Prőhle Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamok belső kommunikációjában mennyire másként jelenik meg az áldozat és a tettes fogalma, ahogy például a német kormányon belül is más-más álláspontot képviselnek a fegyverszállításról.
A nyilvánosság befolyásoló szerepe tehát nagyon fontos, vagyis nagy szerepük van a különböző módon irányított médiumoknak abban, hogyan tudnak hangulatot kelteni vagy szimpátiát ébreszteni.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Ukrajna uniós gyorsított csatlakozási kérelmének benyújtása csak PR-fogás, illetve utópikus elképzelés volt, Szerbia és Montenegró felvételét viszont meggyorsíthatja a háború. Szó esett az önálló európai uniós hadsereg létrehozásáról is, aminek Trócsányi László szerint nincs realitása, de a közös fegyvergyártásnak új dimenziót kell kapnia. Prőhle Gergely azt idézte fel, hogy a brexittel épp az Európai Unió legnagyobb hadseregű állama távozott. Kitért ugyanakkor arra, hogy az orosz–ukrán háborúban eddig a nehézfegyverek helyett inkább a török gyártású drónok voltak eredményesek. A résztvevők szerint hosszú távon a francia–német-tengely alakulása is lényeges kérdés, habár a 27 tagállam egységes fellépése mellett fontos a regionális gondolkodás is például a visegrádi négyek, az Északi Tanács, a balti vagy a latin államok között. Trócsányi László szerint nem konfliktusmentes az sem, hogy a nyugat-európai államokkal elfogadtassuk azt, hogy a visegrádi négyek Közép- és nem Kelet-Európához tartoznak. Koller Boglárka kiegészítésként elmondta: a visegrádi együttműködés nem intézményesült, ezért korábban sem okozott problémát, amikor a tagok nem értettek egyet bizonyos kérdésekben, de vannak már konkurens szövetségek is. Prőhle Gergely szerint ugyanakkor a legfontosabb az, hogy a lengyel–magyar kapcsolatok minél előbb rendeződjenek, mert hazánk számára ez stratégiai együttműködést jelent.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!