A megújult felvételi rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, így az Oktatási Hivatal központi koordinációját, a hat jelentkezési helyet, valamint a tanulmányi és az érettségi eredmények fontos szerepét. Ugyanakkor számos ponton megerősíti a felsőoktatási intézmények döntési lehetőségeit – írta a KIM.
Kiemelték: a felsőoktatási intézmények döntési szabadságot kapnak abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, továbbá a felvételi minimumpontokról.
A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért. A 300 érettségi pontból 100 pont a magyar, matematika, történelem, idegen nyelv valamint egy, az intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy, míg 200 pont szintén az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye.
A tájékoztatás szerit a felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak egy bővebb körét határozza meg képzési területenként és szintenként, amelyből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pont számításához az elvárt érettségi vizsgatárgyak körét, és dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát.
A közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatósága érdekében a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének 2/3-a, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.
Részletezték: az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból.
Természetesen a továbbiakban is lehetőség van többek között az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért többletpontban részesülni. Ezeken túlmenően az intézmény szabadsága eldönteni azt is, hogy ebben a kategóriában az adott képzés sajátosságából fakadóan mit vesz figyelembe.
Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy azok a jó gyakorlatok, amelyek a hallgatóknak kedvezőek voltak – a többi között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele – a jövőben is megmaradnak.
Ráadásul a felsőoktatásba történő bejutás könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végző vagy diplomával még nem rendelkezők számára.
A képzésüket 2024 szeptemberében kezdők már az új szabályok szerint kerülhetnek be a felsőoktatásba. A jelentkezők számára előnyösebb változások esetében azonban nem szükséges a két év felkészülési idő, így már a 2023-as általános felvételi eljárás során is lehetőség van arra, hogy az intézmények úgy döntsenek, hogy egyes szakoknál középszintű érettségi vizsgát írnak elő, vagy csökkentik az eddigi központilag meghatározott minimumpontokat.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kiss Zoltán)
