Nincs igény ennyi baloldali pártra

Jelenleg 13 baloldali politikus próbálja az ellenzék karakterét megadni, az üzenetét megfogalmazni, ami képtelenség. A választói igény az, hogy kevesebb ellenzéki, de legalábbis kevesebb baloldali párt legyen.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Máté Krisztián (MK) Ripost képen: Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke Fotó: Máté Krisztián

Súlyosbodik a töredezettség a baloldalon, ami már eddig is történelminek számított, hiszen soha ennyi baloldali párt nem versenyzett még az ellenzéki szavazók bizalmáért

 – fogalmazott lapunknak Nagy Ervin a szivárványkoalíció párjai közötti egyre nagyobb szakadék kapcsán. A XXI. Század Intézet elemzője szerint az is egyértelmű, hogy ennyi és ennyiféle baloldali tábort az ellenzéki szavazótábor nem tud és nem is akar eltartani.

– Vagyis van egy választói igény arra, hogy kevesebb ellenzéki, de legalábbis kevesebb baloldali párt legyen. Ezt az egyes baloldali pártok vezetői is érzékelik, ennek ellenére a töredezettség egyre erősebb, hisz az egykori hatpárti szivárványkoalíció romjain ma már – hogyha Jakab Péter mozgalmát és Márki-Zay Péter próbálkozását is számoljuk – nyolc politikai közösség működik. Emellett az MSZP-ből kilépett Ujhelyi István is beszélt már új mozgalmáról, nem is beszélve a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról, amely továbbra is jelen van a politikai palettán, habár az öt százalékot nem éri el.

– A hat pártnak van kilenc elnöke, ehhez jön Jakab Péter, Márki-Zay Péter, valamint Karácsony Gergely és Dobrev Klára, akik nem pártvezetők.

Vagyis 13 ember próbálja az ellenzék karakterét megadni, az üzenetét megfogalmazni, ami képtelenség, főleg úgy, hogy mindnek más az üzenete

– hangsúlyozta Nagy Ervin. Hozzátette, a valódi választói igény egyébként az ellenzékváltás, ami április 3-án jól láthatóan megbukott, hisz az összefogás nem az ellenzék leváltásáról szólt, hanem az ellenzék újratermelődéséről, hiszen ugyanazok feszültek most neki a kormánypártoknak, akik 2018-ban is elvesztették a választást.

Hangsúlyozta: a DK kivételével minden párt élén változások történtek vagy történnek hamarosan, mégis egyfajta körtáncot járnak, tehát ugyanazok a politikusok cserélnek helyet az első sorban, akik eddig is meghatározták egy-egy politikai közösség karakterét, ami nem jár megújulással.

– A most kiéleződött versenyben a DK és a Momentum a legerősebb, a Kétfarkú Kutya párt egyelőre nem akar ebbe a baloldali versenybe beszállni, a többiek pedig kényszerpályán vannak

 – fogalmazott Nagy Ervin. Hozzátette: vagy a „gravitációs pontként működő DK-hoz” társulnak, vagy megkockáztatják az önálló indulást, ami az elemző szerint a végüket jelentheti.

– Gyurcsány Ferenc egyértelművé tette, hogy nem vár a többi pártra, és erőből próbálja megoldani a történelmi töredezettség problémáját, illetve azt, hogy kevesebb pártot akarnak látni a választópolgárok. Az árnyékkormánnyal pedig azt üzeni a választóknak, hogy van kormányzóképesség a baloldalon, noha április 3-án láthattuk, hogy ez az alternatíva nem volt meg – vélekedett Nagy Ervin. Szerinte Gyurcsányék ezzel próbálják visszacsábítani azokat a baloldalra, akiknek a szavazatai hiányoztak az időközi választásokon.

Borítókép: Jakab Péter, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely és Fekete-Győr András (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)