A katolikus intézmények országszerte befogadták az orosz–ukrán háború elől menekülő családok gyermekeit, akik hosszabb-rövidebb ideig egy-egy iskola, óvoda közösségéhez kötődtek – erről küldött lapunknak összefoglaló anyagot a 2021/2022-es tanév végén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). Kiderül belőle, hogy az oktatásba, nevelésbe való bekapcsolódáson túl, mindenütt igyekeztek bevonni a diákokat az intézmény életébe, és sokszor az iskola közössége, a Katolikus Karitásszal közösen, segített megoldani egy-egy családnak más szükségleteit is, például a lakhatást, ruházkodást. Mint kifejtették: az érkezők közül többen az állampolgársági kérelmet is elindították.
A diákok életét, iskolában töltött idejét meghatározta a családjuk terve. Magyarország sokaknak csak egy megálló volt, a Balkánon vagy a tőlünk nyugatra fekvő országokban dolgozó rokonok, ismerősök voltak a végső célpontok. Így különösen a keleti, déli határszélen nagy volt a fluktuáció – mutat rá az anyag. Példaként említik, hogy a makói Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola kollégiuma például csak egy-egy éjszakára adott szállást a menekült családok sokaságának.
Sok helyen az Ukrajna területén is magyar iskolába járt gyermekek jelentkeztek a katolikus iskolákba. – Nyelvi akadály nincs, mert magyar iskolába járt, kettős állampolgár, anyanyelve magyar – mesélte egy ötödikes, Beregszászról érkezett kisdiákról Turzáné Papp Erika, a tatabányai Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola igazgatója.
– Nagyon kevés szaktanári segítségre volt ahhoz szüksége, hogy felvegye a társaival a ritmust. Barátokat talált, a családot a református lelkész családja fogadta be, biztosít nekik szállást, a szülők találtak munkalehetőséget
– tette hozzá.