Nem vált be a baloldali csodafegyver a kormánypártokkal szemben

A 2022-es választás újfent igazolta, hogy sem Budapesten, sem a megyei jogú városokban nincs egyértelmű kormánykritikus többség, a baloldali, hatpárti koalíció azonban több mint hétszázezer szimpatizánst vesztett – fejtette ki szerdán Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a választás egyik legnagyobb tanulsága az, hogy az ellenzéki szavazókat nem lehet elvtelen koalíciók mentén egyesíteni, az orosz–ukrán háború kitörésére pedig csak a Fidesz–KDNP tudott jó válaszokat adni.

2022. 05. 05. 5:50
20220403 Budapest Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök leadják szavazatukat a budapesti Áldás utcai Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Fotó: Mirkó István (MI) Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg 2018-ban a kormánypárti jelölteknek minden körzetben voltak tőlük balra és tőlük jobbra található kihívói a politikai térben, a 2021-ben megkötött ellenzéki megállapodás ezt a centrális erőteret meggyengítette

– fejtette ki Tóth Erik a 2022-es országgyűlési választás eredményeinek tanulságait és okait bemutató elemzését ismertetve. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője elmondta, a szélsőjobb póluson a Jobbik helyét a Mi Hazánk vette át, a baloldal „csodafegyvere” pedig végül csúnyán besült – fogalmazott. Tóth Erik arra is kitért, hogy a kormányfő eleve magas, ötven százalék feletti népszerűségi indexe a nemzetegyesítő hatás következtében tovább emelkedett a kampányfinisben is, a baloldalnak pedig – részben Márki-Zay Péter személyének köszönhetően – sem a fiatalok, sem a városban élők és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében nincs többsége a jobboldallal szemben.  

Átlépni az álomhatárt 

– A 2018-as választáson  8,312 millió választásra jogosultat regisztráltak, míg 2022-ben 8,215 milliót – tájékoztatott az elemző, hozzátéve: ez idő alatt körülbelül négyszázezren beléptek – ideértve a külhoni magyarok növekvő számát is –, míg négyszázezren kikerültek a választásra jogosultak közül, vagyis a nyolcszázezret is elérheti a szavazói fluktuáció. Tóth Erik szerint mára kijelenthető, hogy téves az a feltevés, miszerint a magas részvételi adatok a hatalmon lévő kormánypártoknak kedvezőtlen, míg az ellenzékben lévő pártok számára kedvező folyamatokat sejtetnek. – Ezt – folytatta – már a 2018-as választás is igazolta, hiszen akkor tapasztalhattuk a legmagasabb részvételt, ez mégis az ellenzék kárára vált. 

Összességében a harmadik legmagasabb részvételi hajlandóságot regisztrálhattuk 2022-ben 1990 óta. 

A 2022-es országgyűlési választás egyik meglepetése volt, hogy a Fidesz–KDNP-pártszövetség listás szavazatainak száma átlépte a hárommilliós „álomhatárt”, amelyet korábban egyik politikai blokknak sem sikerült. A hárommillió-hatvanezer-hétszázhat számú voks még az MSZP–SZDSZ 1994-es országos listás eredményét is felülmúlja, de a 2010-es, első kétharmados jobboldali győzelem számainál is magasabb. Vagyis tizenkét évnyi kormányzás után a jobboldal szimpatizánsainak tábora nemhogy csökkent, hanem növekedni tudott. – Ráadásul – tette hozzá Tóth Erik – az is kiderült, hogy sem kétharmad-, sem Orbán-ellenes hangulat nincs a magyar közvéleményben. 

 

Elpártoló szavazók

– Ezzel szemben az Egységben Magyarországért országos listája a korábbi évek eredményeihez képest is alulteljesített. Összesen egymillió-kilencszáznegyvenhétezer-háromszázharmincegy voks érkezett a hatpárti listára, ami 750 ezerrel kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti eredményük. 2018-ban ugyanis az MSZP–Párbeszéd, a DK, a Jobbik, a Momentum, az LMP és az Együtt országos listájára összesen kétmillió-hétszázezer-nyolcszáznyolcvannyolc szavazat érkezett – ismertette az elemző. 

Az elpártoló szavazók aránya rendkívül magas: tíz, korábban kormánykritikus választóból három ezúttal más utat választott, más pártlistáját támogatta, vagy az otthonmaradást preferálta. 

A megyei adatok azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP mind a 19 megyében javítani tudott az országos listás szavazatarányán megyei szinten. A legnagyobb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Nógrád megyében és Heves megyében növekedett a kormánypártok támogatottsága, míg a baloldali összefogásé jelentősen romlott mind a 19 megyében. Ők átlagosan országos listán 13,57 százalékot veszítettek a megyékben. 

A DK nyert a baloldalon

Az elemzés ismertetésén elhangzott: a 106 egyéni választókerületből 2022-ben a Fidesz–KDNP jelöltjei 87-ben tudtak többséget szerezni, Budapesten egy, vidéken 86 mandátumot zsebeltek be a kormánypárti politikusok. Az adatok alapján 102 választókerületben javítottak a kormánypártok 2018-as szavazatarányukhoz képest, átlagosan 4,7 százalékot. Ahogy országosan, úgy Budapesten is több szavazatot kaptak arányaiban a jobboldali jelöltek, átlagosan 2,26 százalékkal. 

A baloldali összefogás 106 választókerületből 19-ben tudott győzni, Baranya és Csongrád-Csanád megye 1-es körzeteit megtartották, ellenben a Dunaújvárosi központú Fejér megye 4-est elvesztették. A kormánykritikus választók elfordulása érzékelhető abban, hogy a baloldal hétszáztízezer-százhuszonegy szavazót elvesztett, és egyik körzetben sem tudtak az összefogás jelöltjei javítani 2018-as szavazatarányukon. 

A fővárosi adatok alapján kormánypárti erősödést és baloldali visszaesést mutató átrendeződés figyelhető meg, ugyanis csakúgy mint országosan, Budapesten is meggyengült az ellenzék támogatottsága.

 Négy év alatt százezer szimpatizánsukat vesztették el a fővárosban, ami listán 8,4 százalékos gyengülést jelent, ezzel szemben a kormánypártok eredményei – ha kismértékben is, de – javultak, esetükben 2,69 százalékos az erősödés. A Demokratikus Koalíció lesz a következő négyéves parlamenti ciklus ellenzéki origója, amely párt az elmúlt évtizedben a baloldal legerősebb és legszervezettebb tömörülésévé vált, emellett ők rendelkeznek a legnagyobb parlamenti frakcióval is. 

Az Alapjogokért Központ elemzése teljes terjedelmében honlapjukon, a www.alapjogokert.hu oldalon lesz olvasható.

 

Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.