A gyermekvédelmi népszavazáson feltett első kérdés arról szól, hogy szülői beleegyezés nélkül ne lehessen szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartani. Hal Melinda pszichológus ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: rendszeresen találkoznak olyan esetekkel, hogy bizonytalan nemi identitású vagy szexuális orientációjú fiatalok felkeresnek civil szervezeteket, civil segítőket, és segítséget kérnek.
– Ezzel alapvetően semmilyen gond nincs, amikor a szervezet valóban a személyekért dolgozik. Irányukból azonban több esetben az a sugalmazás érkezik, hogy a szülő nem is lehet valódi partner a probléma megértésében. Ha viszont ez az eset nem áll fenn, az ilyen jellegű segítségnek a szülő és a család is fontos része, a bizalmat építeni érdemes, semmiképpen sem aláásni – fogalmazott a bajai kórház pszichiátriáján és a Mathias Corvinus Collegium műhelyvezetőjeként is dolgozó klinikai szakpszichológus.
Hal Melinda szerint a problémás helyzetekben kialakult helyzet pszichológiája hasonlatos a zaklatáséhoz.
– A zaklatás esetén az agresszornak kedvez az, ha négyszemközt marad az ügy, a legjobb ellenszer pedig ez ellen, ha kikerül a két ember relációjából – magyarázta a pszichológus. Mint mondta, egy homoszexuális fiatalnak a családban, a szeretteinek természetesen nehéz elmondania azt is, hogy tőle nem várható utód.
– Ez súlyos bűntudati köröket eredményez, ezért a szülőknek mindig nyitottan kell hozzáállni a problémához, segítve a fiatalt, nem megtorolva – hívta fel a figyelmet a szakember.
Veszélyes az álcázott propaganda
– Egy 16 éves gyerek a programjait már sok esetben amúgy sem beszéli meg a szüleivel, és Magyarországon is beszámoltak már olyan esetekről, hogy a szexuális felvilágosítás esetén nem pont arról tájékoztatták a szülőket, ami történt.
Németországból kaptunk már olyan szülői beleegyező nyilatkozatot is, általános iskolás korúak részére, amelyben nem volt feltüntetve az a lehetőség, hogy a gyerek ne vegyen részt a foglalkozáson – tájékoztatta lapunkat a pszichológus. Mint elmondta, ez egy konkrét érzékenyítő program volt LMBTQ-témában, transznemű és homoszexuális előadók mellett egy filmet vetítettek le általános iskolásoknak, amelyben homoszexuális viszonyt ábrázoltak.
– Az ilyen edukáció komoly pszichológiai, pedagógia, filozófiai vagy etikai kérdéseket vet fel, azonban messze nem egyedi eset. Az érzékenyítő programnak álcázott propaganda veszélyes, a szülők és a gyerekek számára is kontrollálhatatlan, ha az iskola falai közé engedjük – magyarázta a szakember.
A tranzícióról vagy nemváltásról tudni érdemes, hogy jogi, szociális és orvosi formája is ismeretes (például a név és nemi identitás megváltoztatása a hivatalos adatokban, illetve a gyermek születési nemétől eltérő öltöztetése), bár hazánkban a legtöbben egyenlővé teszik a műtéti beavatkozásokkal.
A tranzíció főként szociális formái itthon is megjelentek a fiatalok körében
– fogalmazott.
– Úgy gondolom, a szülők fontos szerepe a védelem, hiszen ők ismerik legjobban gyermeküket, akár a fiatal érzelmi vagy kognitív érettségét. A figyelmen kívül hagyásuk a szülői kompetenciák megkérdőjelezése és teret ad a visszaéléseknek – tette hozzá Hal Melinda.