Áder János: A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz, és kifejti hatását

A klímaváltozást megállítani már nem, de lassítani még lehet, és alkalmazkodni kell a változásokhoz – mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Semmelweis Egyetemen a Zöld egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében tartott előadásán kedden este.

Budapest, 2022. november 22. Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú elõadást tart a Zöld Egyetem - a környezetünkért közösen címû tantárgy keretében a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának Hevesy György elõadótermében Budapesten 2022. november 22-én. MTI/Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter

A most kibocsátott szén-dioxid-molekula még évtizedekig itt lesz, és kifejti hatását

 – hívta fel a figyelmet. A Föld lakossága pedig 2050-ig a jelenlegi nyolcmilliárdról tízmilliárdra nő, már csak ezek miatt sem lehet csökkenteni a kibocsátást és megállítani a klímaváltozást.

Ugyanakkor hozzátette, muszáj lassítani, és közben alkalmazkodni a változó klimatikus viszonyokhoz. Például már nem lehet ugyanazokat az erdőket telepíteni, mint ötven évvel ezelőtt, új búza-, kukorica- és napraforgó-vetőmagokra van szükség, melyek nemesítése akár 15 évig is eltarthat. Készülni kell a szélsőséges időjárási eseményekre, a két-három évenkénti aszályos időszakokra és ugyanakkor az árvizekre. Nem Magyarország van Európában a legrosszabb helyzetben, de minket jobban sürget az idő – figyelmeztetett Áder János.

Magyarország Európa élvonalában van a szennyvíztisztítás, az árvízvédelem és a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén, utóbbi részben a volt szocialista ipar megszűnésének és az ipari, technológiai váltásnak a következménye – tette hozzá a volt államfő.

Arról is beszélt, hogy atomenergia nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. 

A nap- és szélenergia kapacitását lehet bővíteni, de amíg az energiatárolás problémája nincs megoldva, addig nem elég a zöldenergia, kellenek az alaperőművek. Az emberiség meg akar szabadulni a fosszilis energiától – leghamarabb a széntől, aztán az olajtól, majd a gáztól –, de energiára, áramra szüksége lesz. Ha pedig nincs fosszilis, akkor szükség lesz atomerőművekre

 – mondta.

Az évenkénti, több tízezer résztvevővel megrendezett globális klímakonferenciák kapcsán Áder János azt emelte ki: sokkal hatékonyabb lenne, ha az Egyesült Államok és Kína tárgyalna, amelyek a világ károsanyag-kibocsátásának negyven százalékáért felelősek, aztán bekapcsolódnának a G20-ak, amelyek már a nyolcvan százalékáért; így eredményesebbek lehetnének a tárgyalások.

Megjegyezte, hogy nem ebben az irányba tart a világ, mindaz, ami e téren zajlik, szemfényvesztés. 

Negyed százada rendeznek klímakonferenciákat, és azóta a kibocsátás és a szén-dioxid-koncentráció is egyfolytában nő 

– jegyezte meg a korábbi köztársasági elnök.

Áder János beszélt arról is, hogy jelenleg a nyolcmilliárd emberből 2,5 milliárd él úgynevezett vízstressz körülményei között, azaz nincs elegendő vize, 2050-re az akkori, várhatóan tízmilliárd ember fele, mintegy ötmilliárd kerülhet ilyen helyzetbe. A Földön található víz mindössze 2,5 százaléka édesvíz – amelynek nagy része fagyott állapotban van –, így csak mindössze 0,007 százalék felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz.

A klímaváltozás problémája nyolcvan százalékban a vízen keresztül jelentkezik. 

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz

– mondta Áder János.

A sok víz problémája elsősorban az árvizeket jelenti. Nemrég Pakisztánban harmincmilliárd dolláros kárt okozott egy árvíz. Magyarország sem marad ki ebből: 2013-ban a nagy dunai árvíz 892 centiméteren tetőzött Budapesten, ami minden addigi rekordot megdöntött. Az akkori és a jelenlegi vízállás között hat méter a különbség – tette hozzá.

A kevés víz problémája idén különösen drámaian jelentkezett, 2022 az aszályról szólt. Magyarország egyes területein két hónapig nem esett eső, a talaj felső egy méteréből minden nedvesség eltűnt, 120 patak, folyócska, tó teljesen kiszáradt, félmillió hektáron tönkre ment a kukorica, a napraforgó, a kár mintegy ezermilliárd forint – mondta a volt államfő.

A szennyezett víz drámája különösen a fejlődő országokban jelentkezik, ahol a szennyvíz kilencven százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe. Az óceánokon három nagy szemétsziget úszik, területük együtt akkora, mint India. Magyarországra a Tiszán Ukrajnából és Romániából érkezik szennyezés; két éve Vásárosnaménynál gépsort állítottak fel, amely jelzi és begyűjti a szomszéd országokból folyón érkező szemetet. Ezt Magyarország a saját költségvetéséből finanszírozza 

– mondta a volt államfő.

Az országnak sok vize van ugyan, de a kilencven százaléka határon túlról érkezik. 

Mennyiségét, minőségét tekintve kiszolgáltatottak vagyunk

– mondta Áder János, és hozzátette, ezzel a vízzel jól kell gazdálkodni.

Borítókép: Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fenntarthatósági témájú előadást tart a Zöld egyetem – a környezetünkért közösen című tantárgy keretében a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjának Hevesy György előadótermében Budapesten (Fotó: MTI/Lakatos Péter)