Harangozó Tamás az azonnali kérdések órájában vitatta a kormány állítását, miszerint azért nincs pénz a pedagóusok béremelésére, mert az EU visszatartja a nekünk járó forrásokat.
Az MSZP képviselője hangoztatta: plusz 2600 milliárd forintnyi adóbevétele van a költségvetsének, ami a négyszerese a béremeléshez szükségesnek.
Harangozó azt is kifogásolta, hogy a magyar erőművek olcsóbban termelik az energiát, mint mennyiért a lakosság és a vállalkozások kapják.
Orbán Viktor válaszában leszögezte: minden egyes többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, a magyar családok, így a pedagógusok és családjuk számára is így biztosítható a havi 180 ezer forintnyi támogatás.
A miniszterelnök közölte azt is: abban az esetben, hogyha Magyarország maradéktalanul megkapja a neki járó uniós forrásokat, úgy 2023-ban 21 százalékot, 2024-ben 25 százalékot, 2025-ben pedig 29 százalékot tudunk emelni.
– Ha nem kapjuk meg ezeket a forrásokat, akkor minden évben csak tíz százalékot tudunk emelni, amíg elérjük ugyanazt a szintet. Ezért én azt kérem önöktől és azt tanácsolom önöknek, hogy ha azt akarják, hogy Magyarországon gyorsabban nőjenek a pedagógusbérek, mint az évi tíz százalék, akkor legyenek kedvesek és álljanak ki Magyarország mellett Brüsszelben – mondta.
Orbán Viktor az áram árával kapcsolatban úgy fogalmazott: bár a képlet bonyolult, a lényeg az, hogy minél több zöld energiát fogunk felhasználni, annál drágább lesz az áram.
– Minél több energiát állítunk elő napfényből vagy éppen szélből, annak megfelelően nő az a mennyiség, amit nekünk tartalékolnunk kell arra az esetre, hogyha a természet megtagadja tőlünk az alternatív erőforrásokat. Ebből fakadóan ma a legdrágább áram Magyarországon a zöldenergia, a legolcsóbb pedig az atomenergia – zárta szavait a miniszterelnök.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
