Keresztes László Lóránt (LMP) az ivóvízellátás és a vízi közmű szektor helyzetét vetette fel azonnali kérdésében. Szerinte a jelenlegi helyzetben a rossz állapotú vízi közművek miatt a megtermelt ivóvíz 25 százaléka elfolyik, és a rendszereknek mindössze 20 százaléka megfelelő minősítésű. A baloldali képviselő úgy vélekedett, hogy a kikényszerített államosítás folyamata indult el, mert csak akkor kapnak támogatást a városok, ha a közművagyont térítésmentesen átadják. Felszólalása végén azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány azért, hogy megmentse a vízi közmű szektort és mit tud tenni az ivóvíz-ellátás stabilitásának megőrzéséért.
Orbán Viktor válaszában kijelentette, hogy két nagy megoldatlan kihívással néznek szembe, mindkettő alapvetően pénzkérdés és nem szándék kérdése. Az egyik a magyar villamos energia vezeték rendszer átalakítása, 16 ezer milliárd forintra van szükség egy olyan vezetékrendszer létrehozásához, ahol az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni. A másik nagy rendszerproblémának az ivóvizet nevezte, ahol szintén sok ezer milliárd forintról van szó.
Remélte, hogy a jövő évi költségvetés segít abban, hogy Magyarország túlélje a mostani szankciók okozta magas energiaárakat, így 2024-ben lehet beszélni ezekről a fejlesztésekről. Ha az Európai Unió odaadja azokat a forrásokat, amelyeket erre a célra különítettek el, akkor ez egyszerűbb lesz, ha nem, akkor a pénzpiacokról kell felvenni forrásokat.
Kijelentette, hogy nincs semmilyen kényszerállamosítás, az állam nem kívánja átvenni az önkormányzatoktól a vízi közműveket, ha nem akarják átadni, akkor tartsák meg, de ebben az esetben nem tudnak teljes mértékű támogatást ígérni. Hozzátette, így közösen kell viselni az önkormányzatoknál maradt vízi közművek terheit valamilyen arányban, melynek mértékéről tárgyalások zajlanak. Meg fognak állapodni, valamilyen támogatást tudnak nyújtani, hogy a következő nehéz évet túl tudják élni, a modernizáció azonban legkorábban 2024-ben kezdődhet – mondta Orbán Viktor.
A baloldali képviselő viszonválaszában azt állította, hogy a szakma és az önkormányzatok szerint a túléléshez kevés az a pénz, ami a költségvetésben van. Hangsúlyozta, küzdenek azért is, hogy a szélenergia szélesebb körű használatát ne tiltsa a kormány. Hivatkozott Palkovics László innovációs és technológiai miniszterre, aki úgy fogalmazott, hogy zöld utat adhat a kormány a szélenergiának, és azt kérdezte a kormányfőtől, hogy a miniszter a kormány álláspontját tolmácsolta-e.
Nem hozott ilyen döntést a kormány – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Elmagyarázta, hogy a nap- és a szélenergia valójában nem olcsó, hanem valójában ez a két legdrágább energia, mert az energiaszállításhoz szükséges feszültség fenntartásáért ugyanilyen méretű energiát meg kell vásárolni, ami megduplázza az árat.
A kormánynak nem ok nélküli az a meggyőződése, hogy Paks 2 megépítése és üzembe állítása nélkül nem tudnak Magyarországon hosszú távon energiát az ipar és a lakosság rendelkezésére bocsátani – fejezte be válaszát Orbán Viktor.
Borítókép: Orbán Viktor képviselői kérdésekre válaszol a Parlamentben (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
