A Covid velünk marad – Van okunk az aggodalomra?

A koronavírus ugyan nem tűnt el, de csökkent a súlyos megbetegedést okozó jellege, és – az influenzához hasonlóan – a szezonalitás kezdte el jellemezni. A szakemberek azonban Európa-szerte arra kérik az idős és veszélyeztetett lakosokat, hogy vegyék fel az emlékeztető oltásokat. A járvány ugyanis köztünk marad még egy ideig, a Covid omikron változata után más, újabb mutánsok is megjelennek.

20210206 Miskolc fotó: Vajda János VJ Észak-Magyarország A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájával oltják a legidősebb korcsoportot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton. Fotó: Vajda János

Milyen Covid elleni intézkedések vannak érvényben Magyarországon?

A járványügyi korlátozások többségét hazánkban már márciusban megszüntették. Ennek megfelelően – az egészségügyi intézmények kivételével – március elejétől megszűnt a maszkviselési kötelezettség, kivezetésre került a védettségi igazolvány használatára vonatkozó szabályozás, illetve a munkáltatók lehetősége a koronavírus elleni oltás felvételének elrendeléséről munkavállalóik körében. Mindemellett megszűntek a Covid–19 járvány miatt bevezetett beutazási korlátozások is. Ennek értelmében közúton, vasúton, vízi és légi úton – állampolgárságtól és a koronavírus elleni védettségtől függetlenül – járványügyi korlátozás nélkül be lehet lépni Magyarország területére.

Az egészségügyi és szociális intézményekben enyhültek a látogatás feltételei, a látogatóknak azonban kötelező a maszk viselése a kórház és a szociális intézmények egész területén. A kórházakban a betegekhez naponta legfeljebb két látogató érkezhet, a Covid-fertőzöttek ellátását végző osztályokon viszont továbbra sem engedélyezett a látogatás. 

A járványügyi adatok komolyabb aggodalomra továbbra sem adnak okot, így a kormány jelenleg nem tartja szükségesnek a Covid elleni intézkedések szigorítását. Hasonló véleményen vannak a járványügyi szakemberek is, mondván a koronavírus egy influenzaszintű megbetegedéssé alakult át. Egy nemrégiben megtartott konferencián, amelynek központi témája a Covid–19 volt, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora megerősítette: a koronavírus szezonális náthává fog szelídülni. Az őszi–téli járványidőszak kapcsán pedig úgy fogalmazott:

Jelentős kórházi megterhelést okozó járvány ezúttal nem alakulhat ki.

Merkely Bélához hasonlóan a Magyar Nemzetnek adott interjúban Wikonkál Norbert is a járvány gyengüléséről beszélt. A Honvédkórház főigazgatója szerint, bár úgy tűnik, hogy a Covid mostantól velünk fog maradni, a fertőzőképesség erősödése mellett a súlyos betegséget okozó jellege csökkenni fog, és vélhetően – az influenzához hasonlóan – egyfajta szezonalitás fogja jellemezni.

Ettől függetlenül azonban a fertőzésnek komolyabban kitettek számára kifejezetten ajánlott az új típusú – immár hazánkban is igényelhető – bivalens vakcinák beadása.

Az eredeti vuhani vírustörzs és az omikron BA.1 alvariáns ellen is hatásos Pfizer-oltóanyagokból az uniós vakcinabeszerzés részeként összesen 9,5 millió adag került beszerzésre. Ebből várhatóan még idén újabb hárommillió adag, 2023-ra pedig 6,5 millió adag – ebből 1,5 millió a gyermekek oltásához való – Pfizer-vakcina érkezik hazánkba. 

A vakcinákat – amelyek csak azoknak adhatók be, akik két alapoltással rendelkeznek  – a megyei és a kijelölt fővárosi kórházak oltópontjain időpontfoglalással, illetve a pénteki oltási napokon időpontfoglalás nélkül is igényelni lehet.

Milyen Covid elleni intézkedések vannak érvényben Európában?

– A globális új megbetegedések október második hetében hat, míg az elsőben tíz százalékkal csökkentek a megelőző héthez viszonyítva – áll a Egészségügyi Világszervezet (WHO) október közepi koronavírus-járványról szóló gyorsjelentésében. Ez a közép-európai régiónkban többé-kevésbé hasonlóan alakult, a hónap közepétől pedig már mindenhol néhány százra csökkent a napi új megbetegedések hétnapos mozgóátlaga az Ourworldindata.org adatai szerint.

Hazánkhoz hasonlóan, térségünkben nemcsak az esetszámok, hanem a Covid-szabályok is hasonlók – amennyiben nem egy magas koronavírussal fertőzött térségből érkezik valaki, mint Afrika vagy Ázsia egyes részei. A szomszédos országokban tapasztalható enyhe Covid elleni intézkedések miatt – Ukrajna kivételével, ahova a háború miatt a magyar konzuli szolgálat nem javasolja a belépést – jelenleg mindenféle regisztráció, koronavírus elleni oltási igazolvány felmutatása vagy kötelező PCR-tesztelés nélkül be lehet lépni, illetve mindenféle szolgáltatást korlátozások nélkül igénybe lehet venni.

Védőmaszkos utas a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren 2020. május 21-én. Meddig marad velünk a Covid? Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Magyarországhoz hasonlóan a szomszédos országokban – illetve Lengyelországban és Csehországban – is megkövetelik a maszk – legtöbb esetben az FFP2-es típusú – használatát az egészségügyi és szociális intézményekben, így a kórházakban, vagy idősotthonokban is. 

Ezen fokozott figyelmet igénylő intézmények mellett, Ausztriában például a bécsi tömegközlekedési eszközökön is kötelező az arcmaszk viselése. 

Nyugati szomszédunknál a karanténkötelezettség azonban már lazább, pozitív koronavírusteszt esetén a tünetmentes fertőzöttek FFP2-es maszkban akár dolgozni is elmehetnek. A tömegközlekedésen (és zárt terekben) kialakított szigor Szlovéniában, Szerbiában, Horvátországban és Romániában csupán ajánlás. Utóbbiban azonban ez szélesebb, Bukarest ugyanis ötéves kor felett minden bel- és kültéren javasolja az orr és száj eltakarását.

A korábbi esetszámokhoz képest mostanra lényegesen lecsökkentek a koronavírus-megbetegedések. Ennek ellenére, a szakemberek szerint a vírust nem felejthetjük el teljesen Európában. – A kórházakban egyre több és több a beteg, igaz, nem az intenzív osztályokon – fogalmazott nemrégiben a brüsszeli Politico hírportálnak Peter Piot, a londoni higiéniai és trópusi gyógyászati kutatóegyetem korábbi vezetője. A szakember szerint a legnagyobb problémát a veszélyeztetett kategóriába tartozók oltásának „elhalványodása” adja. 

A lap példaként említi, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint a hatvan év felettiek kevesebb, mint húsz százaléka rendelkezik a második emlékeztető oltással. Éppen ezért mások mellett Németországban már kilátásba helyezték a kötelező beltéri maszkviselés visszaállítását is.

Jelenleg a nyolcadik hullámban vagyunk, a számok pedig csak felfelé mutatnak

 – nyilatkozta a franciaországi helyzetről Brigitte Autran, a francia kormány oltási-tervezési tanácsának tagja.

Noha az ECDC adatai szerint Magyarországon a második emlékeztető oltást a hatvan év felettiek 11 százaléka felvette – amely Ausztria után a második legjobb a térségben – elmarad a német 30, vagy az ír 58 százalékos aránytól. 

A szakemberek szerint fontos, hogy a koronavírus tekintetében legveszélyeztetettebbek hazánkban is minél inkább védettek legyenek az ugyan meggyengült, de még mindig odafigyelést igénylő koronavírus-mutációk ellen.

Borítókép: A Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinájával oltják a legidősebb korcsoportot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban kialakított oltóponton (Fotó: Észak-Magyarország/Vajda János)