Hozzátette: a védelem és a gazdaság szorosan összekapcsolódik. Magyarország és Románia között a szövetség gazdasági szövetség is. Szerinte mindent támogatni kell, ami hozzájárul a két ország gazdasági teljesítményének fokozásához. Úgy vélte: meg kell becsülni azt a teljesítményt is, amelyet a Székelyföld gazdasága, a székely emberek munkája, a vállalkozók leleményessége felmutat.
Hozzuk ki magunkból a maximumot, és ne szégyelljük kimondani, hogy hajrá Székelyföld, hajrá Románia! Ez az egész térség érdeke. Minden együttműködési és fejlesztési lehetőséget meg kell ragadni, ki kell használni, minden jó ötletre nyitottnak kell lenni annak érdekében, hogy a két ország kapcsolata mindkét ország gazdasági erejét is fokozza
– hangsúlyozta.
A rendezésre váró problémákról szólva elmondta: a székelyek joggal várják el, hogy a román–magyar kapcsolatok az egyéni és kollektív emberi jogi, nyelvi jogi és kulturális jogi problémák megoldásához is járuljanak hozzá. Hozzátette: a magyar kormány Románia és Magyarország közös érdekének tekinti, hogy mindkét ország minden polgára minél jobban érezze magát a szülőföldjén.
Európai téren annak az elérését tartotta közös érdeknek, hogy Brüsszel ne uralkodni akarjon, hanem szigorúan tartsa magát az alapszerződésben foglaltakhoz, és segítse a tagállamokat a polgáraik biztonságának, jólétének a fenntartásában, gyarapításában. A magyar nemzeti összetartozás érdekének tartotta, hogy Európa emelkedjen.
Ki tartana ki végsőkig Európa eredeti értékei mellett, ha nem a székelyek, és nem a többi magyar a Kárpát-medencében, és ezt mikor lehetne hangsúlyosabban elmondani, mint június 4-én, a trianoni békediktátum 102. évfordulóján, a magyar nemzeti összetartozás napján?
– zárta beszédét Németh Zsolt.
