Az Orbán-kormány tizenkét korrupcióellenes ígéretére vonatkozó törvényjavaslatokról szeptemberben kezdtek tárgyalni, és október 4-én szavazták meg azokat. Az Európai Bizottság ugyanis korábban azt helyezte kilátásba, hogy hazánktól 3000 milliárd forintnyi összeget vonna el az uniós pénzek felhasználása körüli visszaélések miatt.
A hétfői Magyar Közlönyben megjelent a többi között Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény, amelynek értelmében létrejött az Integritás Hatóság. Ez az új korrupcióellenes intézmény november 19-től működik majd azért, hogy megelőzze és ellenőrizze a csalásokat, illetve az összeférhetetlenségi és korrupciós ügyeket az Európai Unió által támogatott projekteknél.
Emellett megalapították Korrupcióellenes Munkacsoportot, illetve az Alkalmassági Bizottságot, ami az előbbitől független, véleményező szerv.
Mindezeken felül megjelent Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításáról, Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról, illetve Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvény.
Az egyik vállalással kapcsolatos kormányrendelet A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet módosítását tartalmazza, amelynek értelében nem számlázzák majd a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit, illetve módosítják a határidőkre vonatkozó előírásokat is.
A másik kormányrendelet A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza.
A kormány azt is vállalta, hogy társadalmi egyeztetést kezdeményez a jogszabálytervezetek kilencven százalékáról, ugyanakkor kevesebb lesz a gyors törvényalkotás. Utóbbi azonban a kormányzati rendeletalkotásra nem vonatkozik.
Borítókép: Az Országgyűlés (Fotó: Havran Zoltán)
