Jövő héten fontos döntésekre számíthatunk a hazánknak járó európai uniós források ügyében. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője lapunkat emlékeztette: Az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa, az osztrák Johannes Hahn december 9-én levélben értesítette a pénzügyminisztereket tömörítő Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) soros elnöki tisztét ellátó cseh pénzügyminisztert, hogy
a bizottság nem módosít érdemben a hazánkkal szembeni jogállamisági feltételességi eljárás ügyében november 30-án kiadott értékelésen. A bizottság a korrekciós intézkedésekre – ideértve a felfüggesztésre javasolt kohéziós források arányát – vonatkozó javaslatát továbbra is fenntartja.
A november végi állásfoglalásában a bizottság is elismerte, hogy a szeptemberben Magyarország számára megfogalmazott tizenhét vállalásból mindössze három esetben talált problémákat, ám a magyar kormány kompromisszumkészsége ellenére a befagyasztásra javasolt összeget nem csökkentette: az uniós testület továbbra is hét és fél milliárd euró felfüggesztésére tett javaslatot. Sajtóhírek szerint ez még a tanácsot is őszintén meglepte, amely – az arányosság jegyében – szerette volna elérni az összeg csökkentését, így ismételten megkérte a bizottságot, hogy vizsgálja felül az álláspontját.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy Hahn levelének értelmében erre érdemben nem került sor. A hírek szerint a tanács meghatározó tagállamai, így Németország, Franciaország és Olaszország attól is tartott, hogy a tagállami erőfeszítéseket nem figyelembe vevő bizottsági hozzáállás rossz precedenst szül és a bizottság túlhatalmához vezet.
Dornfeld László úgy fogalmazott: A bizottság részéről eleve nem volt túl valószínű, hogy a befagyasztandó összegen módosít. Szerinte az Európai Parlament – különösen annak olyan, a magyar kormány politikájával szemben kritikus hangadói, mint a német Daniel Freund vagy a belga Guy Verhofstadt – nagyon komoly nyomás alá helyezte ugyanis a testületet. Az EP még a bizalmatlansági indítványt is kilátásba helyezte, amennyiben a bizottság kompromisszumkészséget mutat hazánkkal szemben.
– A bizottság tehát nem akarta magára vállalni azt, hogy megszünteti az eljárást Magyarországgal szemben vagy jelentősen csökkenti a felfüggesztésre javasolt összeget – hangsúlyozta a szakértő, aki megemlítette, hogy Paolo Gentiloni, a bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa mindeközben alig burkoltan közölte a tanáccsal, hogy ha módosítani kívánják az összeget, úgy azt a tagállamoknak kell megtenniük. – A bizottság valószínűleg attól tartott, hogy arcvesztéssel járna, ha már a második körben csökkentené az eredetileg kiszabott összeget – tette hozzá Dornfeld László.
A folytatást illetően nincs egyértelmű forgatókönyv. A tanács cseh elnöksége sajnálatos módon összekapcsolt egyébként össze nem tartozó ügyeket: a magyar jogállamisági eljárást, a hazai helyreállítási terv elfogadásának kérdését az Ukrajna megsegítésére szánt közös hitelfelvétellel és a munkahelygyilkos adóemelést jelentő globális minimumadó javaslatával. Ez utóbbi két kérdésben egyre erősebb a nyomás a magyar kormányon az uniós intézmények részéről: nyílt politikai-pénzügyi zsarolásnak vagyunk szemtanúi hazánkkal szemben
– emelte ki a szakértő. Szerinte elképzelhető, hogy még a december 12-i hét elején megegyeznek a vitás kérdésekben a tagállamok a pénzügyminiszterek tanácsának rendkívüli ülésén. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a kérdés az állam- és kormányfők elé kerül azok december 15–16-i csúcstalálkozóján. Ez esetben legkésőbb december 19-e hétfőre össze kell hívni az Ecofin rendkívüli ülését, de az sem kizárható, hogy nagyköveti szinten születik megállapodás a kérdésben. Ezen a napon jár le ugyanis a jogállamisági eljárásban születendő döntés határideje. A külön eljárásként futó, de a gyakorlatban ezzel összekapcsolt magyar helyreállítási tervet is év végéig kell a tanácsban elfogadni, hogy ne következzen be forrásvesztés.
