Téves volt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) időjárás-előrejelzése – amely heves vihart és nagy mennyiségű esőt jósolt –, ami alapján az operatív törzs az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása mellett döntött. Nyolcvan-kilencven százalékban írtak a tűzijáték idejére esőt, nagy széllökéseket vártak – egyik sem következett be.
(Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Az operatív törzs augusztus 20-án az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes előrejelzései alapján úgy döntött, az időjárási körülmények nem teszik biztonságossá a szombat este kilenc órára tervezett tűzijáték megtartását, ezért elhalasztották egy héttel – írta az Origó.
Azonban az OMSZ előrejelzése végül nem teljesült, estére Budapesten elmúlt a vihar. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közösségi oldalán kért elnézést a téves időjárási előrejelzésekért.
Hogyan készülnek az időjárás-előrejelzések?
A meteorológiai szolgálatok a lehető legtöbb információt összegyűjtik az aktuális időjárásról és a légkör állapotáról. Az olyan megfigyeléseket, mint a hőmérséklet, a nyomás, a páratartalom és a szélsebesség, a világ minden tájáról gyűjtik össze, majd nagy teljesítményű szuperszámítógépekbe táplálják be. Az Egyesült Királyságban például a Met Office egy 1,2 milliárd fontba kerülő szuperszámítógép-projekt segítségét kérte.
A fő korlátozó tényező az, hogy ezek a számítógépek milyen gyorsan tudják feldolgozni az összes információt az előrejelzés elkészítéséhez. A meteorológusok az aktuális időjárási viszonyokat is figyelemmel kísérik, hogy biztosítsák az előrejelzések tervszerűségét – szükség esetén módosítanak.
Miért tévednek néha az időjárás-előrejelzések?
Az atmoszféra kaotikus jellege miatt az óceánban végbemenő legkisebb események is jelentős hatással lehetnek egy időjárási rendszer helyzetére és erejére, amikor az eléri például a szárazföldet.
A légkör rendkívül összetett, és lehetetlen pontosan nyomon követni minden egyes részét, ezért elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb hiányosságok lehetnek ezekben a megfigyelésekben. Ennek eredményeként valami kimaradhat, vagy egyszerűen nem figyelhető meg kellőképpen.
A hét napra vonatkozó előrejelzés valószínűleg még az adott nap elérkezése előtt megváltozik. Ahogy azonban egyre jobban feltérképezhetővé válik a légkör, a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan a jövőre vonatkozó előrejelzések is egyre pontosabbak. A Met Office szerint a négynapos előrejelzés most olyan pontos, mint az egynapos előrejelzés 30 évvel ezelőtt. A hosszabb előrejelzések pedig továbbra is jó rálátást adhatnak az általános trendekre – például arra, hogy az átlagosnál csapadékosabb vagy szárazabb lesz-e. Számítógépek segítségével modellezhetjük is, hogyan nézhet ki éghajlatunk sok évtizedes jövője, nem pedig a napi időjárás.
Miért olyan nehéz előre jelezni bizonyos időjárást?
Egyes időjárási minták különösen nagy kihívást jelentenek, ha egy adott hely pontos előrejelzéséről van szó. A záporok kis léptékű időjárási jellemzők, nehéz megjósolni, hogy pontosan hol alakulnak ki. Például azt gondolhatjuk, hogy rossz volt az előrejelzés, mert záporra számítottunk, de „nem történt semmi”, miközben alig egy kilométerre heves zivatar volt.
Miért kapunk eltérő előrejelzéseket?
Világszerte számos különböző szervezet készít időjárás-előrejelzést, ehhez különböző számítógépes programokat használ. Egyesek azt jósolhatják, hogy valahol 21.00-kor csapadéksáv érkezik, míg mások azt jelezhetik, hogy éjfél után érkezik.
A különböző médiaszervezetek különböző szolgáltatók időjárás-előrejelzéseit veszik igénybe, és attól függően, hogy kit részesítenek előnyben, eltéréseket lehet tapasztalni, ha összehasonlítjuk az egyiket a másikkal. Emellett egyre több időjárási alkalmazást táplálnak különböző adatszolgáltatók, és mindegyik más-más módszert használhat az előrejelzés megjelenítésére. Ha 30 százalék esély van a zivatarra, az egyik alkalmazás úgy dönthet, hogy megjelenít egy zuhanyszimbólumot, míg egy másik részben felhős szimbólumot választ, mert 70 százalék az esélye, hogy száraz marad.
Borítókép: tűzijáték a Duna felett Budapesten az államalapítás ünnepén, Szent István napján 2021. augusztus 20-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
