Így úszhatja meg Kovács Béla a fegyházat

Sem az unió intézményei elleni kémkedés, sem az unió kárára elkövetett költségvetési csalás nem létezik az orosz jogban, így nem fogják kiadni hazánknak Kovács Bélát. Főleg nem, ha ráadásul orosz állampolgár is. A jogerős elmarasztaló ítélet ellen az Alkotmánybíróságon keresnek jogorvoslatot, egyfelől az ügy menet közbeni titkosítása, másfelől két uniós okirat miatt.

20200923 MN Budapest Budapest Környéki Törvényszék Kovács Béla politikus KGBéla per Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Jelenleg az ítélet írásba foglalása zajlik, ugyanis írásos ítélet kell ahhoz, hogy kiküldjék Kovácsnak a börtönbehívót. Az igazságügyi Minisztérium az ATV kérdésére azt válaszolta: a bírósági ítélet írásba foglalása és jogerőre emelkedése után a hatóságok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járnak el. Nemzetközi elfogatóparancs kezdeményezésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, kibocsátására a büntetés-végrehajtási bíró jogosult. 

Már a börtönbehívó kézbesítése is gondot okozhat, hiszen hivatalosan nem ismert Kovács Béla moszkvai címe, a magyarországi lakcímén pedig jelenleg nem lakik senki. A Pilisben lévő házába címezhetik a behívót, ám ha nem veszik át, akkor ismét ki kell küldeni, és kétszeri sikertelen kézbesítés után kézbesítettnek tekinthető. 

A nemzetközi körözés alapján az orosz hatóságoknak kell lépnie, ha egyáltalán Oroszországban van Kovács és nem valamelyik közép-ázsiai országban, vagy éppen a Krímben, ahol 2014-ben EP-képviselőként nemzetközi megfigyelő volt az elszakadásról döntő választáson, és mindent rendben talált. Jelenleg azonban háborús térségnek tekinthető. Itt Kovácsot megtalálni reménytelen vállalkozásnak tűnik.

A nagyobb probléma ennél, hogy az oroszok, ha ki akarnák adni, jogilag nem tehetnék meg. 

Egyfelől Kovács egyes hírek szerint orosz állampolgár is, saját állampolgárait pedig nem adja ki Oroszország. Ugyanakkor Fridmann Róbert, az orosz jogban is otthonosan mozgó budapesti ügyvéd kérésünkre fellapozta a vonatkozó orosz paragrafusokat, és nincs benne sem az unió intézményei elleni kémkedés, sem az unió kárára elkövetett költségvetési csalás bűntette. A kiadatási jogon belül létezik ugyanis a kettős inkrimináció intézménye, ami szerint akkor lehet szó kiadatásról, ha az elkövetett cselekmény mindkét országban része a büntető törvénykönyvnek.

Kovács Béla még az első fokú eljárás alatt azt nyilatkozta lapunknak: ha kell, az Alkotmánybíróságra és a strasbourgi emberi jogi bíróságra is elmegy, hogy igazságot szolgáltassanak neki. 

A jogerős ítéletre egyik védője, Szikinger István – aki egyébként alkotmányjogász is – azt mondta lapunknak, hogy az ügy menet közbeni titkosítása sérti védence alaptörvényben biztosított védekezéshez és tisztességes eljáráshoz való jogát. Az ügyvéd szerint érthetetlen, hogy az sem volt mérvadó, amikor az elsőfokú eljárásban elhangzott: az Európai Parlament két okiratot küldött a Budapest Környéki törvényszék megkeresésére, amelyek közül az egyikben megtalálható, hogy Kovács nem férhetett és nem is akart hozzáférni titkos uniós iratokhoz, információkhoz, a másikban pedig azt közölték, hogy Kovács kizárólag az EP-képviselői és EP-tisztségének megfelelő munkát végzett. 

Borítókép: Kovács Béla utolsó vádlotti fotója a Budapest Környéki Törvényszéken készült, azóta nem jött vissza Magyarországra Moszkvából (Fotó: Mirkó István)