A baloldalon engednék a drogozást

A baloldali politikus, Kanász-Nagy Máté érdemi nemzeti drogellenes stratégiát sürget, miközben a baloldal vezette fővárosnak sincs ilyen. A belügyminiszternek feltett kérdésre válaszoló Rétvári Bence leszögezte: egyes baloldali politikusok a droghasználat liberalizációját hirdetik, sőt egyikük szabad drogkereskedelemről beszél.

Budapest, 2022. július 19. Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. július 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Aggasztó, hogy az ellenzék több politikusa rendkívül veszélyes, egyértelműen drogliberalizációt támogató nyilatkozatokat tesz közzé. Ha a baloldalon múlna, már holnaptól szabad utat engednének a kábítószer terjedésének, mutat rá egyebek mellett Rétvári Bence. A Belügyminisztérium politikai államtitkára Kanász-Nagy Máté (LMP) ország­gyűlési képviselő „Mikor lesz Magyarországnak ismét érdemi nemzeti drogellenes stratégiája?” címmel megfogalmazott kérdésére válaszolt a belügyminiszter megbízásából. A magukat Magyarország zöldpártjának mondó LMP politikusa sürgetné a drogellenes stratégiát úgy, hogy például az elvtársai vezette fővárosnak sincs érvényes drogellenes stratégiája, ami optimista becslés szerint legkorábban 2023-ra készülhet el.

Az államtitkár a válaszában leszögezte: a Momentum ifjúsági szervezetének elnöke egy korábbi Facebook-posztjában sürgette a kannabiszfogyasztás dekriminalizálását. Kanász-Nagy korábbi párttársa, Vágó Gábor szintén a drogliberalizációt ajánlotta, a Liberálisok politikusai pedig az önkormányzati kampányban Karácsony Gergelytől azt várták, hogy Budapestről kiindulva nyissa meg a büntetlen drogkereskedelem lehetőségét.

Hazánk a szenvedélybetegségek megelőzését tartja fontosnak (Fotó: Havran Zoltán)

Rétvári Bence emlékeztetett rá, hogy a kábítószerekkel szembeni hatékony fellépés szándékával fogadta el az Országgyűlés Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvét, lehetővé téve a dizájnerdrogok terjesztői elleni határozott fellépést, amit a baloldal nem támogatott.

Az államtitkári válasz kitért rá, hogy a legfrissebb lakossági felmérések adatai alapján európai viszonylatban Magyarországon a legalacsonyabb a kábítószer-használat elterjedtsége a 15–34 év közötti korosztályban. Ugyanebben a korcsoportban a hazai 2015-ös és 2019-es felnőtt lakossági felmérés eredményei alapján növekedés sem tapasztalható.

A hazai 16 éves iskolások körében a tiltott szerek kipróbálása 1995 és 2011 között folyamatosan növekedett, majd 2011-ben már 19,9 százalékról az azt követő nyolc évben 13,9 százalékra esett vissza. Európai viszonylatban összességében a kábítószerek kipróbálásában a magyar fiatalok érintettsége az EU-s átlag alatt maradt. A dizájnerdrogok piaci részesedése a ­2014–2015-ös csúcs óta csökkenő tendenciát mutat a lefoglalási adatok alapján. Szintén csökkenő arányt mutat azoknak a fogyasztóknak a száma, akik kezelésre, ellátásra jelentkeznek.

Az utóbbi években mintegy háromszázmillió forint költségvetési forrás állt rendelkezésre a kábítószer-probléma kezelésére. Emellett nagymértékű uniós forrással is segítette a kormányzat a megelőzési programokat. Az univerzális és célzott prevenciós programok támogatására hárommilliárd forint, míg a gyermekvédelmi szakellátásban megelőzésre és a droghasználat visszaszorítására 2,538 milliárd forint jutott, a gyermek- és ­ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése hatmilliárd forintból valósult meg.

A szenvedélybetegeknek nyújtott szociális szolgáltatások hozzáférhetősége és országos lefedettsége javult. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítása lehetővé tette, hogy az önkormányzatok kapacitásbővítését automatikusan befogadják a finanszírozási rendszerbe. Az elmúlt időszakban több ­uniós konstrukció is segítette az ágazatot.

A szenvedélybetegek – ezen belül a kábítószert használók – ellátása speciális, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások működtetésével biztosított. Az ellátást szociá­lis alap- és szakosított ellátások segítik, úgymint közösségi alapellátás, nappali ellátás, szenvedélybetegek otthona, rehabilitációs célú lakóotthona, illetve átmeneti otthona, valamint támogatott lakhatás a részükre.

Az alapszolgáltatások közül a nappali ellátásnak nagy szerepe van az alkohol-, drog- és egyéb függőségi problémával küzdők életmódváltozásának ösztönzésében, illetve a visszaesés megelőzésében. A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermekek esetében az egyházi és civil szervezetekkel együttműködve rendszeresek a prevenciós programok az intézményekben.

Borítókép: Kanász-Nagy Máté, az LMP képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)