Még a hideg tél előtt rohamra készülnek az illegális bevándorlók

Az egész nyugat-balkáni migránsútvonal rendkívül aktívvá vált a közelgő tél előtt, amit az is bizonyít, hogy a hatóságok felderítési adatai szerint egyre többen érkeznek a szerb–magyar határhoz. Boross Zoltán ezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője szerint a műszaki védelem és a szerződéses határvadászok bevetésével az illegális bevándorlók feltorlódnak a zöldhatáron, és inkább kamio­nokban elbújva, határállomásokon keresztül próbálnak elsősorban Németországba jutni.

20211215 roszke hatar migrans MIGRANS ARCAT KI KELL TAKARNI csongrad megye havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

Óriási a nyomás Magyarországon, egyre több az illegális bevándorló a Balkánon

 – nyilatkozta lapunknak Boross Zoltán ezredes, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) nemzetközi bűnözés elleni főosztályának vezetője, aki hozzátette: Romániá­ban és Bulgáriában is a múlt évhez képest kétszeresére növekedett az elfogott határsértők, illetve az embercsempészek száma.
Az ezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig Magyarországon belül elsősorban Ausztria irányába vitték a csempészek a migránsokat, a rendszeres közös magyar–osztrák súlyponti akciók miatt azonban új irányokat keresnek. 

Az M1-es autópálya helyett a csempészek egy része Rétság–Balassagyarmat, illetve Szob–Letkés irányába próbálkozik. Itt, lévén schengeni belső határ, nincs ellenőrzés vagy nem annyira aktív, mint például Ausztria irányába.

Nem csak a nógrádi határszakaszon próbálkoznak átjutni a határon, néhány napja Borsodnádasdon fogtak el illegális bevándorlókat. Ez az új irány Kassa felé vezet.
 

Szlovákia és Csehország is érzékeli ezt a hatalmas nyomást. Éppen ezért kiemelt feladatként kezeltük a szlovák társszervekkel együtt, hogy a magyar–szlovák határon a közös járőrszolgálat feltételeit biztosítsuk. A közös járőrszolgálat aktívan és sikeresen működik

 – fogalmazott az ezredes, aki azt is megjegyezte, hogy ma már minden megye érintett a migrációban, de leginkább Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye az, ahol a legtöbb elfogás történik.
Az elfogások egy részét az NNI információi alapján hajtják végre, ám az is előfordul, hogy egy közlekedési balesetnél derül ki, hogy migránsok, illetve embercsempészek jártak pórul.

Rendkívüli esetek

– Idén eddig 284 rendkívüli eset történt, ebből 193 esetben volt menekülés baleset nélkül, 66 esetben a menekülés balesettel végződött, míg 25 alkalommal sima balesetről derült ki, hogy embercsempészek, migránsok érintettek. Sajnos a rendkívüli események száma – ugyanúgy, ahogy a határ mellett az agresszió – is emelkedő tendenciát mutat. Nemcsak nálunk tapasztalható mindez, hanem egész Európában. Az uniós tagországok mind beszámolnak erről – fejtette ki Boross Zoltán.

Az ezredes elmondta, hogy az illegális bevándorlókat fuvarozó sofőrök általában nem tudják, hogy pontosan hol kell a déli határ közelében felvenni a migránsokat és milyen úton kell szállítani őket. A konspiráció – mivel megszűnt a telefonos, élőbeszédes kapcsolattartás – internetes felületen, apránként zajlik, így kapják meg a szállítók az embercsempészbandák irányítóitól a koordinátákat útrészenként tagolva, menet közben.

 Gyakran előfutó is halad a szállító előtt, aki jelzi a mögötte haladónak, ha rendőri ellenőrzésbe botlik. Menet közben többször is rendszámot cserélnek, ezáltal még jobban elfedve a csempészetet.

Az embercsempészek a közösségi médiában hirdetik magukat, szolgáltatásukat és különböző kedvezményeket is adnak. Van már például nagycsaládos kedvezmény, a 15 év alatti gyerekeket ingyen szállítják. Elfogás esetén pedig azonnali készpénz-visszafizetési garanciát is vállalnak a bűnözői csoportok

 – osztott meg pár érdekes részletet Boross Zoltán.

Tanyák, fegyverek, létrák

A szerb oldalon mindennapos, hogy a várakozó migránsok elfoglalnak tanyákat és lakásokat. A Vajdaságban, a határ mentén élők félnek és csoportokba szerveződnek, hogy megvédjék a családjukat és magukat az embercsempészektől, a migránsoktól, és az akár fegyveres összecsapássá is fajulhat. A határ mellett egyébként is élesedik a helyzet az embercsempészbandák között; amint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, sorozatosak a bandák közötti fegyveres összecsapások, leszámolások.
 

A magyar hatóságok információi szerint a területfelosztás után az egyes bandák most a megszerzett területek védelmét szervezik meg. Az agresszívabb bűnözői csoportok a migránsokat is terrorizálják, pénzt vesznek el tőlük, verik, és azután dobják át őket magyar területre. 

A bandák fegyvereket szereztek be, és nem riadnak vissza attól sem, hogy ezeket a fegyvereket nyíltan mutogassák a határt védő magyar katonáknak, rendőröknek. A szerb rendőrök tájékoztatása szerint a pisztolyok mellett gépkarabélyuk is van, de macheték, fejszék, kardok, csapágygolyós csúzlik, minden olyan eszköz megtalálható náluk, ami alkalmas arra, hogy valakiben kárt tegyen.

Annak hírére, hogy Magyarország megemeli a műszaki kerítést egy méterrel, megjelentek az 5,2 méteres alumíniumlétrák, amivel le tudják küzdeni a magasított kerítést is

 – osztott meg egy újabb információt a főosztályvezető, aki úgy értesült, akkora a létrahiány a Vajdaságban, hogy Belgrádból hozatják taxikkal a hosszabb létrákat.

Mindenféle náció

Származási helyük alapján a migránsok között továbbra is a szírek vezetik a listát, akik a török hatóságok vélt keményebb fellépése miatti félelem ­miatt indulnak útnak, nem akarnak hazatérni a menekülttáborokból. Afgánok is egyre nagyobb arányban jönnek, és már Indiából is érkeznek növekvő számban illegális bevándorlók. Az ezredes arra is felhívta a figyelmet, hogy megjelentek a migránsok között a törökországi kurdok, és ami aggasztó, a török embercsempészek.

Az embercsempész-szervezeteket marokkóiak, valamint afgánok, szírek uralják

 – mondta Boross Zoltán, hozzátéve, hogy az említett szállítók azonban szinte a világ minden részéről jönnek a könnyű pénz reményében.

Az embercsempészet mintegy hatvan százaléka személygépjárművek, mikrobuszok, illetve nagy, egyterű gépjárművek használatával zajlik. A második leggyakoribb módszer a kamionba való elbújás. Az elmúlt időszakban azonban több esetben is autóbusszal próbáltak embereket Nyugatra juttatni. Buszt vásároltak az embercsempészek és szerb sofőrt vagy éppen egy migránst ültettek a volán mögé, aminek szintén megvan az oka.

Idén eddig 1305 embercsempészt fogtunk el, ami meghaladja a 2015-ös teljes évi elfogást. Az elfogott csempészek több mint 15 ezer migránst szállítottak. A szállított migránsok száma általában 10–35 között változik. Az elfogások nagy száma miatt nincs elegendő szállítójuk az embercsempészeknek. Ezért fordul elő, hogy az átdobandó migránsokból ültetnek be valakit sofőrnek. Ugyanakkor a szállítókat közösségi oldalakon szervezik be, álláshirdetést tesznek közzé

 – fejtette ki a főosztályvezető, aki szerint nemcsak azoknak a szír elkövetőknek a száma növekszik, akik Németországból jönnek ide, ahol tartózkodási engedélyük van, hanem az adott migránscsoportból kijelölt szállítók száma is nő, ezért sokszor nehéz megállapítani, hogy ki volt a sofőr. Azonban ha még azonosítja is a hatóság a migráns szállítót, ő, ha akarna se tudna semmit a szervezetről vallani, hiszen semmilyen ismerete nincs róluk. 

– Megkapja a munkatelefont, és megkapja rá a koordinátákat, hogy a határ túloldalán hol találja a járművet, amivel továbbmennek. Semmi mást – jegyezte meg az ezredes.

Mellékutakon járnak

Az elfogások fő területe még mindig az autópályák, de az embercsempészek egyre gyakrabban alsóbb rendű utakat, nem ritkán földutakat keresnek. 

Idén eddig 325 különböző helyszínen volt elfogás, így az ellenőrzést nem elég egy-egy fő közlekedési útvonalra megszervezni, hanem váratlan jelleggel meg kell jelenni a szóba jöhető alsóbb rendű utakon is.

– A szerb–magyar határon a nyári időszakban az a jellemző, hogy átlétráztatják a kerítésen a migránsokat, majd öt-hat kilométert gyalogolnak – főleg az 55-ös főúthoz –, ahol felveszik őket a szállítók. 

Az ősz közeledtével megindult azoknak a búvóhelyeknek a tudatos keresése, ahol meg tudnak húzódni akár napokra. Keresik az elhagyott tanyákat, fóliasátrakat, elhagyott épületeket a települések szélén, ahol várakozni tudnak

 – mondta a főosztályvezető, aki egy környezetvédelmi szempontból aggályos jelenségről is beszámolt. 

Tucatjával állnak a lerobbant csempészjárművek főleg Ásotthalom környékén az út szélén, az erdőben vagy egy-egy tanya végé­ben. Szép lassan minden mozdítható alkatrészt leszerelnek róluk, a többi ott marad. Óriási kiadást jelent az érintett önkormányzatok számára az elszállításuk, ami már csak a környezet megóvása miatt is elengedhetetlen

 – jegyezte meg.
A második leggyakoribb csempészjármű a kamion. A megbújásos módszer a román–magyar határra a leginkább jellemző, ezért is erősítették meg Nagylakon és Csanádpalotán a jármű ellenőrzést.
– A szervezők, akik a román menekülttáborokban vagy a közelében élnek, kamionosokat keresnek meg, és vagy megbeszélik velük és a kamionos elvállalja – ők zömmel román, bolgár, török sofőrök –, vagy a pihenőhelyen felvágják a ponyvát, elbújnak a migránsok és visszarakják a plombát is, a kamionos nem is tudja, kiket szállít – tette hozzá Boross Zoltán, aki arról a gyakorlatról is beszámolt, hogy 

a zöldhatárról a migránsok begyalogolnak valamelyik közeli vasútállomásra, és vonattal Budapestre, főleg a Nyugati pályaudvarra utaznak, ahol már várja őket valaki, aki megveszi nekik a vonatjegyet, és a szobi vonalon mennek tovább Szlovákia–Csehország–Németország felé.

Nemzetközi együttműködés

Boross Zoltán arról is beszámolt, hogy tavaly december óta török rendőrök is segítik a magyar–román határon az ellenőrzést. 

Nagyon hatékonyak a török kamionok ellenőrzésekor. A török rendőr „török szemmel” keresi a kockázati tényezőket, már a rendszám is sokat elárul számára. Ez kábítószer-felderítésben is hasznos lehet – jegyezte meg a főosztályvezető, aki kiemelte a német társszervek szerepét is, ugyanis a migránsok célja elsősorban Németország. 

– A német hatóságok a vezetői annak az Europol-projektnek, amely a kamionokban való megbújásra vonatkozik, és amely projektnek Magyarország is tagja Szlovákia és Csehország mellett. Az együttműködés azért is fontos, mert közeleg a tél, és a nagy hideg előtt minden, a balkáni útvonalon várakozó migráns Németországba akar jutni, ezért tömegek torlódnak fel a magyar határon – hívta fel a figyelmet Boross Zoltán, aki szerint a határvadászokkal megerősített határvédelem következtében várhatóan a határállomásokon csapódik majd le a migráció.

Borítókép: A gyalogos határsértők még az előtt lebuktak, hogy gépjárműre vagy vonatra szállhattak volna (Fotó: Havran Zoltán)