Otthonra leltek a katolikus intézményekben a menekült gyermekek

Nincs pontos számadat arról, hogy a magyarországi katolikus iskolákban, óvodákban hány kárpátaljai magyar és ukrán gyermek vett és vesz részt az oktatásban, foglalkozásokon, mert nagy a fluktuáció. A gyermekek olykor csak néhány napot töltöttek el egy intézményben, de az biztos, hogy mindenhol szeretettel fogadták őket. Bármilyen akadály merült fel, szeretettel leküzdötték.

2022. 06. 16. 6:12
null
20220302 beregsurany befogado allomas ukran menekultek havran zoltan magyar nemzet
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A katolikus intézmények országszerte befogadták az orosz–ukrán háború elől menekülő családok gyermekeit, akik hosszabb-rövidebb ideig egy-egy iskola, óvoda közösségéhez kötődtek – erről küldött lapunknak összefoglaló anyagot a 2021/2022-es tanév végén a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). Kiderül belőle, hogy az oktatásba, nevelésbe való bekapcsolódáson túl, mindenütt igyekeztek bevonni a diákokat az intézmény életébe, és sokszor az iskola közössége, a Katolikus Karitásszal közösen, segített megoldani egy-egy családnak más szükségleteit is, például a lakhatást, ruházkodást. Mint kifejtették: az érkezők közül többen az állampolgársági kérelmet is elindították.

A diákok életét, iskolában töltött idejét meghatározta a családjuk terve. Magyarország sokaknak csak egy megálló volt, a Balkánon vagy a tőlünk nyugatra fekvő országokban dolgozó rokonok, ismerősök voltak a végső célpontok. Így különösen a keleti, déli határszélen nagy volt a fluktuáció – mutat rá az anyag. Példaként említik, hogy a makói Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola kollégiuma például csak egy-egy éjszakára adott szállást a menekült családok sokaságának.

Sok helyen az Ukrajna területén is magyar iskolába járt gyermekek jelentkeztek a katolikus iskolákba. – Nyelvi akadály nincs, mert magyar iskolába járt, kettős állampolgár, anyanyelve magyar – mesélte egy ötödikes, Beregszászról érkezett kisdiákról Turzáné Papp Erika, a tatabányai Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola igazgatója. 

– Nagyon kevés szaktanári segítségre volt ahhoz szüksége, hogy felvegye a társaival a ritmust. Barátokat talált, a családot a református lelkész családja fogadta be, biztosít nekik szállást, a szülők találtak munkalehetőséget 

– tette hozzá. 

 

Több helyen ukrán anyanyelvű diákok is beültek az iskolapadba, akiknek az ellátása nagyobb szervezést és támogatást igényelt. Az alsószentiváni Fatimai Boldogasszony Általános Iskolába ukrán anyanyelvű fiú került, de ő a magyarokkal való együttélés révén ugyan nem beszéli, de érti a magyar nyelvet, így könnyebben beilleszkedett. Ahol kellett, az ukrán nyelvű tanárokon túl vállalkozó kedvű, ukránul tudó szülők, orosztanárok, az iskola környéken dolgozó ukrán állampolgárok egyaránt segítettek a tolmácsolásban, az alapvető nyelvi ismeretek elsajátításában a foglalkozásokon. A szanyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatónője, Tóthné Molnár Bernadett arról számolt be: sikerült ukrán nyelvű pedagógusokat találniuk, akik elsős tankönyvek és ukrán–magyar nyelvoktató könyvek segítségével tanították a diákokat.

Nemcsak az iskolapadban győzték le a kommunikációs nehézségeket, a sport, a futball egyetemes nyelve is segített ebben. Az esztergomi Meszlényi Zoltán Katolikus Általános Iskola ukrán kisiskolásokból állított ki csapatot az Esztergom–budapesti Főegyházmegye második egyházmegyei labdarúgótornájára.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek különbözőképpen reagáltak a változásra. Azokon, akik a háború elején vagy a hadszínterektől távolabbi területekről jöttek, kevésbé látszódtak az átélt megpróbáltatások. Az otthon elhagyása természetesen megviselte őket, de a szeretetteli befogadás, a megszokott iskolai rutin segített nekik. Berthóty László Gergely, a piliscsabai Páduai Szent Antal Általános Iskola és Gimnázium igazgatója erről úgy nyilatkozott: a gyerekek nagyon jól érzik magukat, semmi nyoma annak, hogy traumatizáltak lennének. – Meg is fogalmazták, hogy minden lemaradásuk ellenére végre élvezik az iskolát, a normális életritmus számukra már gyógyír – fűzte hozzá. Természetesen minden iskolában jelen van iskolapszichológus, és ha szükséges, gyermekvédelmi és más szakemberek is bekapcsolódtak az ellátásba, akik segítik az elszenvedett traumák feltárását és feldolgozását.

 

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.