időjárás 5°C Virgil 2022. november 27.
logo

A dollárbaloldal három hazugságát cáfolta Rákay Philip + videó

Az állam által is támogatott fiatalok összesen két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet nyertek

A diákolimpiák történetének eddigi legjobb magyar szereplése

Szabó Réka Zsuzsanna
2022.09.03. 08:30 2022.09.03. 10:03
A diákolimpiák történetének eddigi legjobb magyar szereplése

Minden eddiginél több, összesen 39 érmet szereztek fiataljaink az idei diákolimpiákon – mondta lapunknak Kisfaludy László, aki szerint a megméretés segítheti a diákokat a későbbi tanulmányaik és a munkájuk során is. Kovács Balázs Csaba fizikából másodszor, Barna-Lázár Anna pedig első magyar lányként biológiából szerzett aranyérmet, a két fiatal elképzelései között pedig az is szerepel, hogy a jövőben kutatóként dolgozzanak.

– A diákolimpiákon jól teljesítő fiatalok azonkívül, hogy dicsőséget szereznek maguknak és Magyarországnak, már fiatalon bekerülnek a nemzetközi tudományos körforgásba, kapcsolatot teremtenek külföldi társaikkal, ami segítséget jelenthet számukra későbbi tanulmányaik és munkájuk során is – hangsúlyozta Kisfaludy László, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára. Kifejtette: a magyar középiskolások 2005 óta vesznek részt a diákolimpiákon, ahol jelenleg kilenc területen – biológia, csillagászat és asztrofizika, filozófia, fizika, földrajz, informatika, kémia, matematika, illetve nyelvészet – mérhetik össze tudásukat. Kitért arra is, hogy az elmúlt két évben a diákolimpiákat online formában tartották, idén azonban már több versenyre személyes jelenlét mellett került sor, így Örményországba, Grúziába, Portugáliába, a Man-szigetre és Indonéziába is elutazhattak a fiatalok. 

Elmondta: 2022-ben a versenyeken minden eddiginél több, összesen 39 érmet szereztek a magyar diákok, akik egyéniben két arany-, tizenöt ezüst- és huszonkét bronzérmet nyertek. – Fiataljaink felkészültségét jól mutatja, hogy például a fizikai diákolimpia csaknem négyszáz fős mezőnyében öt magyar kapott helyet és mindegyikük éremmel tért haza – jelentette ki, hozzátéve, az állam támogatja a versenyzők utazását és a programokon való részvételét.

A fizikai diákolimpiát az eredeti tervek szerint idén Fehéroroszország szervezte volna, de a nemzetközi helyzetre való tekintettel Svájc vállalta át a verseny online formában való lebonyolítását. A magyar csapat tagjai egy arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek. Az ötfős magyar csapatot – amely a feladatokat a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) balatonfüredi tudáscentrumában oldotta meg – Sarkadi Tamás (BME Fizikai Intézet) és Tasnádi Tamás (BME Matematikai Intézet) vezette. 

Az első versenynapon a fizikai diákolimpiák történetében először a versenyzők nem valódi, hanem szimulált kísérleteket végeztek el és értékeltek ki, a második versenynapon pedig elméleti feladatokat kellett megoldaniuk. 

A magyar csapat aranyérmét a tavalyihoz hasonlóan Kovács Balázs Csaba, a hatvani Bajza József Gimnázium végzős tanulója szerezte meg, aki szeptemberben kezdi meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakán. Balázs beszélt arról, hogy hetedikes kora óta nagyon érdekli a fizika minden ága, mert kikövetkeztethetők belőle a természet történései, és benne van a technológiák fejlesztésének lehetősége is. Elmondta, hogy a megméretésre napi három-négy órát készült, a legérdekesebbnek pedig a szimulációs méréseket és a mágneses elméleti feladatot tartotta a versenyen. Azt még nem tudja, hogy kutató vagy mérnök szeretne lenni, de azt sem tartja kizártnak, hogy egyetemen oktasson.

Az idei biológiai diákolimpiát az örményországi Jerevánban tartották, az utazó csapat vezetője Bán Sándor, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanára volt, aki 2010-ben töltötte be először ezt a tisztet. A szaktanár azt mondta: az országos válogató utolsó fordulóját a gimnázium Termosz laboratóriumában tartották, ahová az ország minden részéről érkeztek diákok. 

Ezután alakult ki a négyfős mezőny, akiknek a feladatokat most is a csapatvezetők fordították angolról magyarra – emelte ki. A résztvevők az első versenynapon négy gyakorlati feladatot oldottak meg, amik között voltak állat- és növénytani, bioinformatikai és biokémiai kérdések is, majd a második nap az elméleti rész következett – részletezte. Megerősítette: a diákolimpia lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek arra, hogy fejlesszék a tudásukat és a feladatmegoldó készségeiket, ami később az egyetemi felvételinél is hasznukra válhat.

A csapatot elkísérte a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, Erős-Honti Zsolt is, aki az aranyérmet szerző Barna-Lázár Anna biológiatanára. Az igazgató – aki 2018 óta vesz részt a felkészítéseben – kiemelte, hogy a Fazekas azért szerepel jól évek óta több területen is a nemzetközi versenyeken, mert a diákok számos tanórán kívüli foglalkozáson vehetnek részt. Ezek a tanulók aktív részvételével, műhelymunka-szerűen zajlanak, az elhivatott kollégák pedig a lexikális ismeretek átadása mellett nagy hangsúlyt helyeznek a tudás alkalmazására, az egyes tudományágakhoz kapcsolódó készségek fejlesztésére és a gondolkodás tanítására is – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezáltal a fiatalok maguk jönnek rá a megoldásokra és egymástól is tanulhatnak. 

Barna-Lázár Anna saját bevallása szerint még a feladatok megoldása után sem gondolta, hogy ilyen jó eredményt érhet el, mert több nehéz témakörrel is meg kellett birkóznia, de hálás azért, hogy részt vehetett ezen a versenyen, ugyanis számtalan érdekes ismeretséget kötött. 

Kérdésünkre elmesélte, hogy ebben az évben érettségizik és édesanyjához hasonlóan kutató szeretne lenni. Emellett azzal, hogy a biológiai diákolimpiák történetében ő az első magyar lány, aki aranyérmes lett, példát szeretne mutatni azoknak a lányoknak, akik hozzá hasonlóan érdeklődnek a természettudományok iránt. 

Borítókép: A nemzetközi megméretésen a magyar tanulók az élvonalban szerepeltek (Fotó: IBO)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.