időjárás 3°C Taksony 2022. november 29.
logo

Nem kell erkölcstan a Momentum elnöke szerint

Kreft-Horváth Márk
2022.09.03. 06:55
Nem kell erkölcstan a Momentum elnöke szerint

Eltörölné a hit- és erkölcstanoktatást az iskolákban a Momentum elnöke, holott a tantárgy – állításával szemben – nem is kötelező, hiszen helyette etika tárgy is választható. Gelencsér Ferenc mindezek kiiktatásával informatikát és közgazdaságtant oktatna „egészen apró kortól kezdve”.

Tanévkezdés alkalmából posztolt csütörtökön közösségi oldalára a Momentum elnöke. Gelencsér Ferenc azt írta, szeretett iskolába járni, és zseniális tanárai voltak, bár emlékei szerint sokszor mondták, hogy nincsenek megfizetve, nehéz megélniük. A 32 éves országgyűlési képviselő egyébként pont 2011-ben kezdte az egyetemet, iskolás éveit a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején töltötte. Gelencsér el is ismeri, hogy a tanárok helyzete nem volt egyszerű akkoriban.

Posztja második felében azonban kifejti, hogy most is nehéz tanárnak lenni. Érvelése szerint Magyarországon „a politika folyamatosan a jelent akarja uralni. Pedig a jövőbe kell fektetnünk, ha meg akarunk maradni. Ha nem összeszerelő üzemként akarunk funkcionálni a XXI. században” – írta bejegyzésében.

– A robotika világában, ahol szépen lassan, az algoritmusok kihívásokat fognak jelenteni a munkaerőpiacon, nem kötelező hittanra és erkölcstanra van szüksége a nebulóknak, hanem informatikára és közgazdaságtanra egészen apró kortól kezdve – fogalmazta meg javaslatait a Momentum elnöke, aki ezzel egy korai momentumos javaslatot is újramelegített, amely szerint kiborggá kellene válnunk, hogy más bolygón élhessünk.

A Momentum elnöke pár napja kinevezte magát államférfinak, ma pedig bejelentette, hogy eltörölné az erkölcstan és a hittan oktatását az iskolákban

– reagált az ötletre Rétvári Bence.

– Önbizalomban nincs hiány, elvi alapokban annál inkább – tette hozzá az államtitkár Gelencsérre utalva.

A Nemzeti alaptanterv szerint egyébként „az erkölcsi nevelés fő célja a tanuló erkölcsi érzületének és erkölcsi gondolkodásának fejlesztése, a tanuló segítése a társas szabályok, a viselkedésminták azonosításában és saját alakuló értékrendjének tudatosításában.” – Az egyént és a közösségeket érintő etikai elvek és az ezekből következő kérdések felismerése az árnyalt, a másik ember vagy csoport szempontjait is megértő gondolkodást fejleszti – fogalmaznak az alaptantervben.

A diákok és szüleik jelenleg egyébként választhatnak, hogy etikára vagy hit- és erkölcstanoktatásra íratják be a gyerekeiket.

Gelencsér Ferenc posztja alatt egy kommentben egyébként pont a választás szabadságát követelte az oktatási rendszerben.

Szabó Balázs, gospelzenész arra hívta fel ugyanis a figyelmét, hogy „8 éve zajlik az oktatási intézményekben egyfajta iskolamisszió”, ami alatt ő maga is megbizonyosodott arról, „mennyire fontos a lélek ápolása is, és ehhez a legjobb alap éppen a hittan és a Szentírás”.

A politikus erre válaszolva vallott arról, hogy ő maga saját elhatározásából öt éven keresztül járt hittanórára, a ma iskolába járó gyerekek viszont szerinte nem választhatnak. Etika- vagy erkölcstanórákra valóban nem járhatott a Momentum elnöke, ezt a tantárgyat ugyanis 2012-től vezette be az iskolákban a második Orbán-kormány.

Borítókép: A 32 éves politikus etika helyett több informatikát javasol (Fotó: Teknős Miklós)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.