Hableány-katasztrófa: három év után sincs ítélet

Három éve, 2019. május 29-én 21 óra 5 perckor a Margit híd pesti hídfőjénél a hegymenetben gyorsító Viking Sigyn szállodahajó legázolta az előtte haladó Hableány sétahajót. A sétahajó 35 utasából heten túlélték a balesetet, 25 dél-koreai utas, és a kétfős magyar személyzet a Dunában lelték halálukat. Egy dél-koreai utas nyomtalanul eltűnt. A történteknek azóta sincs felelőse.

A katasztrófa miatt indult büntetőperben a sértetti oldalt képviselő jogász, Sógor Zsolt a Magyar Nemzetnek elmondta: – Vasárnap este gyertyát gyújtunk a kollégáimmal, és elhelyezzük az emlékezés virágát is, emlékezve az áldozatokra, és bízva abban, hogy soha többé nem történik hasonló tragédia.

A már két éve tartó büntetőpernek egyetlen vádlottja van, a norvég tulajdonú, ám Svájcban bejegyzett Viking AG hajójának, a Sigynnek az ukrán kapitánya, Jurij Csaplinszkij. 

A kapitány a vádirat szerint az ütközés előtti öt percben – noha ő kormányozta a szállodahajót – egyáltalán nem figyelt a munkájára, ráadásul a Sigyn radarja sem volt bekapcsolva.

A kapitány a tanúvallomásában még elismerte, hogy nem is látta a Hableányt. (A tanúként tett vallomás felhasználható a bíróságon, így később hiába módosította már gyanúsítottként, majd vádlottként az első vallomását.) Csaplinszkij ellen vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező gondatlan veszélyez­tetésének vétsége és 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat. Bizonyítottság esetén halmazati büntetésként 11 év szabadságvesztést is kaphat. 

A bizonyítási eljárásban a megfogalmazott vádat alátámasztotta egyebek mellett az igazságügyi nautikai (hajózási) szakértő véleménye is. A szakértő elmarasztaló megállapításait azonban a védelem nem fogadta el, és úgymond cáfolatul saját nautikai szakértői véleményt készíttetett. A márciusi tárgyaláson ezt szedték ízekre a sértetti képviselők, és a vádhatóság sem értett vele egyet. A védelem szakértője ugyanis már-már a Hableány – a balesetben elhunyt  – magyar kapitányát teszi felelőssé  a tragédiáért, azt állítván: a Hableánynak nem volt elsőbbsége a Viking Sigynnel szemben, sőt úgymond behajózott az érkező Sigyn elé. Csakhogy a hajózási szabályok, azokon belül is az előzés szabályai egyértelműek: 

hátulról érkező hajóval szemben mindig az elöl haladónak van elsőbbsége, az előzni kívánó hajó kormányosának rádión fel kell venni a kapcsolatot az előzni kívánt hajó kormányosával, és hangjelzéssel is figyelmeztetni kell.

Ebből azonban semmi nem valósult meg három évvel ezelőtt a Margit hídnál. A hátulról érkező és gyorsító Sigyn egyszerűen legázolta az előtte jobbra haladó Hableány, maga alá forgatta és hullámsírba küldte. A pandémia miatt egyébként is csúszó bizonyítási eljárás várhatóan idén már nem ér véget, így elsőfokú ítélet csak 2023 elején várható.

Ugyancsak késik a katasztrófa miatt indult nyomozás. Már több mint egy éve tudjuk – a Magyar Nemzet tavaly januárban írta meg –, hogy a járvány miatt Ukrajnában ragadt a Hableány sétahajót elsüllyesztő, Viking Sigynt követő másik szállodahajónak, a Viking Idunnak a kapitánya, ezért gyakorlatilag leállt a nyomozás. 

A járvány kifulladásával sem tudták felgyorsítani a vizsgálatot, hiszen közben kitört az ukrajnai háború.

Az Idun ukrán kapitányát a Hableány-katasztrófa miatt 35-rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsították meg. Az Idun közvetlenül a Sigyn után érkezett, és anélkül, hogy megállt volna, átgázolt a felszínre került hajóroncsokon és testeken. A kapitánynak minden hónapban egyszer telefonon kell jelentkeznie az V. kerületi rendőrkapitányságon. Úgy tudjuk, ez májusban is megtörtént. A gyanúsított ha akarna, se tudna Budapestre jönni, hiszen katonakorú.

Ugyanakkor a Fővárosi Törvényszéken még  az elején tart a hajókatasztrófa miatt indított egyik kártérítési per. A dél-koreai áldozatok hozzátartozói és a hét túlélő él kártérítési igényével 4,3 milliárd forint értékben.

Borítókép: A Viking Sigyn kapitánya már csak bűnügyi felügyelet alatt áll. (Fotó: Origó/Polyák Attila)