A tervezett változtatásnak köszönhetően 2024-ben nem kell két külön kampányt, illetve választást lebonyolítani, a kellő felkészülési idő pedig úgy a pártok, mint a szervezetrendszer felé adott – mutatott rá Tóth Erik azzal kapcsolatban, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének keddi bejelentése szerint gondolkodnak azon, hogy 2024-től egy időben legyen az európai parlamenti (EP) és az önkormányzati választás. Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese lapunknak nyilatkozva elmondta, magyar, illetve nemzetközi példák is rendelkezésre állnak hasonló megoldásokról.
Előnyökkel is járna a választások összehangolása
Racionális és logikus változtatást jelentene, ha 2024-ben az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat egy időben tartanák – nyilatkozta lapunknak Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese Kocsis Máté frakcióvezető keddi bejelentésére reagálva, miszerint megfontolandó az európai parlamenti és az önkormányzati választások összehangolása. Az elemző szerint a gyakorlat Európában nem példa nélküli, az ellenzéki pártok azonban taktikázásukkal könnyen csapdahelyzetbe sodorhatják magukat.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy a tervezett módosítás főpróbáját jelentette itthon az április 3-i választások lebonyolítása. Akkor nemcsak az Országgyűlés összetételéről, hanem a gyermekvédelmi népszavazás négy sorsdöntő kérdéséről is véleményt alkothattak a magyarok, ugyanazon a napon.
– A magyar intézményrendszer és a választók is készen álltak arra, hogy egy napon nyilvánítsák ki véleményüket két, egymástól eltérő választáson
– tette hozzá.
Ráadásul – folytatta Tóth Erik – Európában is bevett gyakorlat két, ugyanazon évben esedékes választás időpontját összhangba hozni: Németországban jellemzően több tartományban is egy napon tartják a tartományi és az EP-választásokat. Ennek érdekében több tartományban is módosították a választási törvényt, hogy a dátumokat egyeztessék, Baden-Württemberg választási törvénye pedig külön kiemeli, hogy lehetséges az EP-választással azonos napon tartani a tartományi voksolást. Luxemburgban 1979-től 2009-ig egy napon tartották a parlamenti képviselők választását és az EP-választást. A 2009-es EP-választásokat pedig Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is egy napon tartották más jellegű szavazásokkal – sorolta a kutatási igazgatóhelyettes.
– A megoldás tehát az európai szokásjog részét képezi, politikai konszenzus övezi az alkalmazását
– szögezte le.
Tóth Erik azt is kiemelte, hogy pénzügyi szempontból is előnyös lenne a változtatás, hiszen az orosz–ukrán háború elhúzódása, az általa okozott infláció, az egyre nagyobb fenyegetést jelentő világgazdasági recesszió, valamint az Európai Unió hibás, szankciókat erőltető politikája minden nemzetállam kormányát arra sarkallta, hogy költséghatékony módon szervezze meg a következő évek fiskális és monetáris politikáját.
Kettő helyett egy kampány és lebonyolítás, a kevesebb adminisztratív költség kilenc-tíz milliárd forintnyi megtakarítást eredményez a költségvetésben.
Az elemző nyilatkozatában arra is kitért, hogy a 2022-es történelmi vereség után a baloldali pártok jövőbeni indulási és koalíciókötési stratégiája is kérdésessé vált, egyes szereplők ugyanis a 2024-es EP-választáson külön indulásról álmodoztak.
– Ha módosul a választások menetrendje és egy napra kerül a tavasszal és ősszel esedékes voksolás, úgy az ellenzéki pártok csapdahelyzetbe sodorhatják magukat
– hangsúlyozta Tóth Erik. – Amennyiben az európai parlamenti szavazáson külön indulnak, úgy az önkormányzati választáson nehezebb lesz elmagyarázni, hogy miért fognának össze egymással. Ha azonban mindkét esetben követnék a teljes összefogás stratégiáját, könnyedén belefuthatnak a legutóbbi országgyűlési választáson elszenvedett vereségbe – magyarázta. A tervezett módosítással kapcsolatban így biztosan felmerülnek majd kritikák a baloldal részéről, holott ők is pontosan tudják, a saját hatalomtechnikai szempontjaikon kívül semmi nem szól az ellen, hogy a két szavazást egy napon bonyolítsák le – közölte az elemző.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Katona Vanda)
További Belföld híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNagy bejelentésre készül Orbán Viktor
A miniszterelnök szerint jó hírek érkeznek.
Karácsony Gergely félretájékoztatja a budapestieket
Sára Botond reagált a főpogármester újabb böszmeségére.
Hatalmas a kormány mögötti támogatottság
A válaszadók 99 százaléka egyetért a gyermekes családok támogatásával.
Megkongatta a vészharangot az agrárkamara, ez történik a gazdákkal, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz
Veszélybe kerülhet a termelők jövője.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Hont András reagált Majka legújabb zenéjére
Trump véget vetett a sokszínűségi őrületnek az amerikai közhivatalokban
Kínai horoszkóp: ez a 3 csillagjegy nagy pénzhez jut a Fa Kígyó évében
Hajdú Péter: Magyar Péter bement a Partizánba, és tolt egy Mónika show-t (VIDEÓ)
Majka 190 millióért mindjárt tudta milyen dalt kell írni
Három kisgyermek halálát követelő mészárlás + videó
Az elvek, ó, az elvek!
A csörögefánk gyors és szapora, kevés munkával lehet hatalmas adagot készíteni ezzel a recepttel
Kilenc éve nem találják az MSZP zuglói képviselőjét
Az Eintracht Frankfurt csúnyán elbánt a Fradi volt magyar futballistájával
Brutális lángok a síparadicsomban, sok a halott + videó
Füstbe ment Slot terve, amelyet Szoboszlainak talált ki
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezNagy bejelentésre készül Orbán Viktor
A miniszterelnök szerint jó hírek érkeznek.
Karácsony Gergely félretájékoztatja a budapestieket
Sára Botond reagált a főpogármester újabb böszmeségére.
Hatalmas a kormány mögötti támogatottság
A válaszadók 99 százaléka egyetért a gyermekes családok támogatásával.
Megkongatta a vészharangot az agrárkamara, ez történik a gazdákkal, ha Ukrajna csatlakozik az EU-hoz
Veszélybe kerülhet a termelők jövője.