Az Európai Unió a megváltozott geopolitikai térben című kerekasztal-beszélgetésen Trócsányi László európai parlamenti képviselő, egykori igazságügyminiszter, a Károli Gáspár Egyetem rektora, valamint Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, Kollár Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nemzetközi rektorhelyettese és Prőhle Gergely, az NKE stratégiai tanulmányok intézetének igazgatója fejtette ki véleményét az öreg kontinens jelenlegi helyzetéről.
Tócsányi László egy olyan francia fiatalt idézett, aki szerint az idősebbek a háború utáni generáció részei, viszont fél attól, hogy ő a háború előtti generációhoz tartozik majd.
Az uniós képviselő szerint ha így nézzük, akkor egy olyan veszélyhelyzet alakult ki, amely a jövő generációinak életét is meghatározhatja. Kiemelte, hogy a háború miatt Oroszországot, Ukrajnát és Európát is a vesztesek közé sorolja, viszont az agresszió ellen fel kell lépni. Az unió eddig a fokozatosság elvét követte, de az energia kérdésében nincs egységes álláspont, ami megbonthatja az egységet – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy történelmi okokból érthető módon más Magyarország, Franciaország, Lengyelország vagy a balti államok álláspontja.
Martonyi János kijelentette: Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét nem lehet unióbővítési kérdésként kezelni, mert jogilag ez sokkal hosszabb folyamat. A volt külügyminiszter szerint előbb tűzszünetre, majd egy geopolitikai rendezésre lenne szükség. Utalt arra, hogy az ukránok már bejelentették a NATO-tagságról való lemondásukat és szó esett a semlegesség kérdéséről is, ezért cserébe Oroszország nem ellenezné Ukrajna integrációját. Hangsúlyozta, emellett a szolidaritást is erősíteni kellene, de mindez nem az integrációra, hanem a békekötésre vonatkozna. Martonyi János felidézte, egy háború megindítását nem lehet azzal indokolni, hogy az egyik állam attól fél, hogy őt fogják megtámadni. Hangsúlyozta, hogy tilos háborút indítani, mert aki háborút indít, az háborús bűnt követ el.
Koller Boglárka felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió nem egy állam, mégis egységes választ adott február 24-én, a háború kitörésekor az Ukrajna és Oroszország között kirobbant konfliktusra. Kiemelte, hogy a NATO nélkül az unió nem tudna hatékonyan fellépni, de paradox módon a külső sokkhatás azonnal egységbe kovácsolta a tagállamokat annak ellenére, hogy a szankciókkal kapcsolatban nincs mindig egyetértés.
Prőhle Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok belső kommunikációjában mennyire másként jelenik meg az áldozat és a tettes fogalma, ahogy például a német kormányon belül is más-más álláspontot képviselnek a fegyverszállításról.
A nyilvánosság befolyásoló szerepe tehát nagyon fontos, vagyis nagy szerepük van a különböző módon irányított médiumoknak abban, hogyan tudnak hangulatot kelteni vagy szimpátiát ébreszteni.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Ukrajna uniós gyorsított csatlakozási kérelmének benyújtása csak PR-fogás, illetve utópikus elképzelés volt, Szerbia és Montenegró felvételét viszont meggyorsíthatja a háború. Szó esett az önálló európai uniós hadsereg létrehozásáról is, aminek Trócsányi László szerint nincs realitása, de a közös fegyvergyártásnak új dimenziót kell kapnia. Prőhle Gergely azt idézte fel, hogy a brexittel épp az Európai Unió legnagyobb hadseregű állama távozott. Kitért ugyanakkor arra, hogy az orosz–ukrán háborúban eddig a nehézfegyverek helyett inkább a török gyártású drónok voltak eredményesek. A résztvevők szerint hosszú távon a francia–német-tengely alakulása is lényeges kérdés, habár a 27 tagállam egységes fellépése mellett fontos a regionális gondolkodás is például a visegrádi négyek, az Északi Tanács, a balti vagy a latin államok között. Trócsányi László szerint nem konfliktusmentes az sem, hogy a nyugat-európai államokkal elfogadtassuk azt, hogy a visegrádi négyek Közép- és nem Kelet-Európához tartoznak. Koller Boglárka kiegészítésként elmondta: a visegrádi együttműködés nem intézményesült, ezért korábban sem okozott problémát, amikor a tagok nem értettek egyet bizonyos kérdésekben, de vannak már konkurens szövetségek is. Prőhle Gergely szerint ugyanakkor a legfontosabb az, hogy a lengyel–magyar kapcsolatok minél előbb rendeződjenek, mert hazánk számára ez stratégiai együttműködést jelent.
A beszélgetés után a jelenlévők meghallgathatták Beethoven Örömódáját Szilasi Alex zongoraművész előadásában, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által meghirdetett fotópályázat eredményhirdetésére került sor. Az esemény végén a jelenlévők egy különleges Flash mobon vehettek részt, és kézlenyomatukkal festhették meg az Európai Unió zászlaját.
Borítókép: A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (Fotó: Szilágyi Dénes/NKE)
