2018–2022-es Országgyűlés határozott az utolsó ülésén. A döntés értelmében május 1-jétől mindkét város viselheti a rangot, amely sok előnnyel járhat a jövőben az ott élők számára. Részesülhetnek akár a Modern városok program forrásaiból, de a rang növeli a város presztízsét, ami a későbbi befektetők odacsábítása szempontjából is kedvező lehet. Esztergom és Baja a megyei önkormányzat hatásköre alól is kikerül, és 2024-től azokat a közszolgáltatásokat is biztosítaniuk kell, amelyek saját területükön túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Ilyenek például a középfokú és művészeti oktatás, a diákotthoni ellátás vagy a felnőttképzés, a könyvtári, levéltári szolgáltatások, valamint a kórházi, rendelőintézeti ellátás biztosítása.

Magyarországon ma összesen 23 megyei jogú város van. A címet 1990-ben osztották ki először, akkor az ötvenezer fő feletti települések kapták meg, majd később a megyeszékhelyek automatikusan megyei jogú városokká lettek, Budapest kivételével, amely különleges jogállású. A 18 megyeszékhely mellett jelenleg Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Érd viseli ezt a rangot (a Pest megyei város kapta meg legutoljára, 2006-ban a címet), hozzájuk csatlakozik vasárnaptól Esztergom és Baja. Előbbi egyébként egyszer, 2001-ben már kezdeményezte a megyei jogú várossá válást, akkor azonban a jogszabály alapján ezt az Országgyűlés elutasította.

Történelmileg mindkét város esetében indokolt a cím odaítélése. Esztergom a történelmi Magyarország legkisebb megyéjének, Esztergom vármegyének volt a székhelye, míg Baja a trianoni békediktátum elfogadása után a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 

Még korábban Esztergom volt a szálláshelye Géza fejedelemnek, majd itt koronázták királlyá Szent Istvánt. Később szabad királyi város is volt, mígnem az 1950-ben megfosztották rangjától, és az összevont Komárom-Esztergom megye székhelyévé Tatabányát tették meg. Ez egyébként a kormány javaslatában is szerepel, ahol azt írják, hogy Esztergom és Baja is a kommunista megyerendezés során veszítette el megyeszékhelyi rangját. Most mindkét város visszakaphat valamit ebből.

Borítókép: A légi fotón Esztergom látképe 2021. július 30-án. Jobbról az esztergomi bazilika, balról a Mária Valéria-híd látható (fotó: MTI/Varga György)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.