Vegytiszta rasszizmussal kommentálta közösségi oldalán Szarvas Koppány Bendegúz, hogy az indiai származású egykori pénzügyminiszter, Rishi Sunak vette át a múlt héten lemondott brit miniszterelnök, Liz Truss posztját.
Rishi Sunak miniszterelnöksége nekem úgy tűnik, mintha egy cigány Bokros Lajos + Lázár János kombináció kapná Bajnai Gordon 2009-es szerepét
– írta a DK-ból a Momentumba igazoló politikus, utóbbi önkormányzati képviselője.
Szarvas nem mellesleg korábban azzal szerzett kétes hírnevet, hogy a fideszes politikusokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, „megdolgoznak a fiúk a lámpavasért”.
Az örökké toleranciáról, befogadásról, antirasszizmusról szónokló baloldal, élén a Momentummal most persze hallgat Szarvas Koppány Bendegúz botrányos bejegyzéséről, ami valójában nem csoda az elmúlt évek tapasztalatai tükrében.
A Momentumnál maradva: 2018-ban került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyen a párt pécsi elnöke Izrael, a zsidók és a melegek ellen is beszélt. Nemes Balázs a felvételen egyebek mellett azt fejtegette, hogy a „buzik” megdobálása bőven belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Bár utcakővel „picikét durvának” tartott egy ilyen akciót, az ételmaradékos lehetőségben már semmi kivetnivalót nem látott. Nemes Balázs kijelentette azt is, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus, de igény lenne rá.
Az extrém cionizmus emberellenes, nem véletlenül számított büntetendőnek az ENSZ szerint. Aztán visszavonták, csak nem a zsidó lobbi miatt?
– vetette fel a Momentum pécsi elnöke.
De az önmagát a legeurópaibb pártként emlegető DK-ban is komoly hagyománya van, ugyanakkor semmiféle következménye nincs a rasszista, antiszemita beszédnek.
Vágó István pár éve Köves Slomóra utalva azt írta közösségi oldalán, „nehezen viselem a kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát, nem hatnak meg szertartásaik, és semmi közösséget nem érzek velük. És nem is akarok”. Két éve az ugyancsak Gyurcsány-párti XI. kerületi polgármester pedig Adolf Hitler munkásságát dicsérte az újbudai képviselő-testületi ülésen. „1936-ban vagy 1937-ben a Time magazin Hitlert az év emberének választotta. Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Németország emelkedését hozta, méghozzá látványosan a világgazdasági válság után. Aztán, ami utána történt, az már nem igazán fért ebbe a képbe bele” – mondta László Imre, aki később közleményben magyarázkodott szavaiért.
A DK-s gyűlöletbeszéd rekordját azonban Niedermüller Péter, a párt alelnöke, Erzsébetváros polgármestere tartja, aki „rémisztő képződményeknek” nevezte a fehér, heteró, keresztény embereket.
Hogyha megnézzük azt, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, ugye fölsoroltuk: a nem-magyarok, a mások, a migránsok, a romák, a nem tudom én mik, akkor ott marad egy rémisztő képződmény középen, ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük. Ez a családelképzelés. Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből, mondom csöndesen nektek
– fogalmazott az ATV-ben Niedermüller, aki később nemhogy bocsánatot nem kért szavaiért, hanem büszkén vállalta azokat.
Annak, hogy a baloldal szemet huny a rasszista, antiszemita gondolkodás és beszédmód felett, az immár Gyurcsány Ferenc egyik tagozataként vegetáló Jobbik az iskolapéldája. A pártból azóta kilépő Bíró László neve akkor vált országosan ismertté, amikor 2020 októberében a baloldal közös jelöltjeként indult a Borsod-Abaúj-Zemplén megye hatos számú választókörzetében tartott időközi országgyűlési voksoláson. Kiderült azonban, hogy Bíró korábban durva antiszemita kirohanásokat tett, Budapestet például „Judapestnek”, míg az izraeli turistákat „tetűcsúszdásoknak” nevezte.
Mindezek ellenére Bírótól nemhogy elhatárolódtak, hanem inkább kampányoltak mellette olyan baloldali politikusok, mint Kunhalmi Ágnes vagy Karácsony Gergely – az már csak a hab a tortán, hogy sikertelenül.
Az EP-képviselő Gyöngyösi Mártont pedig úgy választották nyáron a Jobbik elnökévé, hogy 2012-ben a zsidók listázását sürgette az Országgyűlés falai között.
Itt lenne az ideje annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak
– mondta Gyöngyösi.
