Lesz-e itthon járvány a majomhimlőből?

Nem az esetszám, hanem a betegség rendkívül gyors terjedése miatt hirdetett vészhelyzetet a WHO, ami Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint teljesen rendjén való. Mindezek mellett úgy véli, nem kell tartani tőle, kicsi az esély, hogy itthon is járvány alakuljon ki – olvasható a Mandiner cikkében.

epa10074096 Indian health workers screen passengers arriving from high-risk countries for symptoms of the Monkeypox virus, as India reported the first case of Monkeypox in the WHO South-East Asia Region, at Chennai International Airport, in Chennai, India, 16 July 2022. The Tamil Nadu state public health department has started screening international passengers landing in the state of Tamil Nadu for symptoms of the Monkeypox virus as the first confirmed case of WHO South-East Asia Region has been reported in India after a traveler from Kerala who recently returned from the Middle East tested positive for the Monkeypox virus on 14 July 2022. The Tamil Nadu state government has increased the surveillance across the borders sharing with the state of Kerala and started screening at all international airports in Tamil Nadu. EPA/IDREES MOHAMMED Fotó: IDREES MOHAMMED

74 országban van jelen a majomhimlő

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint május óta több mint 16 ezer majomhimlős esetet regisztráltak 74 országban. Halálos kimenetelű fertőzést viszont csak Afrikából jelentettek, ahol a vírus egy veszélyesebb változata terjed, elsősorban Nigériában és Kongóban. Itthon a Nemzeti Népegészségügyi Központ július 21-i közlése szerint 33 az igazolt fertőzések száma.

„Ez a tíz-húszezer eset világszinten nem számít soknak, a WHO

nem is az esetszám, hanem a betegség rendkívül gyors terjedése miatt hirdetett vészhelyzetet, ami teljesen rendjén való,

hiszen a fertőzés sok országban jelen van” – ezt már Szlávik János mondja lapunknak. 

Az infektológus szerint azonban mindezek ellenére nem kell „annyira félni” a majomhimlőtől. 

Ennek oka egyrészt, hogy a fertőzés terjedéséhez szoros kontaktus szükséges, azaz messze nem kapható el olyan gyorsan és viszonylag távolról, mint a légúton terjedő koronavírus; egyszerű rendszabályok betartásával lehet ellene védekezni. A másik ok, hogy bár a betegség lappangási ideje hosszú, a vírus akkor adható át nagyobb eséllyel, amikor már a tünetek sebek, bőrfekélyek és kiütések formájában is megjelentek. Márpedig ha valaki ilyesmit fedez fel magán, remélhetőleg vigyáz a körülötte élőkre.

Bár mivel még nem sikerült bizonyítani, a majomhimlő még nem szerepel a szexuális úton terjedő betegségek között, de az infektológus szerint ez könnyen változhat. Mindenesetre szexuális kontaktussal könnyen átvihető egyik emberről a másikra. A szakértő szerint

nagyon kicsi az esélye, hogy Magyarországon járvánnyá fokozódik a majomhimlő.

Ezt arra alapozva is mondja, hogy a fekete himlő ellen már kifejlesztett védőoltás jó eséllyel véd a majomhimlő ellen is.

Fontos információ, hogy Rosamund Lewis, a WHO vezető majomhimlő-szakértő orvosa ezen a héten úgy nyilatkozott: az Afrikán kívüli majomhimlős esetek 99 százaléka férfiaknál fordul elő, ezen belül pedig 98 százalékban olyanoknál, akik más férfiakkal létesítettek szexuális kapcsolatot. Tedrosz Gebrejeszusz most óva intett bármely csoport megbélyegzésétől vagy hátrányos megkülönböztetésétől, és hangoztatta, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek az egészség mellett az emberi jogokat és méltóságot is védik – mondta a Mandinernek Szlávik János.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Majomhimlő. Illusztráció (Fotó: EPA/Idrees Mohammed)