– Nagy valószínűséggel afgán embercsempészek nyitottak tüzet egymásra a határ mentén, ugyanúgy, ahogy néhány hónappal ezelőtt is – nyilatkozta lapunknak Marsai Viktor arról, hogy múlt pénteken ismét lövöldöztek a migránsok a Makkhetes-erdőben Szabadka mellett.
A Migrációkutató Intézet igazgatójának ismertetése szerint a terület-ellenőrzési vita miatt lobbanhatott lángra a konfliktus az embercsempészek között.
Felosztották a területeket
– Szervezett bűnözői csoportok professzionálisan felosztották egymás között a területeket, ez alapján szervezik a transzportokat a határhoz. Az embercsempész csoportok közötti súrlódásoknak pedig gyakran erőszak a vége.
Ha valahol egyszerűbbnek tűnik az átjutás a kerítés mentén, mindenki oda próbál menni, s óhatatlan, hogy ebből összetűzések származnak
– magyarázta Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Marsai Viktor a migránsok fegyvereivel kapcsolatban kifejtette, a Nyugat-Balkánon ma sem nehéz fegyverhez jutni, hiszen a háborúból rengeteg fegyver maradt hátra és kering a térségben. Hozzátette, a szervezett bűnözői csoportoknál eleve ott voltak, vannak a fegyverek, így ezeknek az előbukkanásában semmi meglepő nincs.
Afgán embercsempészek?
– Nagyon sokszor látjuk, hogy az illegális migránsok közül sokakat beszerveznek a helyi szervezett bűnözői csoportok. Jobban tudnak kommunikálni a migránsokkal, mint a helyiek, ismerik a szokásaikat, a nyelvüket. Kvázi alvállalkozóként csatlakoznak a balkáni vagy éppen magyar szervezett bűnözői csoportokhoz – válaszolt arra a kérdésünkre, miként kerülnek afgán embercsempészek a magyar–szerb határra. Marsai Viktor kifejtette,
sok esetben nem kifejezetten a másik fél megölése, megsebesítése a cél, hanem sokkal inkább a megfélemlítés.
Mint mondta, először a figyelmeztetés szokott megérkezni egy-egy rivális csoporthoz. A figyelmeztetés után már fizikailag bántalmazzák a bevándorlókat vagy a rivális embercsempészeket. – Ezt követően kerülnek csak elő a fegyverek. Ez a végső eszköz. Nem azért, mert nem akarnak bántani senkit, hanem mert ezekből hír lesz, ezekből rendőrségi akció lesz. A csempészeknek ez nem érdekük – magyarázta.
Osztrák–szerb–magyar érdek
A Migrációkutató Intézet igazgatóját a mai szerb–osztrák–magyar csúcsról is kérdeztük, aki elmondta, nem a lövöldözések, hanem a számok növekedése miatt ültek össze a vezetők. – Ebben az évben majdnem megduplázódott az érkezők száma a tavalyi évhez képest Ausztriában.
A szerb elnök pedig kijelentette, nem szeretné, ha Szerbia a migránsok parkolóháza lenne. A magyar határ déli védelme a szerbeknek nem érdekük, mert náluk torlódnak fel az illegális bevándorlók. Emiatt a védelmi vonalat délebbre akarják tolni, Szerbia déli határát szeretnék megerősíteni. Ez a szerbeknek is érdekük – részletezte. Marsai Viktor elmondta, további problémákat vet fel, hogy több olyan ország is van, amelyek állampolgárai vízummentesen utazhatnak be Szerbiába. Erre nem megoldás a déli határ megerősítése, erre is megoldást kell találni. Emellett közös járőrözésről, mélységi ellenőrzésekről is tárgyalhattak a csúcson az oktató szerint, amelyekből konkrét intézkedéseket is láthatunk szerinte a következő hónapok során.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
