Az alaptörvény tizedik módosítása a rendkívüli idők rendkívüli kihívásaira való felkészülésről, a felelős cselekvés szabadságáról szól
– jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter kedden az Országházban.
A tárcavezető az alaptörvény-módosításról folytatott vitán az expozéjában hangsúlyozta: a békés évtizedek során azt hittük, hogy a fizikai konfliktusokat már meghaladta az idő, azonban az élet bebizonyította, hogy ez nem így van, és
a háború, a valódi fegyveres konfliktus a XXI. századi Európa történetének is részévé vált.
Kiemelte: a hazánk szomszédságában zajló orosz–ukrán háború nemcsak a második világháború óta soha nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, hanem megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is.
– Ezen kihívások kezeléséhez és a káros hatások kivédéséhez biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét, ez az alaptörvény módosításának célja
– mutatott rá.
A miniszter közölte: ez azt is jelenti, hogy a felelős előrelátás jegyében, a saját magunk és az utánunk következő generációk biztonsága érdekében felkészítjük jogrendünket az elképzelhetetlennek hitt helyzetek kezelésére is.
Fidesz: hatékony és gyors nemzeti válaszokra van szükség
Vitányi István (Fidesz) rámutatott, hogy az orosz–ukrán fegyveres konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsághelyzetet eredményezett, és komoly változásokat generált a világgazdaságban is. Hozzátette:
A humanitárius katasztrófa kezeléséhez, az átrendeződő nemzetközi gazdasági változások következményének kivédéséhez Magyarországnak hatékony és gyors nemzeti válaszokat kell adnia.
Szerinte április 3-án a magyarok egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy az országnak ki kell maradnia ebből a fegyveres konfliktusból, és nem lehet azt sem hagyni, hogy a háború árát a magyarok fizessék meg. Elmondta, ahhoz, hogy megvédjék a magyarokat, hatékony és gyors döntéshozatal kell, ezért nyújtotta be a kormány az alaptörvény tizedik és a katasztrófavédelmi törvény módosítását. Vitányi István hangsúlyozta: a szomszédos országban zajló háború miatt kizárólag akkor lehetne veszélyhelyzetet hirdetni, ha annak ténylegesen van hatása Magyarországra. Közölte, garanciális szabályként jelenik meg, hogy a kormány veszélyhelyzeti intézkedéseit az Alkotmánybíróság indítvány esetén köteles felülvizsgálni.
KDNP: indokoltak a törvénymódosítások
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy az alaptörvényt csak különösen indokolt esetben szabad módosítani, de a világ intenzíven és gyorsan változik. A mai helyzetben, a mostani világban arra kell törekedni, hogy az ország biztonsága és védelme szempontjából szükséges felhatalmazást megkapja a végrehajtó hatalom, mondta, jelezve: nem lehet mindent parlamenti vitákban végigvinni, amikor gyors reagálás szükséges. A képviselő indokoltnak nevezte a törvénymódosításokat.
A baloldalra most sem lehet számítani
Arató Gergely (DK) úgy értékelt: az alaptörvény módosításának egyetlen célja van, hogy a koronavírus-járvány lecsengése után a kormány továbbra is fenntarthassa a veszélyhelyzetet. Hozzátette: az Ukrajna elleni orosz agresszió valóban veszélyt jelent Magyarországra, de emiatt nem szükséges az alaptörvény módosítása és a veszélyhelyzet.
Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, nem látja indokoltnak az alaptörvény-módosítást, mert szerinte a különleges jogrendekkel kapcsolatban létrehozott korábbi szabályozás megfelelően rendezte ezt a kérdést. Úgy vélte: a rendkívüli jogrendek megalapozottságát erodálja, ha túl sokszor rendelik el, és Orbán Viktor az elmúlt időszakban már így is veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozta az országot.
Hajnal Miklós, a Momentum vezérszónoka úgy értékelt: a kormányoldal Varga Judit igazságügyi miniszter vezetésével hatalmi barkácsolásba fogott, és az egykor gránitszilárdságúnak titulált alaptörvény tizedik módosítására készül. Szerinte valójában arról döntenek majd, hogy adnak-e újabb két okot a kormánynak, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki Magyarországon, és folytassa a rendeleti kormányzást ki tudja, meddig.
Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében jelezte, szintén nem támogatják a módosítást. Arra hívta fel a figyelmet: az alaptörvény módosításáról szóló döntést már meghozta a kormányoldal, ezért
nem kellene úgy csinálni, mintha valós vita zajlana erről az Országgyűlésben.
Szerinte az elmúlt másfél évben a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet azt mutatta meg, hogy a kormány ezt az eszközt nemcsak arra használja, amire kell, hanem visszaél a rendeleti kormányzással.
Tordai Bence, a Párbeszéd vezérszónoka úgy fogalmazott: a kormány nem az emberek valódi problémáját kezeli, hanem azon dolgozik, hogy saját hatalmát koncentrálja, érdemi megoldások helyett jogászkodjon. Kiemelte: nincs szükség alaptörvény-módosításra, és a Párbeszéd azért sem támogatja az újabb rendkívüli felhatalmazást, mert az eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy a kormány minél nagyobb hatalommal rendelkezik, annál inkább visszaél azzal.
Keresztes László Lóránt (LMP) világossá tette, hogy
az LMP a koronavírus-járvány alatt minden olyan intézkedést támogatott szavazatával, ami a magyar emberek biztonságának megőrzését szolgálta, és a jelenlegi helyzetben, valamint a jövőben is szavazatukat adják ezekhez.
Ugyanakkor sok esetben a kormány nem élt, hanem visszaélt a rendkívüli jogrend adta felhatalmazással, a rendeleti kormányzás eszközeivel, ezért nem támogatják ezt az alaptörvény-módosítást – indokolta a frakció döntését.
Toroczkai László, a Mi Hazánk vezérszónoka közölte: frakciója nem támogatja az alaptörvény módosítását és az újabb veszélyhelyzet kihirdetését sem. Ezt úgy indokolta: a Coviddal kapcsolatban kihirdetett veszélyhelyzet megmutatta, hogy ez valójában politikai trükk, ami nem a magyarok érdekeit szolgálja. Szerinte a veszélyhelyzet a hatalommal való visszaélést szolgálta az elmúlt időszakban, a kormány és számos polgármester – kormánypártiak és ellenzékiek is – kihasználták ezt az eszközt.
Varga Judit: Fogalmi tévedésben van az ellenzék
Varga Judit ügyvezető igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslat az alkotmányos keretek megteremtéséről szól, amit demokráciában illik megtenni. Bizonyos intézkedések, amelyek csak különleges jogrendben képzelhetők el Magyarországon, sok helyen az alapeljárás részét képezik, jelezte. Azért van szükség a módosításra, hogy ne kelljen azon vitatkozni, hogyan tudnak gyorsan és hatékonyan reagálni egy helyzetre. A cselekvési szabadság megnyitásáról szól a javaslat a magyar emberek védelme érdekében.
A miniszter megköszönte az építő hozzászólásokat, és a kritikaként elhangzott biankó vagy korlátlan felhatalmazást fogalmi tévedésnek nevezte. A ma hatályos tényállás is azt mondja, a kormány rendeletet alkothat, amellyel a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint tehet meg bizonyos lépéseket. A veszélyhelyzet 15 napra engedi meg a döntések meghozatalát, és az Országgyűlés az, amely ezeket meghosszabbíthatja. Kitért arra is:
Az Alkotmánybíróság működése biztosított, a testület még a vírus legveszélyesebb időszaka alatt is működött.
Varga Judit azt kérte, az ellenzéki képviselők az emberek érdekét nézzék. Értékelése szerint a választási eredmény azt is mutatja: az elmúlt két évben hozott veszélyhelyzeti döntéseket is elfogadták az emberek. Az elmúlt 12 év nemzeti-konzervatív válaszaira Magyarországon határozott igent és támogatást kaptak a magyar emberektől. – Nekünk az a feladatunk, hogy a békét és biztonságot megteremtsük minden egyes magyar embernek – jelentette ki.
Vita az Országgyűlésben
