– Több mint egy éve oktat vendégelőadóként a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC). Hogyan találták meg egymást az intézménnyel?
– Tíz éve fedeztem fel Magyarországot, még egyetemista koromban. Itt töltöttem egy szemesztert, főleg fiatal nemzetközi egyetemista társakkal, de magyar barátokkal is, akik megmutatták az „igazi országot”. Az Európai Parlamentben eltöltött négy év alatt különösen érdekelt Magyarország. Kiemelt figyelmet fordítottam a Fidesz politikájára, mert a magyar képviselők egyre fontosabb alternatív diskurzust fejeztek ki Európa számára: például a migrációról. Ez az oka annak, hogy 2018-ban másodszor is visszatértem Magyarországra. A Franciaországban uralkodó diskurzus nem adott lehetőséget, hogy kellőképpen meg lehessen magyarázni a Fidesz–KDNP újabb kétharmados győzelmét. Ekkor határoztam el, hogy könyvet írok a témában. A kötet megjelenése után a kutatásaimat egy doktori értekezéssel szerettem volna folytatni. Ebben az összefüggésben tértem vissza Magyarországra és vettem fel a kapcsolatot az MCC-vel. Az, hogy vendégprofesszor vagyok, sokat ad nekem: találkozhatok az egyetemi elittel, a média és a civil szféra képviselőivel, valamint a magyarországi és az európai események iránt érdeklődő egyetemi hallgatókkal, oktatókkal. Ez nagyon inspiráló számomra, nagyon élvezem. Jelenleg a doktorimat is írom. Célom, hogy Magyarország pozitív tendenciáit megmutassam Franciaországnak, de Magyarországot is rávegyem, hogy bár jelenleg kisebbségben lévő, ám ígéretes francia tendenciákat fedezzen fel.
– 2020-ban jelent meg a magyar miniszterelnökről szóló könyve, a Pourquoi Viktor Orbán joue et gagne, a Miért játszik és nyer Orbán Viktor. A megjelenés után ismertté vált Magyarországon?
– A könyvet először csak néhány itt élő, franciául tudó olvasó ismerte, de nagyobb lett az érdeklődés a könyv iránt, miután magyarra fordították. A romantikus szabadságvágy mellett számomra úgy tűnik, hogy a magyar nemzetet nagyon világos politikai intelligencia jellemzi. A magyarok értékelik a konkrét dolgokat, könyvem ennek a temperamentumnak mindkét oldalát igyekszik megragadni. Úgy látom, olvasóim nagyra értékelték ezt a törekvésemet: például a kötet elején megpróbálom meghatározni, hogy politikailag mi jellemzi Közép-Európát. Szerintem ez annak a nagyon világos tudata, hogy a történelem tragikus, és hogy a népek eltűnhetnek. A franciák ennek a politikai kultúrának az ellenpólusában léteznek: egyfajta univerzalista hozzáállásuk aláássa a nemzeti közösség kereteit. Hozzátenném, hogy a magyar miniszterelnök Franciaországban a populista jobboldal sikerének és annak megújulásának szimbólumává vált. Ugyanakkor Franciaországban nyilvános vitákban nem igazán lehet kiegyensúlyozott érveket hallani erről a témáról.
– Hat hónappal a tavaszi választások után milyennek látja a magyarországi politikai légkört?
– Láthattuk, hogy az elmúlt tizenkét évben stabil kormányzást hozó politikai forma a nemzetközi színtéren is lendületet vesz. Orbán Viktornak sikerült elfoglalnia a politikai spektrum középpontját, és azt konzervatív alapokra helyeznie. A 2022-es év nagy tanulsága az volt, hogy a magyar kormány képes-e fenntartani, majd megerősíteni ezt a konzervatív szellemi képviseletet, párosulva azzal, hogy Nyugaton egyre hevesebben bírálták, és a nyugati sajtóban is megjelentek a kormányzati politikát megkérdőjelező cikkek. Úgy látom, hogy mindezek ellenére a célok, az elképzelések valóra válnak, így 2010 óta sikeres ez az új politikai irányvonal, annak ellenére, hogy a mai napig rendkívül ellenségesek a körülmények.
– Ez a magyar politikai stabilitás egyedülálló Európában?
– Igaz, hogy a kétharmados győzelem és az ezzel járó stabilitás egyedülálló Európában. Másrészt ha a vezetőket nézzük, akkor például Mark Rutte holland miniszterelnök is 2010 óta van hatalmon. A liberális értékek népszerűek az országban, de ez a holland történelmi tényezők következménye: Hollandia, a kereskedő nemzet a piacot helyezi a politikai élet középpontjába. Az, ahogy a holland kormány a befektetési alapok mellett foglal állást, sokat elárul arról, hogy mivé vált a liberális demokrácia. Az olyan menedzserszemléletű politikusok hozzáállása, mint Mark Rutte, ellentétben áll a magyar elit politikai attitűdjével. A magyar politikai vezetés tehát egyedülálló Nyugat-Európához képest, ugyanakkor Magyarország nem sokban különbözik a többi visegrádi országtól. Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt hasonló értékeket képvisel, ahol látható a nemzeti elit és a nép törekvéseinek kulturális szimbiózisa.
– Ez a fajta politikai modell követendő lehet Európa más országaiban is? Európa ránk figyel többek között a kondicionalitási eljárások miatt is. Korábban, ahogy említette, dolgozott az Európai Parlamentben, így ismeri az ottani viszonyokat.
– A politikai feltételek nehézkesek. Egyrészt Magyarország Európában egyedülállónak számító politikai hozzáállása elszigeteltséget hoz magával. De ugyanakkor ennek a létezésnek összekovácsoló hatása is van, amely a sorsközösség érzését adja. És szerintem ez az, ami nagyon fontos. Egyébként ez hasonlít ahhoz az elszigeteltséghez és a sorsközösséghez, amely az angolok szigetszerűségéből adódik. Ugyanakkor a magyar nemzeti identitás egyedülálló vonás, amely önbizalmat is ad. Emellett a Kárpát-medence földrajzi elszigeteltsége stabil földrajzi mérföldkő is egyben. Vitathatatlan, hogy jelenleg a háború miatt bevezetett szankciók leginkább az európai országokat érintik, köztük Németországot, gondolok itt az Északi Áramlat leállására. Úgy látom, Magyarország és a magyar politikai attitűd egyre jobban felnyitja az emberek szemét a szankciók fájdalmas következményeire. Így Magyarország egyfajta missziót vállal Európában.
Borítókép: Thibaud Gibelin (Fotó: Mirkó István)
