Semjén Zsolt: A nemzetiségi lét érték, amelyet a magyar kormány támogat

A miniszterelnök-helyettes szerint az őshonos magyar nemzetiségek olyan értékeket képviselnek, amelyet senki más nem tud adni.

Népszámlálás - Tájékoztató az Országházban Fotó: Szigetváry Zsolt

A magyarországi szlovákságról szólva Semjén Zsolt kijelentette: az fontos részét képezi az egyetemes szlovákságnak és az egyetemes magyar nemzetnek is, és számos olyan értéket hordoz, amelyet rajta kívül sem Szlovákia, sem Magyarország nem tudna felmutatni. Ráadásul 

a magyarországi szlovákság fontos szerepet játszik abban, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok is minél szorosabbak legyenek.

 A miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a visegrádi országok (V4) együttműködése minél szorosabb legyen, mivel ez teszi lehetővé az értékeink és az érdekeink hatékony képviseletét. A miniszterelnök-helyettes a kormány nemzetiségeket támogató intézkedéseire is kitért, kiemelve: az alaptörvényt úgy módosították, hogy elismerték az őshonos nemzetiségeket államalkotó tényezőként, teljes mértékben megvalósult a háromszintű önkormányzatiság, és bevezették a parlamenti szószólók intézményét is. Ezenfelül ötszörösére emelték a nemzetiségek költségvetési támogatását, és azon intézmények tulajdonjogát, amelyeket a nemzetiségi önkormányzatok működtetnek, átadták a nemzetiségi fenntartóknak.

 A KDNP elnöke ugyanakkor 

a legfontosabb projektként a budapesti Rákóczi útra tervezett szlovák központot említette, amelynek köszönhetően a magyarországi szlovákság saját történelmi helyén – az egykori pesti szlovák evangélikus templom épületében – XXI. századi körülmények között tudja a nemzetiségi életét folytatni.

Semjén Zsolt beszédét követően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője a népszámláláson való részvétel jelentőségéről beszélt. Kovács Marcell szerint 

a nemzetiségeknél különösen fontosak a népszámláláson kapott az adatok, hiszen közvetlen jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk: a népszámlálási adatokat tekintik mérvadónak a települési nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához, valamint nyelvhasználati jogok is függnek tőle. 

Emellett a népszámláláson kapott adatok törvények alapját képezik, valamint ezek alapján írják majd ki a következő nemzetiségi választásokat is

A KSH munkatársa jelezte azt is, hogy a nagy világnyelvek mellett az őshonos nemzetiségek nyelvén is elérhetők lesznek a kérdőívek, és négy kérdés – melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, van-e másik nemzetiséghez kötődése, mi az anyanyelve és családi, baráti körben milyen nyelvet használ – vonatkozik majd a nemzetiségi kötődésre. Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes – tette hozzá.

Mint ismert, idén októberben tíz év után újra összeírják a magyar társadalom adatait. Az idei népszámlálásban első körben mindenki önállóan, az interneten adhatja meg az adatokat a lakóhelyén élőkről. Amelyik háztartásból nem töltötték ki online a kérdőívet, azokat számlálóbiztosok keresik fel. A népszámlálásban való részvétel törvényi kötelezettség, és akár közigazgatási bírság is járhat a kimaradásért. Aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesíti, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

Borítókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)