Müller Cecília elmondta: a ritka afrikai betegséget azért nevezik majomhimlőnek, mivel az első esetet egy majomnál diagnosztizálták, a fertőzés tényleges terjesztői viszont a rágcsálók. Az emberről emberre történő terjedés ugyanakkor kevésbé valószínűbb, mint az állatról emberre történő terjedés, ezért úgy vélik, hogy tömeges megbetegedésekre nem kell számítani. – A majomhimlő csak szoros kontaktus útján terjed, ezért nem kell attól tartani, hogy könnyen átadható másnak, mint ahogy az a covid esetében történt – rögzítette a szakember.
A fertőzéssel szembeni védekezésre térve Müller Cecília kiemelte:
jelenleg a feketehimlő elleni védőoltás áll rendelkezésre, amelynek a szakemberek szerint 85 százalékos hatékonysága van a majomhimlővel szemben.
Azt viszont, hogy az 1979 előtt születettek mennyire tekinthetők védettnek a betegséggel szemben, nem lehet megmondani, hiszen nem tudható pontosan, hogy az immunemlékezet mennyire hat náluk – fűzte hozzá.
Borítókép: Müller Cecília: (Fotó: Teknős Miklós/Magyar Nemzet)