A magyar lapkiadói piacnak már közel tizenegy százaléka állapodott meg a Google-lal a szerzői jogokat illetően
– árulta el a Magyar Nemzet kérdésére Juhász Márton (public policy manager, Googe), a globális techcég munkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Az új technológiák hatása a demokráciára című konferenciájának a lapkiadókról és jogdíjakról szóló szekcióülésén tartott előadása után.
Mint ismert, a Google májusban arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a globális nagyvállalat az Európai Unió több tagállamában, köztük Magyarországon is, összesen mintegy háromszáz lapkiadóval írt alá olyan szerződést, amely szerint ezentúl fizetni fog az általa terjesztett tartalmakért a kiadónak.
– Ezúton is szeretném jelezni, hogy akik hasonlót fontolgatnak, alaposan gondolják át, hogy milyen jogi, üzleti megállapodást vállalnak önállóan, vagy inkább csatlakozzanak hozzánk, ahol a jogi tanácsadáson túl képviseletet is ellátunk, ezzel érvényesítve a törvény által előírt méltányos jogdíj megszerzését
– mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke a napokban a Magyar Nemzetnek adott interjúban azzal kapcsolatban, hogy több lapkiadó is külön kötött szerződést a Google-lal.
Az NKE konferenciáján részt vett Kovács Tibor is, aki előadásában a lapkiadók összefogásának fontosságát hangsúlyozta, mivel szerinte külön-külön nem lehet előnyösen megegyezni a Google-lal.
Juhász Márton viszont amellett érvelt, hogy sokkal nehezebben tudnak közös nevezőre jutni a lapkiadókkal, ha azok összefogva ülnek le a tárgyalóasztalhoz. A Google munkatársa azt hangoztatta, hogy mindkét félnek előnyösebb, ha a globális nagyvállalat külön-külön köt szerződéseket a lapkiadókkal a tartalmaik terjesztéséért fizetendő jogdíjakról.
Az Európai Unió 2019-ben fogadta el azt az iránymutatást, amely szerint aki üzleti modellt épít más digitálisan elérhető szellemi termékeire, annak fizetnie kell ezért a tartalom tulajdonosának. Online cikkek esetében ez a lapkiadó. Az uniós irányelvet a magyar jogrendszerbe tavaly ültették át.
Az új szabályozásra többek között azért volt szükség, mert – ahogy azt Kovács Tibor a lapunknak adott interjúban is elmondta –
ma Magyarországon az online hirdetésekre elköltött pénzeknek a hatvan százaléka a Google-nél és a Facebooknál landol.
A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a Magyar Nemzet interjújában azt is megjegyezte, hogy hiába terjesztik látszólag ingyen a techcégek az újságok tartalmait, azok a hirdetési pénzek ugyanis, amelyeket nélkülük a kiadók kapnának, hozzájuk kerülnek nagy részben.
Mintha rendelnék egy pizzát, fizetnék érte háromezer forintot, és annak a hatvan százalékát az ételkiszállító cég kapná meg, és nem az az étterem, amelyik megsütötte. Ez előbb-utóbb azt eredményezné, hogy nem lenne pénz jó szakácsokra, és romlana az ételek minősége. Ugyanígy van az újságírásban is. A jó tartalmat meg kell fizetni
– magyarázta Kovács Tibor.
