Színtiszta anyagi érdek
A frakcióalapítás lehetőségével a baloldali ellenzéki pártok úgy 2018-ban, mint 2022-ben visszaéltek – jelentette ki lapunknak Tóth Erik. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint esetükben azért volt szükség minél több parlamenti képviselőcsoport létrehozására, hogy a nekik jutó anyagi forrásokat maximalizálni tudják. Emiatt „kapott” négy évvel ezelőtt a Párbeszéd kölcsön egy képviselőt a szocialistáktól, most pedig az LMP Gyurcsány Ferencéktől. Színtiszta anyagi érdekből – hangsúlyozta. Az egyre többfelé osztódás azonban a demokratikus költségek aránytalan megemelkedését eredményezik, emiatt – valamint az ellenzék parlamenti munkát bojkottáló magatartása okán – a jövőben felmerülhet a szabályok arányos újragondolása – véli Tóth Erik.
Etikai és morális dilemma
Az elemző megjegyezte, a baloldali pártok mellett a frakciók is osztódással szaporodnak. Ennek oka egyértelmű: a több képviselőcsoport révén több juttatásra és állami támogatásra tehetnek szert. Az elegánsnak nem nevezhető stratégia a gyakorlatban eddig jól fialt számukra. Etikai és morális szempontból azonban komoly dilemma, hogy a választáson egy országos listát és közös jelölteket állító pártok széttartása elfogadható-e csupán azért, hogy több pénzt vihessenek haza – vetette fel Tóth Erik. Miután hetekkel ezelőtt bojkottot hirdettek, majd a pozíciók elosztásakor követelésekkel álltak elő, mindenki számára világossá vált, hogy miről van szó. Jámbor András egy fórumon leszögezte, hogy azért lenne parlamenti jegyző, mert sok pénzt kapna érte, de Hadházy Ákos (aki korábbi ígéretei ellenére most mégis letenné a parlamenti esküt – a szerk.) „politikai éhségsztrájkja” sem tartott sokáig. Ez a hiteltelen, átlátszó és a demokrácia működésére fittyet hányó baloldali politikai stílus eredményez újra és újra csúfos vereséget számukra – fogalmazott az elemző.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!