A KDNP elnöke ugyanakkor
a legfontosabb projektként a budapesti Rákóczi útra tervezett szlovák központot említette, amelynek köszönhetően a magyarországi szlovákság saját történelmi helyén – az egykori pesti szlovák evangélikus templom épületében – XXI. századi körülmények között tudja a nemzetiségi életét folytatni.
Semjén Zsolt beszédét követően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője a népszámláláson való részvétel jelentőségéről beszélt. Kovács Marcell szerint
a nemzetiségeknél különösen fontosak a népszámláláson kapott az adatok, hiszen közvetlen jogkövetkezmény kapcsolódik hozzájuk: a népszámlálási adatokat tekintik mérvadónak a települési nemzetiségi önkormányzatok megalakulásához, valamint nyelvhasználati jogok is függnek tőle.
Emellett a népszámláláson kapott adatok törvények alapját képezik, valamint ezek alapján írják majd ki a következő nemzetiségi választásokat is
A KSH munkatársa jelezte azt is, hogy a nagy világnyelvek mellett az őshonos nemzetiségek nyelvén is elérhetők lesznek a kérdőívek, és négy kérdés – melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, van-e másik nemzetiséghez kötődése, mi az anyanyelve és családi, baráti körben milyen nyelvet használ – vonatkozik majd a nemzetiségi kötődésre. Ezekre a kérdésekre a válaszadás önkéntes – tette hozzá.
Mint ismert, idén októberben tíz év után újra összeírják a magyar társadalom adatait. Az idei népszámlálásban első körben mindenki önállóan, az interneten adhatja meg az adatokat a lakóhelyén élőkről. Amelyik háztartásból nem töltötték ki online a kérdőívet, azokat számlálóbiztosok keresik fel. A népszámlálásban való részvétel törvényi kötelezettség, és akár közigazgatási bírság is járhat a kimaradásért. Aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesíti, kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
Borítókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ritter Imre, az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)