Régóta keresik a Fidesz-ügynököket a baloldalon

Nem újdonság az újabb jobbikos pártszakadással összefüggésben előkerülő Fidesz-ügynöközés a baloldalon. A Gyurcsány-listára felkéredzkedő Jakab Péter és hívei már nemcsak Gyöngyösi Márton mostani Jobbik-elnököt, de Vona Gábor korábbi pártvezetőt is ügynökváddal illetik. Egy kis visszatekintéssel láthatóvá válik, hogy a magyar baloldal csaknem tíz éve keresi a Fidesz-ügynököket saját sorai között, ezzel is elterelve a figyelmet a valódi politikai teljesítményük hiányáról.

Budapest, 2020. január 25. Jakab Péter frakcióvezető, a Jobbik újonnan megválasztott elnöke (b) beszél a párt budapesti tisztújító kongresszusát követő sajtótájékoztatón a Dürer Rendezvényházban 2020. január 25-én. Jobbra Gyöngyösi Márton elnökhelyettes. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Az első vádaskodás, amely a magyar baloldalon belül tevékenykedő szereplők között alakult ki, talán 2013-ra datálható. A korábbi Fidesz-alapító, majd SZDSZ-es miniszter Fodor Gábor akkoriban alapította meg a Magyar Liberális Pártot, amelyet az akkor is éppen összefogás-narratívát gyártó baloldalon árulásként éltek meg. A már akkor is veteránnak számító politikus erről saját maga beszélt egy 2021-es interjúban, amit a Partizánnak adott.

Fodor Gábor elmondta: sokan vádolták akkor azzal, hogy csak meg akarja osztani az ellenzéket, illetve hogy valójában a Fidesz pénzeli őket ennek érdekében. Az azóta már lemondott és a politizálástól egy időre visszavonult egykori pártelnök egyébként ezt visszautasította,

szerinte azért kellett liberális pártot alapítani, mert a meglévő politikai blokkokban nem volt ilyen. Az interjúban Fodor Gábor rettenetesnek nevezte a mai ellenzéket, ami Face­book-kommentek színvonalán nyilvánul meg, de úgy vélekedett, hogy a közélet már 2014-ben sem volt sokkal jobb, ezért hozta létre a Magyar Liberális Pártot. A párttal kapcsolatban kijelentette: soha semmiféle juttatást nem kapott cserébe a kormányoldaltól.

Célkeresztbe került Mesterházy

Ezzel együtt az akkori 2014-es baloldali összefogáshoz végül Fodor Gábor is csatlakozott, a Mesterházy Attila MSZP-elnök, miniszterelnök-jelölt által vezetett közös listán a 4. helyen szerepelt, és újabb négy évre országgyűlési képviselői mandátumot is szerzett.

A 2010-ben és 14-ben is miniszterelnök-jelöltként induló, történelmi választási bukásokat bemutató MSZP-s kormányfőjelöltre is hamar rávetült a gyanú, amely szerint valójában a Fidesz beépített ügynöke.

Az internetes fórumokról a nagypolitikába is átszivárgó feltételezés még a 2022-es választási kampányban is előkerült, amikor is Fekete-Győr András, még a Momentum miniszterelnök-jelöltjeként egyenlőségjelet tett a Fidesz és Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő közé.

Mesterházy egyébként Veszprémben indult volna egyéni képviselőjelöltként, de kikapott az előválasztáson, a közös baloldali listára pedig nem került fel.

Miniszterelnök-jelölti Fidesz-ügynöközés

Visszatérő baloldali politikai toposz egy másik volt ellenzéki pártvezető, Schiffer András LMP-exelnök Fidesz-ügynökként való azonosítása is. Igaz, amíg az LMP-t a 2010-es és a 2014-es választásokon is az Országgyűlésbe juttató politikus keményen felkérdezte a kormányt a parlamentben, nyíltan nem kezdték ki, de 2016-os távozása után szinte egyből kooperációval vádolták. Az első konkrét ügy az volt, amikor még 2016-ban az LMP által jelölt alkotmánybírákat a Fidesz–KDNP és az akkor már Szél Bernadett és Hadházy Ákos által vezetett baloldali frakció szavazataival választották meg. A 15 fős taláros testületből akkor négy alkotmánybíró hiányzott, a kétharmadhoz viszont ellenzéki szavazatok is kellettek, így született megállapodás, amelyet még bevallottan Schiffer tárgyalt le.

A baloldal felhördüléssel fogadta az „átszavazást”, Vásárhelyi Mária szociológus pedig azt vetítette előre, hogy cserébe Schiffert is alkotmánybírává választják majd 2019-ben – ez nem történt meg.

Egy évvel később aztán már a legmagasabb szintekre jutott a jobboldali beépített embereket sejtető narratíva a baloldalon. Botka László, az MSZP akkori kormányfőjelöltje emiatt lépett vissza a küzdelmektől a 2018-as választások előtt. – A Fidesz néhány ügynökének azonnali médiamegjelenése mellett a héten az LMP és a DK is kimondta, hogy külön listát állít – fogalmazott akkori lelépőbeszédében Botka, ezzel állandósítva a Fidesz-ügynök kifejezést a baloldali politikában.

Baloldali „hagyomány”

Négy évvel később hiába volt teljes, a Jobbikkal is kiegészülő baloldali összefogás, az aktuális miniszterelnök-jelölt ismét megtalálta a Fidesz-ügynököket.

Márki-Zay Péter az elbukott választások után konkrétan Gyurcsány Ferencéket kezdte el ügynöközni. A DK környékéről pedig olyan szólamokat lehetett hallani, miszerint éppen hogy Márki-Zay a Fidesz embere.

Ilyen előzmények után nem meglepő, ha a Jobbikban is előkerültek a klasszikus baloldali szólamok, miután a minden idők legkisebb Jobbik-frakcióját eredményező 2022-es választásokon ők is a baloldali összefogással próbáltak szerencsét. Ismert, Jakab Péter pozíciói egy ideig stabilnak tűntek pártján belül, azonban mégis viszonylag hamar leváltották volna a választási kudarc után. Jakab végül közösségi oldalán jelentette be, hogy távozik az elnöki posztról, majd új pártot kezdett építgetni, pár napja pedig konkrétan azt posztolta, hogy a Jobbik a Fidesz csicskapártja lett. Az őt követő elnököt, Gyöngyösi Mártont is megvádolta már Fidesz-ügynökséggel, hiszen mint írta, Gyöngyösi úgy beszél és fogalmaz, mint a Fidesz szokott.

Ennél tovább ment a Jobbik Pest megyei elnöke, aki szintén a napokban jelentette be, hogy Jakabot követve kilép a pártból. Zágráb Nándor nemcsak a mostani Jobbik-vezetést tekinti Fidesz-ügynöknek, hanem szerinte médiaszerepléseivel a Jobbik korábbi miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor is módszeresen a Fidesz érdekében rontotta Jakab Péterék esélyeit.

Borítókép: Volt idő, amikor Jakab Péter és Gyöngyösi Márton nem tartották egymást beépített embernek (Fotó: MTI/Soós Lajos)