Majdnem fél év után még mindig folyik a szennyezés a Sajóba

Kimondani is döbbenetes, de február 24. óta még mindig ömlik a szennyeződés a Sajóba a folyó felső szakaszán, egyelőre csak annak a mértékét csökkentették le. Mindenki előtt világos, hogy a mederben levő iszap körülbelül negyven kilométeren oly mértékben tartalmaz szennyező anyagokat, hogy a problémát csak rekultivációval lehetne megoldani. Amíg ez nem történik meg, a folyó nem kelhet újra életre. Egyelőre csak ígéretek vannak a helyzet rendezésére.

2022. 08. 02. 11:30
null
Szalóc, 2022. március 14. A Sajó folyó elszíneződött vize az egykori vasércbánya közelében a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében 2022. március 14-én. Az eddigi mérések nem igazolták, hogy a Sajó vize szennyezett lenne Magyarországon, de a vizsgálatok továbbra is tartanak - közölte ezen a napon az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint valamilyen szennyezőanyag került a vízbe a folyó szlovákiai szakaszán. A Miskolcnál és Sajópüspökinél végzett mérések nem igazoltak szennyeződést a vízben; a folyó vizének Ph- és oldott oxigén vizsgálata szerint mindkét mérés eredménye határértéken belül van. A vizet fémekre is vizsgálják, ezek eredményére még várnak. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sajó szlovákiai szakaszán is dolgoznak, és a folyón felfelé haladva is méréseket végeznek. MTI/Komka Péter Fotó: Komka Péter
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha több mint öt hónapja már, hogy a Sajó-szennyezést először észlelték a Felvidéken, a folyó felső szakaszán, a katasztrófát azóta sem számolták fel teljesen – erről beszélt lapunk megkeresésére Orosz Örs Nyitra megyei képviselő. Annak, hogy ez megtörténhet, több oka is van. Egyrészt a kezdeti időkben a szintén február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború elvonta a figyelmet a katasztrófáról. Másrészt nehezíti a rendívül súlyos helyzet kezelését az is, hogy Orosz Örs elmondása szerint Szlovákiá­ban elhúzódó koalíciós válság van. – A környezetvédelmi miniszté­rium az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt kezében van, míg a gazdasági tárca élén a liberális SAS politikusa áll. S az ügyben a kezdetektől mindenki próbálta a másikra hárítani a felelősséget – tette hozzá. 

Helyben sokáig türelmesen várták a probléma megoldását, mivel azonban nem történt semmi, levelet írtak az illetékeseknek az ügy rendezése érdekében. Majd május elején helyben összefogtak, felszivattyúztak ezerliternyi szennyezett vizet a Sajóból, és Pozsonyban kilocsolták a környezetvédelmi tárca elé a járdára.

– Ehhez képest újabb másfél hónapnak kellett eltelnie, hogy érdemben történjen valami az ügyben. Addigra befejezték az alsósajói bányában a felszíni vizek elterelésének munkálatait, ennek köszönhetően a Sajóba kerülő szennyeződés mértékét mintegy nyolcvan százalékkal sikerült csökkenteni – mondta Orosz Örs. Addig február 24-től négy hónapon keresztül naponta 4,2 tonna vas, 38 tonna szulfát, 1,7 tonna cink, fél tonna mangán és öt kilogramm arzén jutott a Sajóba. Utóbbi adatról annyit, hogy ezzel a vízben az arzéntartalom a szlovák határérték kétszázszorosa, míg az uniós határérték négyszázszorosa. Ez a helyzet június végétől javult, de a szennyezés sajnos azóta sem szűnt meg teljesen, csak a folyóba jutó mennyiség csökkent le jelentősen.

– Pedig sok mindent tettünk azóta a helyzet megoldására. Elhoztuk a térségbe, a Gombaszögi Nyári Táborba a szlovák miniszterelnököt, Eduard Hegert, majd július 19-én a köztársasági elnököt, Zuzana Caputovát is ki tudtam vinni a Sajóhoz, akit a rozsnyói horgászszövetség titkárával, Varga Tiborral vezettünk körbe. Másnap a szlovák kormány négy, a katasztrófában érintett járásra ki is hirdette a rendkívüli állapotot. Az elmúlt két hétben nem történt változás – mondta a Nyitra megyei képviselő.

Gond azonban van bőven, mert a szennyezés, ugyan kisebb mértékben, de bejut a Sajóba, az iszapban pedig gigantikus mennyiségben rakódtak le veszélyes anyagok. – A problémát akkor oldanák meg teljesen, ha a medret rekultiválnák, hiszen az iszapban nagyon magas az arzén koncentrációja. A mérések alapján ez a mennyiség öt gramm minden kilogramm iszapban, az abban levő arzénnal egy kisebb falut halálosan meg lehetne fertőzni. A szerencse az, hogy a szennyezett anyagok egyelőre megkötött formában vannak jelen a mederben, de bizonyos tényezők együttes hatása folytán felszabadulhatnak. Arról nem is beszélve, el nem tudom képzelni, hogy a medret a szükséges negyven kilométer hosszan rekultiválják majd. Így nagyon messze vagyunk a megoldástól, maradnak az ígéretek – mutatott rá a felvidéki magyar politikus. Hozzátette: mivel az aszályos időszak miatt kevés víz van a mederben, egyelőre nincs akkora baj, de ha nem lépnek időben, áradás esetén a szennyeződés messze lejuthat délre, akár Magyarországra.

Borítókép: a pozsonyi minisztériumok egymásra mutogatnak, a bajnak nincs gazdája (fotó MTI/Komka Péter)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.