A rebellis bírói testület hivatkozási pont az EU jogállamisági jelentéseinél

Számos ponton teljesen vagy szinte szó szerint megegyezik az Európai Bizottság 2021-es és 2022-es jogállamisági jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete – írja a Tűzfalcsoport.

Amikor az osztó meghekkeli a játékot

2020. novemberében fenti címen meghökkentő tanulmány jelent meg Vadász Viktor és szerzőtársa tollából, a tekintélyesnek beállított német liberális jogászfórumon, a Verfassungsblog.de-n. Az akkor aktív bíróként és OBT tagként is funkcionáló Vadász olyan gondolatokhoz adta a nevét, mint:

• „A kormány számos módon képes megragadni az igazságszolgáltatást és befolyásolni az ítéleteket anélkül is, hogy kifejezetten konfrontatív jogalkotási lépéseket tenne.”
• „A Kúrián, a magyarországi Legfelsőbb Bíróságon több ok is aggodalomra ad okot: A bírósági elnök által a bírói önkormányzat hatékony ellenőrzése nélkül megállapított ügyelosztási szabály, az emberi beavatkozást is magában foglaló ügyek tényleges elosztása, az átláthatóság hiánya az eljárás jogorvoslati lehetőségeinek hiánya, valamint az ügyek átcsoportosításának széles lehetősége magában hordozza annak kockázatát, hogy a magyarországi ügyekben esetleg nem »törvényben előírt« bíróság dönt.”
• „Nem valószínű, hogy az EJEB más következtetésre jutna az egységességi panaszbizottság kötelező erejű határozatával kapcsolatban, amelyet a Varga András Zsolt által gondosan kiválasztott és igazgatott (kezelt) bírák hoztak.”

Fotó: Verfanssungsblog (Képernyőkép)

Az NGO-k számára is az OBT a szövetséges – „Tünde Handó=Fidesz”

A 2021-es Adalékok magyarországi NGO-k részéről az Európai Bizottság jogállamisági jelentéshez címet viselő munkaanyag az igazságszolgáltatás rendszere alcímet viselő fejezet keretében össztüzet zúdít a parlament által megválasztott legitim vezetőkre. De vannak persze ismétlődő elemek, amelyre a Tűzfalcsoport is mutat példákat:

• „az OBT hatásköre változatlan maradt, így nem tudja ellátni jogi szerepét az OBH elnökének hatékony ellenőrzéseként” 

A dokumentum hitelességét megkérdőjelezi, hogy súlyos etikai kérdéseket feszegető sejtetéseket is tartalmaz, mindenfajta konkrétum nélkül:

• „Egyes bírák [név nélkül - a szerk.] megemlítették az Amnesty Internationalnek, hogy eltávolíthatják őket a bírói gyakornokok képzési csoportjából” 
• „A Fővárosi Törvényszék bíráit is akadályozták abban, hogy vizsgáztatóként részt vegyenek a jogi szakvizsgán.” 

Itt is előkerül egyébként a volt bíró, Vadász Viktor neve. Amnesty International munkatársai, Balassa Szilvia, Kende Judit és Selymes Orsolya Sztereotípia, előítélet, diszkrimináció címmel tartottak előadást a Magyar Igazságügyi Akadémián. De arról is beszámolt a Tűzfalcsoport, hogy Vadász Viktor, amikor az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ízekre szedte azt a beadványukat, amiben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének menesztését követelték, s hirtelen felindulásban angolul kitweetelte, hogy „Handó Tünde = Fidesz”. A bárki tollából ártalmatlan szitoknak tűnő kijelentés az Országos Bírói Tanács (OBT) szóvivője esetében viszont felér egy vallomással, ami arra utal: a bírói függetlenség fogadatlan prókátorai akár kormánybuktatásra játszhatnak.

Fotó: Twitter

Copy-paste vádirat

Számos ponton teljesen vagy szinte szó szerint megegyezik az Európai Bizottság 2021-es és 2022-es jogállamisági jelentésének Magyarországgal foglalkozó fejezete. Rögtön a bevezetésnél olyan érzése támad az embernek, hogy ugyanazt a dolgozatot olvassa, csak a tavalyi mondatai most más sorrendben követik egymást. A lényegi eltérés kimerül abban, hogy 2021-ben a Kúria elnökének kinevezését, 2022-ben pedig a Kúria egyik döntését kritizálták.

Néhány példa:

„Az Országos Bírói Tanács ezenfelül korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, és a költségvetési kifizetések tekintetében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől függ.”

„Az OBH elnöke feletti hatékony ellenőrzés hiánya növeli az igazságszolgáltatási rendszer irányításával kapcsolatos önkényes döntések lehetőségét.”

„Az Országos Bírói Tanács különösen azt kifogásolta, hogy az OBH korábbi elnöke jogsértést követett el, amikor érvénytelenné nyilvánította a bírósági elnökök kiválasztására irányuló eljárásokat, és mérlegelési jogkörében eljárva, az Országos Bírói Tanács jóváhagyása nélkül ideiglenes bírósági elnököket nevezett ki” utóbbi forrása: 59/2018. (V.02.) OBT-állásfoglalás, és 60/2018. (V. 02.) OBT-állásfoglalás.

A jelentések első, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló fejezeteiben is hasonló tendencia figyelhető meg. 

Az idei első bekezdése akár egy az egyben ctrl+c / ctrl+v, vagyis a tavalyi felmelegítésével, és a másolás-beillesztés módszerével készülhetett. 

A második, amely arról szól, miként vélekednek a bíróságok függetlenségéről a hazai cégek, minimálisan van átírva, illetve a számok frissítve lettek. A harmadik szakasz, amely mindkét dokumentumban az Országos Bírói Tanács akadályoztatásával foglalkozik, megint csak nem mutat érdemi eltérést, majd a 2022-es ben négy, döntően a Kúriával foglalkozó és a 2021-estől eltérő bekezdés következik, hogy aztán a lezárás megint szinte szó szerint azonos legyen a két jelentésben – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete Vasvári Csaba és Matusik Tamás bírókkal (Forrás: David Pressman Twitter-oldala)