Történelmi töredezettség a szivárványkoalícióban

Legújabb elemzésében a XXI. Század Intézet a baloldal történelmi fragmentáltságát ismerteti, illetve rámutatnak a baloldal szerkezeti válságából eredő problémákra, azaz a megújulás hiányára és a versengéssel szemben felmerülő együttműködési kényszerre. Mint írják, az Országgyűlésben hat baloldali frakció működik, amivel minden eddiginél töredezettebbé vált az ellenzéki oldal.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Máté Krisztián (MK) Ripost képen: Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke Fotó: Máté Krisztián

A többi ellenzéki pártnak mégis számolnia kell velük, hiszen szeptemberre hatról nyolcra nő azoknak a szervezeteknek a száma, amelyek az egykori szivárványkoa­líciót alkották. A XXI. Század Intézet szerint a baloldal fragmentáltságának mértékét jól jellemzi, hogy az egykori ellenzéki összefogásból létrejött nyolc pártnak tizenegy (társ)elnöke lesz.

– Összességében elmondható, hogy a rendszerellenzéki szerep került szerkezeti válságba, hisz nincs szükség ennyi, ráadásul egymással is versengő baloldali pártra. Mindezek miatt szeptemberben erősödni fog az egymás közti küzdelem, miközben gondolkodniuk kell azon is, hogy milyen együttműködési formában készüljenek a ­2024-es helyhatósági és uniós választásokra. Az önkormányzati voksoláson ugyanis teljes összefogásra lesz szükségük, míg az uniós parlamenti választásokon csak a túlélésükért küzdő kisebb pártoknak lesz érdekük az együttműködés – rögzítette az elemzés.

Borítókép:  Jakab Péter, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András(Fotó: Máté Krisztián)