Tíz éve vadászta le a hatóság a magyar alvilág két érinthetetlen vezetőjét

Tíz évvel ezelőtt csapott le a hatóság a magyar alvilág két hírhedt urára, a maffialeszámolások kulcsfigurájára, Portik Tamásra, valamint a 90-es és 2000-es években diszkóbirodalmat kiépítő, rendőrök megvesztegetése és költségvetési csalás miatt jogerősen elítélt Vizoviczki Lászlóra. A szocialista kormányok idején mindketten érinthetetlenek voltak, és csak a 2010 utáni kormányváltás után lépett fel ellenük az igazságszolgáltatás. Az egyébként Gyurcsány Ferenc fejére is alkut ajánló Vizoviczkit már jogerősen elítélték, Portik Tamás ügyében pedig a jogerős ítéleteken kívül még több leszámolásos gyilkossággal kapcsolatban vizsgálódik a rendőrség.

Budapest, 2016. március 31. Portik Tamás a két évtizeddel ezelõtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyõ- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetõperének tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én. A szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot életfogytiglani, Portik Tamást 13 év szabadságvesztésre ítélte minõsített emberölés miatt a Fõvárosi Törvényszék elsõ fokon, nem jogerõsen. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

2012. május 31-én hatalmas rendőrségi és ügyészségi razzia zajlott Budapesten. Elfogták az éjszakai mulatóiról és diszkóiról elhíresült Vizoviczki Lászlót, a Hajógyári-sziget urát, valamint több, magas beosztású rendőrt is: bilincs kattant a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori irányítója, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint a BRFK volt felderítő nyomozója csuklóján is. 

Az akkori gyanú és a későbbi vád szerint a diszkócsászár milliós összegeket fizetett azért, hogy bűnügyi információkhoz jusson, illetve szórakozóhelyeit ne zargassák „feleslegesen” a hatóságok, konkurensei diszkóit viszont razziákkal lehetetlenítsék el. 

A Vizoviczki elleni nyomozás a rendőrség belső elhárításaként is működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).

A vesztegetéses eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő szerepelt. 

Ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy a rendszerváltás óta nem volt a magyar igazságszolgáltatás előtt.

A diszkópápa hosszú évek tagadása után végül 2019 őszén a bíróságon a vádiratban felsorolt bizonyítékokat elfogadva beismerte a bűnösségét, így elismerte azt is, hogy rendőröket vesztegetett meg. Mindezekért hét év szabadságvesztésre ítélték. Vizoviczki emellett bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt szintén ugyanennyit kapott jogerősen, a vád és az ítélet szerint Vizoviczki László a 2000-es évek közepére több éjszakai szórakozóhelyen szerzett befolyást Budapesten, legális, illetve illegális eszközökkel átvette több mulató, valamint több, a Hajógyári-sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. Az erőszakos, illetve egyéb úton megszerzett diszkók, bárok, mulatók a hatóság által vizsgált, 2010 és 2012 közötti időszakban több száz milliós bevételre tettek szert, azonban Vizoviczki utasítására megtévesztették az adóhatóságot, és a tényleges jövedelemnek csak egy részét vallották be.

Vizoviczki politikusokról is kitálalt volna

A diszkócsászár mind az adócsalási, mind a vesztegetési ügyében szerette volna elkerülni a felelősségre vonást, amiért cserébe politikusok fejét ajánlotta az ügyészségnek. 2014 decemberében például terhelő információkat közölt Gyurcsány Ferencről és Juhász Ferenc egykori honvédelmi miniszterről a Központi Nyomozó Főügyészségnek, majd felajánlotta, hogy a háttérbe húzódva, a nyomozati és bírósági szakból is kimaradva, operatív együttműködőként segítené a hatóságok munkáját a két politikus ügyében. 

Azt a legfőbb ügyész is elismerte, hogy az éjszaka császára politikusokat érintő információkat bocsátott az ügyészség rendelkezésére annak érdekében, hogy megállapodást kössön. 

Az egyezség Polt Péter szerint azért nem köttetett meg, mert Vizoviczki bűnszervezetben követte el a terhére rótt, kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekményeket, ezért az ügyészség úgy döntött, hogy fontosabb a diszkócsászár megbüntetése, mint a vele való együttműködés.

Gyurcsányéktól kért segítséget Portik anyósa, mindhiába

Vallomás szól arról is, hogy Vizoviczki  „karrierje” kezdetén „olajos” pénzekből kezdte kiépíteni a diszkóbirodalmát, amelyhez az anyagi támogatást az alvilág egykori rettegett ura, Portik Tamás adta (ezt Vizoviczki tagadja), akit ugyancsak tíz évvel ezelőtt, 2012. július 14-én vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Portik a 90-es években az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Energol Rt. marketingigazgatója volt, 1997 őszétől egészen 2003 tavaszáig körözték is az olajügyek miatt, de a gazdasági cselekmények miatt soha nem került a vádlottak padjára. 

Gyermekeinek édesanyja a bíróságon később tanúként arról beszélt, hogy Portikra kormányokon átívelően egészen 2012-es letartóztatásáig „láthatatlan kezek” vigyáztak, és hiába kértek a rendőrségtől, illetve különböző hatóságoktól segítséget az őket fenyegető Portik Tamással szemben, a férfi minden ügyét elsimították. 

2005-ben – egy közvetítőn keresztül – állítólag még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnöktől is segítséget kértek, mindhiába.

Külön nyomozócsoportot hoztak létre Portik miatt

Portik (és Vizoviczki is) a 2010-es kormányváltásig valóban érinthetetlen volt, a diszkópápa egyik közvetlen bizalmasa, a nyomozati alkut kötő V. István vallomása szerint az olajos ügyekhez köthető életellenes bűncselekmények felderítését koordináló miniszteri biztos, Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornok kapta végül azt a feladatot Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „takarítsa el” Portikot és Vizoviczkit. 

Az egykori olajos vállalkozó ügyeinek feltárására a belügyminiszter utasítására egy külön nyomozócsoport is létrejött a Nemzeti Nyomozó Irodán belül Bucsek Gábor (később ő lett az NNI igazgatója, majd budapesti főkapitány) vezetésével még 2012 februárjában. 

Ennek a Portik-csoportnak volt a tagja egyébként a nyomozóiroda nemrég kinevezett új vezetője, Jeney Áron ezredes is. Az NNI a Portikhoz köthető leszámolásos gyilkosságokban szorosan együttműködött a Nemzeti Védelmi Szolgálattal, valamint a nyomozásokat felügyelő Fővárosi Főügyészséggel. Ibolya Tibor volt fővárosi főügyész (őt a közelmúlban nevezték ki a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettesének) az ügyészség szerepével kapcsolatban egy korábbi interjúban elmondta, hogy rendkívül büszke arra, hogy az ő idejében sikerült elfogni a szervezett alvilág egyik vezető alakját, illetve hangsúlyozta, a nyomozásokban óriási szerepe volt az ügyészi proaktivitásnak, emberfeletti és kiemelkedő munkát végzett és végez a leszámolásos ügyeket felügyelő ügyész kolléga.

Gyárfás Tamás is bíróság elé került

Portikot elsőként Prisztás József kivégzésével és az Aranykéz utcai robbantás megrendelésével gyanúsították meg (előbbiben tizenöt, utóbbiban tizenhárom évet kapott felbujtásért jogerősen) , majd a ferencvárosi lányfutattó, Domák Ferenc Cinóber és Seres Zoltán vállalkozó agyonlövetésével is meggyanúsították, igaz, előbbi ügyben felmentették, utóbbinál pedig megszüntették a nyomozást. Portiknak a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet, illetve gyerekkori bűntársa, Gyüre József kivégzése miatt is felelnie kell, továbbá Gyárfás Tamás egykori médiavállalkozóval, az úszószövetség volt elnökével együtt a vádlottak padjára került Fenyő János médiacézár megöletése miatt is. A bírósági eljárás utóbbi három ügyben még folyamatban van.

A Fenyő-gyilkosságban a vád szerint Gyárfás az 1990-es évek meghatározó jelentőségű médiavállalkozója volt, akárcsak Fenyő János. 

Az úszószövetség volt elnöke és a Vico nagyhatalmú ura között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc, és ezekből fakadóan erős személyes ellentét alakult ki. Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy a játszma végleges lezárása érdekében megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy szervezze meg a gyilkosságot, aki azt tizenkétmillió forintért vállalta, azonban, miután átvett hatmillió forint előleget, nem teljesítette a megbízást. Ezért

Gyárfás megbízta az éjszakai életben már akkor is jól ismert Portik Tamást is, hogy ölesse meg Fenyő Jánost.

Jozef Rohác hallgatja az ítéletet az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fõvárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A vád szerint Portik a megbízást elfogadta, és rávette – az emiatt időközben jogerősen elítélt – Jozef Roháčot a médiamogul megölésére. Roháč 1998. február 11-én a késő délutáni órákban a II. kerületi Margit utcán a piros lámpánál, az autójában várakozó Fenyőhöz lépett, és egy gépfegyverrel kivégezte a médiacézárt. A vád egyik alapját képezik azok a hangfelvételek, amelyeket még 2018 végén foglalt le több helyszínen a rendőrség. 

A felvételeket Portik készítette a 2000-es években kettejük beszélgetéseiről, amelyen többször szóba került a Fenyő-gyilkosság. 

Az úszószövetség egykori elnöke állítja, a felvétel semmit nem bizonyít, hozzátéve, hogy Portik abban volt érdekelt, hogy kicsikarjon tőle egy mondatot, miszerint az ő parancsára likvidálták Fenyő Jánost, ám ez szerinte nem sikerült. 

Bűnös összjáték a titkosszolgálat korábbi vezetőjével

Portikról érdemes azt is megemlíteni, hogy 2008 júniusában Laborc Sándor, az elhárítás akkori vezetője kétszer is találkozott vele. Portik és Laborc lényegé­ben abban állapodott meg, hogy az egykori olajbűnöző információkat gyűjt és kreál fideszes politikusokról. 

Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tüntette fel magát, és minden szolgálatát felajánlotta az akkori kormánypártnak és Laborc Sándornak. 

A sikeres, zavartalan munkavégzés érdekében az akkori főigazgató még egy biztonságos telefont is intézett Portiknak (igaz, Laborc egy interjúban azt állította, hogy a telefont a találkozókat megszervező Vajtó Lajosnak, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt igazgatójának adta).  

Több leszámolásos ügyben még nyomoznak

Az Energol Rt. egykori igazgatójához köthető alvilági leszámolások ügyében még a fentieken kívül több, egyelőre ismeretlen tetteses eljárás is folyamatban van annak köszönhetően, hogy az utóbbi időben Portik Tamás bizalmi köréből többen is elkezdtek együttműködni a hatóságokkal. Ezek közé az ügyek közé tartozik a T. Pál halnagykereskedő elleni támadás, illetve a Prisztás József örökösének tartott H. István 1997-es felrobbantása. 

Hatvani István másodrendű vádlottat kísérik a Portik Tamás és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper tárgyalására a Fővárosi Törvényszéken 2020. február 14-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Az üzletember életveszélyes sérüléseket szenvedett a biciklire szerelt bombától, ám végül túlélte a merényletet. Nem volt ennyire szerencsés az a jordán pénzváltó, akit az autójával együtt robbantottak fel 1995-ben a Práter utcában, továbbá ugyanebben az évben lőtték agyon Muskovics Gyulát, aki még a 80-as években ült együtt a tököli fiatalkorúak börtönében Portikkal. Noha nem nyílt eljárásban, de vizsgálja a rendőrség a Radics-család 2002-es „eltűnését” is. A szintén Portik régi bűntársaihoz tartozó Radics Attila, élettársa és hároméves gyermekük, Sára még 2002. január 23-án tűntek el Tárnokon lévő otthonukból. Kora délután az iskolából hazaérkező nagyobbik gyermek, Fanni tárva-nyitva találta házuk összes ajtaját. Nyolc hónapos kistestvére az emeleten sírt.

A szomszédok délelőtt látták utoljára az élettársat, amikor befizette a villanyszámlát a postán, a kiérkező rendőrök már csak egy vödörnyi vért találtak a lakásban.

Terítéken a politikai robbantások

Erről a családirtásról korábban már sok információt kapott a rendőrség, ám azt nem tudni, hogy a Radics-ügyben az utóbbi időben bárki megszólalt volna, a leszámolásos ügyekre rálátó forrásunk ugyanakkor azt meg tudta erősíteni, hogy a Gyüre-gyilkosságban kipakoló pentitók pontos részleteket árultak el az NNI-nek az úgynevezett politikai robbantásokról:

az 1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Magyarországon: bomba robbant Torgyán József és Szájer József lakásánál, illetve a Fidesz Lendvay utcai székházánál is. 

A politikai színezetű robbantások legutóbb a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben kerültek elő, hiszen a merénylet megrendelésével meggyanúsított, majd bíróság elé állított Gyárfás Tamás és Portik Tamás között a 2000-es évek közepén lezajlott, Portik által rögzített, a Fenyő-ügyben bizonyítékként felhasznált beszélgetéseken ezekre a bűncselekményekre is kitértek.

A robbantásokat konkrétan Portik Tamás hozta szóba, amikor arra kérte Gyárfást, kapcsolatai révén hozza össze tekintélyes politikusokkal vagy rendőri vezetőkkel. 

A felelősségre vonástól rettegő maffiózó azt állította a Nap TV volt urának, hogy ő a politikai robbantásokról olyan információkkal rendelkezik, amelyek az akkor hivatalban lévő MSZP–SZDSZ-kormány számára nagyon értékesek lehetnek, és abban bízott, hogy Gyurcsányék cserébe szemet hunynak a bűnei fölött. Gyárfás azt állítja, nem segített a maffiózónak, ám azt nem tudni, hogy Portik más közvetítők útján beszélt-e erről végül Gyurcsánnyal, de 

az tény, hogy az MSZP–SZDSZ-kormányok regnálása alatt a bűnözőnek nem esett baja. 

Rendőrségi források szerint a nyomozóhatósággal alkut kötő tanúk állítják, a Portik Tamás fémjelezte szervezett bűnözői csoportosulás felelős a politikai színezetű robbantásokért, amelyekre szerintük a közvetlen parancsot Portik adta a végrehajtóknak, de az egyelőre nem igazolható, hogy a maffiózó kinek az utasítására cselekedett, annak ellenére, hogy ugyancsak a Portik-féle felvételeken elhangzott, hogy az Energol-vezér egykori cégtársa, az időközben már elhunyt D. István rendelte meg a robbantás-sorozatot.

Borítókép: Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperének tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2016. március 31-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)