Közelebb kerülhet a megegyezés Brüsszellel

Az Országgyűlés a következő napokban szavaz az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról. Mint ismert, Brüsszel jogállamisági hiányosságokra hivatkozva visszatartja a hazánknak járó háromezer-milliárd forintnyi uniós támogatást, ám a módosítások elfogadásával Magyarország közelebb kerülhet ehhez az összeghez. Emellett a héten megkezdődik a veszélyhelyzet módosításának a parlamenti vitája, ami egy időbeli korláttal egészíti ki az eddigi szabályozást.

Brüsszel, 2022. augusztus 5. Az Európai Unió zászlói lengenek egy épület elõtt Brüsszel európai negyedében 2022. augusztus 5-én. Augusztusban az európai uniós intézmények a nyári szünet miatt zárva tartanak. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

A héten három napon keresztül folytatja munkáját az Országgyűlés, a középpontban pedig az Európai Unióval szükséges megegyezéshez szükséges törvényjavaslatok zárószavazása, valamint a veszélyhelyzeti törvény módosítása lesz. Mint ismert, a múlt héten kezdődött a parlament őszi ülésszaka, a Ház pedig elfogadta az Országgyűlés munkarendjét. A képviselők döntöttek arról, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében együttes általános vitában, sürgősen tárgyalja a parlament a jogalkotásról szóló törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény, valamint egyéb törvények módosítását. 

Ezzel a cél az Európai Bizottsággal való megegyezés, hogy hazánk hozzájusson a neki járó háromezer-milliárd forintos uniós támogatáshoz, amelyeket Brüsszel jogállamisági hiányosságokra hivatkozva visszatart.

Az előterjesztések egyebek mellett lehetővé teszik az Európai Csalás Elleni Hivatal helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását, valamint új eljárást vezetnek be a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén. Emellett a törvénymódosítás visszatartó erejű, egymillió forintos közigazgatási bírság kiszabását is lehetővé teszi a NAV-nak, ha valaki nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Megjegyzendő, hogy a baloldali képviselők túlnyomó része nem támogatta azt, hogy a házszabálytól való eltéréssel tárgyalják a kormány javaslatait.

Varga Judit igazságügyi miniszter a törvényjavaslatok múlt heti vitájában közölte: 

a kabinetet az vezérelte, hogy egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem enged azokból a sarokpontokból és nem köt elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak. 

A tárcavezető az expozéjában hozzátette: továbbra is megvédik a gyermekeket, elutasítják az illegális bevándorlást és ellenállnak minden olyan meggondolatlan és észszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.

A héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének a javaslatát, ami a veszélyhelyzet meghosszabbítását érintő szabályozás módosításáról szól. Ennek az újdonsága, hogy 

2022. november 1-jétől a kormány a veszélyhelyzet 30 napon túli meghosszabbítására az Országgyűlés felhatalmazását alkalmanként legfeljebb 180 napra kérheti, azzal, hogy a felhatalmazás többször megadható. Megjegyzendő, hogy ilyen időkorlát eddig nem létezett a veszélyhelyzet bevezetését illetően. 

Ezzel szemben a baloldalon azt állítják, hogy szerintük a javaslattal végtelen hosszúságú lenne a veszélyhelyzet. Az előterjesztés jelzi, hogy hasonló időkorlátot alkalmaznak a veszélyhelyzet meghosszabbítása tekintetében például Olaszországban, Lettországban és Finnországban. A javaslat sarkalatosnak minősül, elfogadásához az kell, hogy a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmada támogassa az indítványt. Kocsis Máté emlékeztetett, hogy az alaptörvény kilencedik módosítása, ami a különleges jogrenddel – így a veszélyhelyzettel – kapcsolatos szabályokat koncepcionális jelleggel átalakítja, 2022. november 1-jén hatályba lép.

Borítókép: az Európai Unió zászlói lengenek egy épület előtt Brüsszel európai negyedében (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)