A közlemény idézi Szijártó Attilát, a sebészeti, transzplantációs és gasztroenterológiai klinika igazgatóját, aki elmondta, hogy a rendszer három fő részből áll: a beteggel a robot négy karja érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal, amelyet pedálokkal és joystickhoz hasonló karokkal irányít. A technológia segítségével a sebész három dimenzióban és legalább tízszeres nagyításban látja a műtéti területet. A Da Vinci-rendszer harmadik pillére az úgynevezett torony, amely tartalmazza azokat a fontos műszereket is, amelyek a műtét biztonságáért felelnek és például a vérzést csillapítják – ismertette.
Az emberi csukló mozgásterjedelme korlátozott, míg a Da Vinci-rendszer képes akár 520 fokban is mozgatni a robotkarokat, ezáltal a testben olyan helyre is eljut, és olyan apró mozdulatokra is képes, amelyet egy nyitott műtét közben sem szabad kézzel, sem laparoszkóppal a sebész nem tudna precízen kivitelezni
– mondta Szijártó Attila.
Hozzátette: a jövőben komplex onkológiai megbetegedéseket tudunk majd sebészileg gyógyítani ezzel a készülékkel.
Kitértek arra is, hogy
Magyarországon már két intézményben is rendelkezésre áll egy-egy korábbi generációs technológia (DaVinci X),
de a hasi sebészetben, az oktatásra, kutatásra és a gyógyításra is kiterjedő összetett robotsebészeti program elindításában a Semmelweis Egyetem úttörő.
Merkely Béla, az egyetem rektora jelezte: céljuk a robotsebészetben jártas szakmai stáb építése, valamint az egyetemen a robotsebészet teljes spektrumát gyakorolni, kutatni, oktatni.
Várhatóan már a nyáron csaknem ötven új robotsebészeti műtétet el tudnak majd végezni
– fűzte hozzá.
A klinikán az új rendszert évente mintegy négyszázszor használják majd – az általános sebészeti műtétek mellett – nőgyógyászati, urológiai, fül-orr-gégészeti beavatkozásoknál is. A program részeként egyelőre tíz sebész szerez jártasságot a robotsebészetben.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay)
