Szemellenzős Brüsszel politikája

Az európai elit politikai programja elszakadt az emberek valós igényeitől – mutatott rá Varga Judit a lapunknak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy a vétólogika helyett a konszenzus kultúrájában kellene gondolkodni. Az igazságügyi minisztert a tárca új feladatairól, Magyarország 2024-es soros elnökségéről és az extraprofitadóval történő visszaélésekről is kérdeztük.

2022. 06. 30. 5:45
2022.06.20. Budapest Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ön és családja is nagy focirajongó. Mit szólt az Anglia elleni 4-0-s győzelemhez?
– Fantasztikus győzelmet arattunk, ez felfoghatatlan érzés. Miniszterelnök úrnak igaza volt, amikor feltette a kérdést, hogy mit fogunk csinálni életünk hátralévő részében? Ráadásul a fiaim olyan szerencsés generáció tagjai lehetnek, hogy nemcsak hallják a nagyszülőktől, hogy milyen volt az Aranycsapat, hanem a jelenben élvezhetik a magyar futballsikereket. A gyerekek élő példaképeket láthatnak a magyar futballtörténelemben.

– A meccsek előtti térdelés az utóbbi években a sportesemények szinte kötelező elemévé vált. Mi a véleménye erről?
– Tartalmilag teljesen idegen a magyar nemzet történelmétől, hiszen nekünk nincs gyarmati múltunk, amiért lelkiismeret-furdalást kellene éreznünk, ezért ezt valamennyire provokációnak is tartom a szurkolóink és a magyar nemzet irányába egyaránt. Az már meg sem lepi az embert, hogy Európában minden az ideológiáról szól. Van egy folyamatos, kioktató hozzáállás nyugat–kelet irányban, amihez mi már hozzászoktunk, de az elmúlt időszakban hihetetlenül felerősödtek ezek a jelenségek. Én ezt úgy hívom, hogy cselekvő akcionista liberális progresszió. Ez azt jelenti, hogy nem elégednek meg az emberi méltóság, a különböző kultúrák tiszteletben tartásával és a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéddel, hanem folyamatos színvallásra késztetik az embereket, és tevőlegesen kell már progresszívnak lenni ahhoz, hogy „jó európaiak” legyünk.

– Ha már Európa, a negyedik kétharmaddal úgy tűnik, kihúzta hazánk a gyufát. Bár sokan gratuláltak a választási győzelemhez, azonban az uniós források visszatartása, a gazdasági és ideológiai nyomásgyakorlás egyértelmű támadást jelentenek. Lesz még valaha harmonikus együttműködés hazánk és az unió között, vagy folyamatos adok-kapokra kell berendezkednünk hosszú távon?
– Az európai együttműködésnek több síkja létezik. Ha a valóságot és a tényeket nézzük, akkor semmi probléma nincsen, nem érezhető az, hogy Magyarország kilógna a sorból akármilyen ­uniós cselekvés terén. Mindent támogattunk, amit a közösség egésze is, így az egyes szankciós csomagokat is, noha voltak elvi fenntartásaink. Én Magyarországot egy elvi alapon álló, korrekt együttműködő partnerként látom, de amikor ideológiai őrületek ejtik rabul az uniót, megőrizzük a józanságunkat. Hiszen tudunk különbséget tenni aközött, hogy gázzal vagy ideológiával lehet-e fűteni. Sajnos egy nagyon erős, liberális fősodratú média által vezérelt világban nehéz rávilágítani a tényekre, de mi erős nemzetállamok erős együttműködéséből szeretnénk sikertörténetet látni a jövőben, és csupán azért, mert bizonyos alapvető elvi kérdésekben nem értenek egyet a partnerek, nem jelenti azt, hogy ne tudnának együttműködni a tárgyalóasztalnál pragmatikus alapon. Naiv dolog nyugvópontot várni, főként ideológiai téren, de el lehet jutni egy olyan állapotba, ahol mindenki megtalálja a maga számítását. Én úgy látom, hogy az európai elit politikai programja elszakadt az európai emberek valós igényeitől. Ez már a bevándorláspolitikában is egyértelmű volt, most pedig a háború kapcsán látjuk, hogy a brüsszeli energiaszankciók kifejezetten károsak, nem enyhítik, hanem fokozzák a bajt, mert hozzájárulnak az árak és a rezsi drasztikus emelkedéséhez, egy háborús válsághoz. A jelenkor igazi problémáira kell fókuszálni, hiszen ha télre elfogy a gáz vagy hat fokon kell tartani a lakást, akkor az euró­pai választópolgár is megkérdezi a politikusokat, hogy ezt miért nem látták előre, miért nem erről beszéltek és miért nem ezzel foglalkoztak?

– Az Európai Parlament napirendre tűzte azt az Európai Unió alapszerződéseinek módosítására irányuló kezdeményezést, amelyben megvonnák a tagállamok vétójogát. Megtörténhet ez egyáltalán?
– Nem tartom valószínűnek, ugyanis ehhez egy szerződésmódosító konventet kellene összehívni, és valamennyi tagállam egyetértése lenne szükséges az az egyhangú döntéshozatal megszüntetéséhez. Érdemes viszont kontextusba helyezni a kérdést. Ellenfeleink gyakran használják a vétó kifejezést, amelynek a köznyelvben negatív felhangja van. A szerződések azonban nem a vétójogot hangsúlyozzák, hanem a konszenzusos és egyhangú döntéshozatalt. Nagyon nagy jelentősége van a fogalomhasználatnak. Az uniós alapszerződések a konszenzus kultúráját jelenítik meg, vagyis hogy számos kérdésben csak valamennyi tagállam egyetértésén alapuló döntések által jut előre a közösség.Felmerül a kérdés, hogy vajon a bizottság és a tagállami többség tiszteletben tart­ja-e a szerződéseket akkor, amikor nem veszik figyelembe, hogy másoknak elemi érdekei sérülnek, és szándékosan olyan helyzeteket teremtenek, hogy ne jöhessen létre konszenzus.

– Az év végén Magyarországra érkező Pegasus-vizsgálóbizottság az ön meghallgatását is kezdeményezte. Eleget fog tenni a meghívásnak?
– Az Európai Parlamentnek szerződésben rögzített hatáskörei vannak, ez persze a képviselők többségét nem szokta érdekelni. Amiről kérdeznének, az minden országban a nemzetbiztonság területéhez tartozik. Ezt más országgal nem mernék megtenni, a kettős mérce nyilvánvaló. Ebben az ügyben egyébként nem várt helyről jött a segítség, néhány hónappal ezelőtt a bizottság szóvivője is azt mondta, hogy ez a témakör egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozik. Úgy gondolom, hogy ez is a frusztrált európai és hazai baloldal akciója, hogy a csúfos vereségük után próbálnak már átbeszélt, korrekten rendezett kérdéseket újranyitni és politikai álvitákat gerjeszteni.

Fotó: Kurucz Árpád

– Az európai parlamenti választások évében, 2024 második felében Magyarország tölti be az EU Tanácsának elnöki posztját. Mit vár ettől az időszaktól?
– Pozitív várakozásokkal tekintek elé, és már meg is kezdtük a felkészülést. A belgákkal és spanyolokkal együtt alkotunk elnökségi triót, ami azt jelenti, hogy másfél évet kell program szintjén összehangolni. A konkrétumok még nincsenek papírra vetve, ezt ősszel fogjuk megkezdeni a partnerekkel. Bár ilyenkor az egyéni nemzeti érdekek a kompromisszumkeresés miatt valamennyire háttérbe szorulnak, de azért mégis van mód az adott tagállam Európa-felfogásának, a számára kiemelt témáknak a megjelenítésére.Ezért én úgy gondolom, hogy fontos fél év lesz a magyar elnökségé. A mi alternatívánkat hangsúlyosabban tudjuk majd felvillantani akkor is, ha az nem a fősodor kedve szerint való. Amellett, hogy igyekszünk nagyon szép magyarországi helyszíneket választani, a magyar gasztronómiát és hazánk különlegességeit is megmutathatjuk majd, és lehetőséget kapunk arra, hogy Magyarország kicsit Európa középpontjába kerüljön. Az elnökségünk idején már húsz éve leszünk az unió tagjai, és éppen a 2024-es EP-választások után vesszük át a stafétát, amikor új bizottsági, európai tanácsi és parlamenti elnököt fog választani az unió. Mi pedig ott leszünk Európa színpadán, megkerülhetetlen tényezőként – ezt a lehetőséget mindenképpen az ország javára kell fordítanunk.

– Az extraprofitadó és a benzinárakkal kapcsolatosan bevezetett hatósági árak miatt feltehetően kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Milyen következményekkel járhat ez hazánkra nézve?
– A közvetlen szomszédunkban háború zajlik, amely azontúl, hogy humanitárius katasztrófát jelent, gazdasági kihívásokkal és következményekkel is jár. Szemellenzős és rugalmatlan felfogás, ha a bizottság ilyenkor is a békeidős belső piaci normákat akarja alkalmazni, hiszen egyrészt árstopok több helyen is vannak Európában, az üzemanyagárak pedig mára számos országban tarthatatlanná váltak. Ráadásul az uniós keretrendszer is ad olyan lehetőséget, amikor a rendkívüli helyzetben, átmeneti ideig el lehet térni az általános uniós piaci elvektől. Ha nem lenne árstop, nyolc-kilencszáz forintos üzemanyagárakról beszélnénk. Reagálni kellett az üzemanyag-turizmusra is. Kérdezem, hogy saját állampolgárai energiaellátását veszélyeztetve is kötelessége-e egy tagállamnak az európai szolidaritás jegyében, veszélyhelyzetben, háborús infláció és energiaellátás-biztonsági válságban, hogy más országok állampolgárainak üzemanyag-ellátását finanszírozza. Bármit is állít az Európai Bizottság, számunkra egyedül a magyar emberek gazdasági biztonsága az elsődleges és lesz a jövőben is. Van precedens, amire hivatkozhatunk, ugyanis egy Velence tartománybeli korábbi ügyben a tagállamnak adtak igazat a benzinturizmus elleni fellépésben. Megjegyzem, mire az ügy a végére ér, lehet, hogy már nem is lesz szükség az árstopra Magyarországon, bármiféle következmény vagy kényszerítés pedig csak évek múlva képzelhető el egy ilyen ügyben. Jogilag tehát jó helyzetben vagyunk. És ne felejtsük el azt sem, hogy a bizottság már tavaly év végén, az energiaár-robbanás idején a hatósági árak és az extraprofitadó ötletével állt elő. Előbb-utóbb minden ország meg fogja hozni ezeket a döntéseket, mert mindannyian emberek vagyunk, akik tankolni és fűteni szeretnénk akkor is, ha a jelenlegi helyzet hosszú távon így marad. A bizottság kérdéseire adott választ megküldtük a bizottságnak, és várjuk a választ.

– Az új kormányban az igazságügyi tárcához került a fogyasztóvédelmi politika is. Ezen belül mely területekre helyeznek hangsúlyt?
– A konkrét ellenőrzések és vizsgálatok továbbra is a kormányhivataloknál maradnak a Miniszterelnökség felügyelete alatt; a szakmai iránymutatás, a politikai élek, hangsúlyok megtalálása került át hozzánk, ami alapján a kormányhivatalok a napi munkájukat végzik. A fogyasztóvédelem ­uniós szempontból az egyik legrészletesebben szabályozott terület, hiszen határokon átnyúló szolgáltatásokról is szó van, és nagyon fontos, hogy a magyar fogyasztó tisztában legyen a jogorvoslati vagy segítségkérési lehetőségekkel. Ezek azonban még mindig klasszikus fogyasztóvédelmi feladatok, amihez nem feltétlenül szükséges nagypolitikai kreativitás. Az azonban már politikai felelősség, hogy figyeljük a kor kihívásait és a magyar emberek érdekeit.A digitalizáció terén például még az alapvető fogalmak kapcsán is sok a bizonytalanság az emberekben, miközben kialakult egy online világ, ahol a jogellenes jelenségek új formái ellen kell fellépni. A Digitális Szabadság Bizottság ebben is segítséget nyújt majd, és elfogadás előtt áll egy uniós, digitális szolgáltatásokról szóló rendelet, amit majd végre kell hajtani a tagállamokban.

A családvédelem és gyermekvédelem ügye is érintett, hiszen számtalan behatás éri a gyermekeinket. A nemzeti konzervatív kormánynak az április 3-i felhatalmazás mellett a népszavazáson kimondott népakarat is fontos politikai kötelezés és célkitűzés, amelynek egyik eszköze a fogyasztóvédelem.
Emellett igyekszünk az árstopokkal kapcsolatos hatásokat is figyelni, hiszen a kormány elvárja a nagyvállalatoktól, hogy ebben a rendkívüli időben, a társadalmi felelősségvállalás jegyében fizessék be az extra bevételeik egy részét. Ennek bevezetésére egyébként több ország is készül Európában.

– Mit gondol arról, hogy a Ryanair a fogyasztókra terhelte az extraprofitadót, tenni fognak a különadó áthárítása ellen?
– A Ryanair viselkedése alapvetően nem fest jó képet a vállalat működéséről. A beérkezett panaszok száma alapján, amelyeket lekértem, indokolt lenne az extraprofitadón kívüli helyzetekben is megvizsgálni, hogy tisztességes piaci magatartást folytatnak-e. A fogyasztóvédelem feladata a célvizsgálatok kezdeményezése, hiszen lehet, hogy egyes cégek folyamatos, tisztességtelen tájékoztatási gyakorlatot folytatnak, és hiába takaróznak az általános szerződési feltételekkel, ha már az önmagában tisztességtelen. Van jogi keret arra, hogy ezt az arroganciát, ami sok állampolgárunk számára nagyon sérelmes, közelebbről megvizsgáljuk. Ezért is rendelt el június 21-én soron kívüli témavizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium a társasággal szemben. A Ryanair hozzáállásának meglesz a következménye.

– A fogyasztóvédelem mellett az állatvédelem ügyével is a tárca foglalkozik majd. Közel áll önhöz ez a terület a magánéletben?
– Jogszabályok szempontjából tavaly már letettük az alapokat, az állatvédelmi törvénycsomag kidolgozása során nagyon jó kapcsolat alakult ki a kodifikátoraink és Ovádi Péter kormánybiztos úr között. Egy dolog a jogalkotás, de még fontosabb, hogy a jogszabályokat be kell tartatni. Nagyon fontos célkitűzés, hogy kialakítsuk Magyarországon a felelős állattartás kultúráját.Ez tudatosságnövelést és információterjesztést is jelent, hiszen nagyon sok a jogellenes szaporító, az állattartás sokszor nem felel meg az állatjóléti követelményeknek. Én személyesen is nagyon szeretem az állatokat, úgy nőttem fel, hogy mindig volt kutya és macska a háznál. Azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja: amit embertársainkkal szemben tilos elkövetni, azt házi kedvenceinkkel se tegyük meg. A cselekvő, felelős állattartásra nevelés szükséges, nem feltétlenül kormányzati eszközökkel, mint inkább a társadalom aktivizálásával. Örülök, hogy a minisztériumunk világába bekerült egy ilyen, a mindennapokhoz közel álló, gyakorlatias, szerethető, sok színes élményt nyújtó szakpolitika. Ovádi kormánybiztos úr pedig egy kiváló személy ezen a téren.

Borítókép: Az igazságügyi miniszter szerint 2024-ben is ott leszünk Európa színpadán (Fotó: Kurucz Árpád)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.